Az SZDSZ Országos Tanácsa nyílt levélben köszönte meg a távozó köztársasági elnöknek tíz éves munkáját. A testület elnöke, Béki Gabriella kijelentette: Göncz Árpád államfői tevékenysége példaértékű volt, a köztársasági elnököt a humanizmus, a tisztesség és a szabadság szeretete vezette. Igazi liberális politikusként a pártok és a napi politika felett látta el hivatalát, de megvédte a demokrácia értékeit, ha azokat veszély fenyegette. Magyar Bálint pártelnök ismertette az OT másik határozatát, amelyben a testület - a Magyarok Világszövetségének kongresszusán elfogadott nyilatkozat, valamint a MIÉP vasárnapi demonstrációja kapcsán – elítéli a határrevízió felvetését. A pártelnök érvelése szerint határok kiigazításával semmit sem lehet megoldani, de már a felvetése is beláthatatlan károkat okozhat a határokon túli magyarságnak, illetve Magyarország szomszédkapcsolatainak. Az SZDSZ elutasítja a határmódosítás gondolatát is, ellenben síkraszáll a határok átjárhatóságáért, légiesítéséért és végső soron megszüntetéséért - fejtette ki a politikus.
 
Magyarországon szlovakisztikai, Szlovákiában pedig hungarológiai központ létesül három éven belül. Egyebek között ezt tartalmazza az az együttműködési munkaterv, amelyet Pokorni Zoltán és szlovák kollégája, Milan Ftacnik írt alá szombaton, Budapesten. A dokumentum értelmében mindkét fél az együttműködés elidegeníthetetlen részének tekinti a nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítését. Vállalják például, hogy biztosítják a nemzetiségi nyelveket oktató tanintézmények működési feltételeit, segítik egymást a tankönyv- és taneszköz-ellátásban. Pokorni Zoltán arról beszélt, hogy a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény fél évvel ezelőtti aláírása után a mostani munkatervvel több évtized adósságát sikerült bepótolni. Milan Ftacnik úgy fogalmazott, hogy a munkaterv nagyon részletes és konkrét. Hozzátette: ilyennek is kell lennie ahhoz, hogy az együttműködés is hasznos legyen.

Az európai szociáldemokrata pártok megújulási folyamatába a Magyar Szocialista Párt is be akar illeszkedni. Ezt Vitányi Iván, az MSZP országos elnökségének tagja mondta "A szociáldemokrácia új útjai és Magyarország " című konferencián. Az MSZP egyértelműen szociáldemokrata párt - mondta a programelőkészítő bizottság vezetője. - Ezt vajopn mivel lehet alátámasztani??

Vitányi Iván úgy véli, hogy a párt programjában arra kell a hangsúlyt helyezni, miként lehet a gazdasági fejlődést a társadalom javára fordítani. A korábban kormányon lévő MSZP-nek ugyanis - Vitányi Iván szerint - ezekre a kérdésekre nem volt válasza. A programelőkészítő bizottságának elnöke úgy látja, hogy a szociáldemokrácia mellett a többi politikai irányzatnak, így a liberalizmusnak és a konzervativizmusnak is szembe kell néznie az új kihívásokkal.

 Zöld Demokraták néven pártot alapított több baloldali csoportosulás és a Zöld Alternatíva Párt. A szervezet önállóan kíván indulni a 2002-es választásokon. A nyugat-európai mintára létrejött zöldpárt célja, hogy a választásokon elérjék a parlamentbe jutáshoz szükséges legalább 5 százalékot. A Zöld Demokraták alakuló ülésükön két társelnököt, valamint 3 alelnököt és 11 fős elnökséget választottak.

