A külügyminiszter a NATO bővítés mellett
Megkezdődött a külképviseleti vezetők szokásos évi értekezlete
Budapest, 2000. július 24. (MTI) -

A kormányzati ciklus félidejében megállapíthatjuk, hogy a kormányprogramban foglaltak megalapozottak voltak, és megvalósulnak - mondta Martonyi János külügyminiszter a magyar külképviseletek vezetőinek szokásos évi értekezletén mondott megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: a magyar külpolitika egyértelműen a kooperáció módszerét alkalmazta. Nem mások lehetőségeit kívánta elvenni, hanem arra törekedett, hogy az együttműködés hozadékából jusson pluszlehetőségekhez az ország. Martonyi János szerint a magyar külpolitika számára az elmúlt év során nem alakultak kedvezőtlenül a belső körülmények. Mint mondta, az a tény, hogy a gazdasági növekedés mellett a külső és a belső egyensúly is javult, ami növelte a külpolitika mozgásterét, míg a külgazdaság e tárcához kerülése jobb egyeztetésre adott lehetőséget.
Továbbra is az exportorientált növekedés a célunk - mondta a politikus. A külügyminiszter - kiemelve, hogy a külső feltételek sem alakultak Magyarország számára kedvezőtlenül - arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősek az egybeesések a nemzeti, valamint a regionális és a globális érdekek, értékek között. Hozzátette: Magyarország elsődlegesen érdekelt az európai egyesítés sikerében, ami nemzeti sorskérdés.
Martonyi János utalt arra, hogy Magyarország speciális helyzetben van: a NATO-tagja, EU-aspiráns és földrajzilag közel van a potenciális és valós válsággócokhoz. A magyar diplomácia vezetője leszögezte: az EU-csatlakozási tárgyalásokon eddig nincs késedelem. Szavai szerint annyi biztos, hogy 2002 végére Magyarország végrehajtja felkészülési programját, és a teendőknek csak az a szűk sávja marad majd hátra, amely a csatlakozás pillanatában vár az országra.
Magyarország nem híd, hanem hídfő - jelentette ki a külügyminiszter az ország stabilizációs és integrációs szerepéről szólva. Mint mondta, Magyarország a nyugati civilizációhoz tartozik, és nem akar transzfer-, tranzit- vagy kompország lenni. Magyarország relevánsnak az unió helsinki üzenetét tekinti, amely szerint az EU 2002-ben kész lesz az új tagok felvételére. Hozzátette: Magyarország a többsebességű bővítést támogatja. Utalt arra, hogy Közép-Európában a történelmi tapasztalatok miatt a föderációs gondolat sokkal könnyebben befogadható, mint több nyugat-európai ország számára. Martonyi János kijelentette: sikeres a magyar Közép-Európa-politika, rendkívül jó a Délkelet-európai Stabilitási Paktumban a magyar szereplés. A miniszter szerint a "szegedi folyamatot", azért is kell tovább vinni, mert sikeres és elfogadott, emellett hihetetlenül alacsony költségekkel dolgozik. Kifejtette: Magyarországnak van tennivalója a térség államainak segítésében az euroatlanti rendszerbe való bekapcsolódásuk során, és alapvetően érdekelt a NATO további bővítésében.
 

Vissza a kezdőlapra