Szavazzunk-e az Interneten?

Az internetes újságírás egyik érdekessége az un. interaktivitás, ekkor elmosódik az olvasó és író közötti korábban éles határ. Az elektronikus lapok újságírója kérdezhet, az olvasó válaszolhat, egyedileg is de egy tömeg részeként, akár egy közvéleménykutatásban. Sőt mindez fordítva is történhet.

Igaz, az ilyen "közvéleménykutatások" nem használhatók másra, mint az illető web-helyet látogatók véleményének tesztelésére. Ha pl. néhány internet újság olvasóinak pártpreferenciái lennének érvényesek, az SZDSZ nem esett  volna ki az időszaki választások egyikén sem. Ám, ha tudjuk, hogy ez a helyzet, nyugodtan "játszhatunk" közvéleménykutatósdit.

Egy-egy web hely olvasóinak véleménye viszont igencsak eltér az átlagtól. Aki a másik fél lapjára téved, szinte feldühödik a vele ellentétes vélemények tömeges jelenlététől.

Talán ilyen - helytelen - indulat vezetett valakit, aki az Index  látogatója, s arra szólított fel az Indexen, hogy szavazzanak a Napi Magyarországon honlapján szereplő kérdésekre. Ezt akár manipulálásnak is nevezhetjük.
A Napi Magyarország értelmesen reagált, megkérdezte olvasóit mit gondolnak erről. 59 százalék elítélte, 36 százalék helyeselte az akciót. Még nem működik a Magyar-Hon-Lap "szavazógépe", így csak szöveges választ várunk, de 
mi is kérdezzünk:


Érdemes-e véleményt formálni az Interneten, a fenti korlátok ismeretében?

Azt reméljük, hogy igen lesz a válasz. Kérem, írják meg! Az interaktivitásnak ugyanis nemcsak technikai feltétele van, ahhoz még interaktív olvasó is kell. Vajon az M-H-L olavasói eléggé aktívak már? Kiderül abból, hogy hány levelet kapunk erre a kérdésünkre. Mindössze az aláhúzott szavakra kell kattintani, s a szöveg nélkül elküldött levél is aktivitást jelent. A szöveges még inkább.

Azzal "fenyegetjük" meg olvasóinkat, hogy beszámolunk az akció eredményéről.



Vissza a kezdőlapra