A korábbi román külügyminiszter szerint a 80 éve aláírt trianoni szerződés a nemzetközi jog szintjén ismerte el Erdély és Románia egyesülését. Adrian Nastase történész professzorként az egyik bukaresti lapban azt írta, hogy a Trianon előtti magyar állam a történelem folyamán erőszakkal elfoglalt területek hibrid szövevénye volt. Az egyik legnagyobb példányszámú lap, az Adevarul azt hangsúlyozta, hogy a trianoni szerződés kiegyensúlyozott és gyakorlatias volt a magyarok iránt. Fel

Életbe lépett az a megállapodás, amelynek értelmében a jövő nyártól vízumkötelezettséget vezetnek be Magyarország és Oroszország között. Addig is átmeneti szabályozás lép életbe. A magyar és az orosz állampolgárok csak rendőrségi láttamozással ellátott meghívólevéllel, vagy a tartózkodás időtartamának megfelelő - a szálloda és az ellátás befizetését tartalmazó - igazolással, úgynevezett voucherrel utazhatnak vízummentesen egymás országába. Vízumot kell váltania azonban annak, aki munkavállalás, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység céljából, tanulna, vagy egyszerűen 30 napnál hosszabb időre készül a másik államban. Tranzitutak alkalmával be kell mutatni a célországba érvényes menetjegyet, szükség esetén az oda érvényes beutazó vízumot. Ilyen esetben az átutazónak a maximum öt napos tartózkodásra szükséges pénzmennyiséggel kell rendelkeznie. A diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők továbbra is vízummentesen utazhatnak a másik országba. A vízumkényszer bevezetését a majdani uniós tagsággal összefüggő magyar kötelezettségek indokolják.
 
Az ENSZ jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó törvényszékének főügyésze nem lát okot arra, hogy vizsgálatot indítsanak a tavalyi, Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások ügyében. Carla del Ponte New Yokrban azt mondta, hogy az észak-atlanti szövetség követett el ugyan hibákat, de polgári célpontokat nem támadt szándékosan, katonai objektumokat sem bombázott jogellenesen, háborús bűnökre utaló adat nem került elő. Kifejtette, hogy neki és munkatársainak kötelessége volt alaposan megvizsgálni az összes ilyen felvetést, amelyet részben Jugoszlávia, részben emberi jogi szervezetek terjesztettek elő. Az anyagok tanulmányozása - mondta - időigényes volt, de hamarosan közzé tudják tenni a részletes elemzést is. A NATO főtitkárát nem lepte meg az állásfoglalás. George Robertson hangsúlyozta: a szövetség polgári és katonai vezetősége egyaránt rendkívüli elővigyázatossággal járt el a légi hadjárat alatt, bizonyosak akartak lenni abban, hogy a NATO cselekedetei összhangban állnak a nemzetközi joggal. Oroszország viszont bírálta a hágai törvényszék döntését. Gennagyij Gatilov, az ENSZ-nagykövet helyettese a Biztonsági Tanács ülésén kijelentette, hogy Moszkva szerint elhamarkodták a vizsgálat leállításáról szóló döntés meghozatalát. A moszkvai külügyminisztérium nyilatkozata szerint a határozat újabb bizonyítéka a törvényszék politikai elfogultságának. Ezt a főügyész nő állítólag szamárságnak nevezte.

Csecsenföldön 18 muzulmán felkelőt megöltek és 40-et megsebesítettek az orosz erők Saroj-Argun településnél, a Csecsenföld délkeleti részén fekvő Satoj térségében. Az értesülést a csecsenföldi legfontosabb orosz támaszponton, Hankalában közölték. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ugyanezen forrásokra hivatkozva jelentette azt is, hogy Csecsenföldön pénteken fogságba esett a hírhedt csecsen hadúr, Arbi Barajev testvére, Belal Arszanov. Az orosz parancsnokság szerint a csecsenek a leggyakrabban azt a módszert választják, hogy hirtelen rajtaütnek a katonai ellenőrzőpontokon és orosz katonai alakulatokon, majd miután golyózáport zúdítottak rájuk, gyorsan visszavonulnak. Az utóbbi 24 órában összesen 28 alkalommal így árasztották el géppisztoly-sorozatokkal orosz állásokat. Egy támadáskor Groznij fővárosban megöltek egy rendőrt.

Algéria nyugati részén hét embert gyilkoltak meg iszlám szélsőségesek pénteken. Január eleje óta mintegy ezren estek már áldozatául az arab országban tomboló erőszaknak, a sebesültek száma pedig több százra rúg. Egy fegyveres csoport ezúttal az Algírtól 430 kilométerre nyugatra fekvő Orán város közelében csapott le. Előbb egy erdő közelében táborozó fiatalokat támadtak meg, majd egy arra haladó jármű három utasával - egy házaspárral és gyermekével – végeztek.

Vissza a kezdőlapra