Székesfehérvártól Budapestig

Első királyunkat halála után végakaratának megfelelően az általa alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilikában helyezték nyugvóhelyre. Bebalzsamozott holttestét egy római márványkoporsóba tették, amely a templom közepén, a főoltár előtt volt fölállítva.
Amikor 1061-ben Vata fia, János vezetésével pogány lázadás tört ki az országban, a katolikus főpapok a Boldogasszony templom káptalanja és hithű nemesek a szent király földi maradványait a keresztény motívumokkal átfaragott előző szarkofágba helyezték vissza, és a templom mellett egy föld alá épített sírkamrában rejtették el. Bizonyítékul a király szarkofágját 1803-ban találták meg a romok első föltárása idején, a sírt pedig, amely a templom délnyugati oldalán van, 1970-ben fedezték föl a régészek.

A szent király jobbja Berekis faluba kerül

1061-ben, Szent István király első exhumálásakor és második eltemetésekor a jelenlévők egy titkos határozat alapján a szent király teteméről leválasztották a jobb karját. Ezt vitte magával egy Mercurius (magyarul Mérk) szerzetes Bihar megyébe, a Berettyó folyó egyik legnagyobb szigetén fekvő családi birtokába, a Berekis nevű falucskába, ahol a monostortemplomban (egyes források szerint fatemplomban) helyezte el, és a legnagyobb tisztelettel vette körül első királyunk drága ereklyéiét.

Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án az ünnepélyes szentté avatáskor VII. Gergely pápa kifejezett engedélyével fölvétette sírjából I. István földi maradványait, a jelenlevők nagyon meglepődtek és valósággal megdöbbentek, hogy az uralkodó jobb karja hiányzik. A szentté avatás után, 1084-ben tudta meg Szent László király, hogy Szent István jobb karja teljes biztonságban van, és igen nagy becsben őrzik Bihar megyében. A király 1084. május 30-án zarándokolt el Berekisbe, amely napot azóta a Szent Jobb megtalálásának, átvitelének, sőt "fölmagasztalásának" is nevezünk.

Szent László a "jámbor tolvajnak", Mérknek megbocsátott. Berekis nevét Szent Jobbra változtatta. Álmos herceget bízta meg, hogy alapítson ott egy bencés Szent Jobb apátságot. Amikor ez megtörtént, a monostor első apátjának természetesen Mercuriust, magyarosan Mérket nevezte ki.

Hogy mikor került a Szent Jobb Székesfehérvárra újból, sajnos nem tudjuk pontosan. Föltehetőleg a XV. században már Székesfehérvárott volt, mert Páter Laskai Osvát  (1450-1511), a híres ferences szónok és hittudós már errőól tanúskodik.
Még egy érdekes eseményt kell megemlítenünk a Szent Jobbal kapcsolatban, amely egészen pontosan nincs eldöntve, de eddigi ismereteink arra engednek következtetni, hogy Könyves Kálmán királyunk volt az, aki kettéválasztotta Szent István jobbját: a kart Lemberg városának adta, a kézfejet pedig Álmos hercegnek ajándékozta, aki azonnal visszaadta a már említett Szent Jobb apátságnak.

A Szent Jobb vándorútja

A Szent Jobb következő állomása: Berekis és Székesfehérvár után Raguza, a mai Dubrovnik. Mivel 1541-ben a törökök feldúlták Székesfehérvár városát, a káptalan kérésére a Szent Jobbot különös módon tisztelő ferencesek vitték magukkal Dalmáciába, és ott Raguza városában őrizték. Itt 1771-ig a domonkos atyák nagy büszkeséggel és kegyeletes áhítattal övezték szent király földi maradványait.

A Szent Jobb hazahozatala

Mária Terézia császár és királynő mindent elkövetetett, hogy Szent István ereklyéje végre hazakerüljön. Jelen diplomáciai tárgyalás eredményeként a Szent Jobb 1771. április 16-án már Bécsben volt, majd Budára szállították, ahol 1777-ig az Angolkisasszonyok elnevezésű rend gondozására bízta a királynő.
1777-ben a Budára helyezett egyetem őrizte a Szent Jobbot, majd II. József rendeletére a keresztesek férfi rendje, akik a rend megszűnéséig, 1865-ig tisztelettel vigyáztak rá.
1865-től az esztergomi főegyházmegye papsága látta el a Szent Jobb őrzését. 1944-ig a budavári királyi palota úgynevezett Zsigmond-kápolnája volt az otthona Szent Királyunk jobbjának. Ennek mozaik falfelülete látható Balatonalmádiban. A II. világháború viszontagságai közepette a külföldre hurcolt és visszahozott ereklyét 1945. augusztus 19-étől a pesti oldalon, a már említett Angolkisasszonyok templomában őrizték.
Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek elhatározása alapján a Szent Jobb hazánk fővárosának legnagyobb templomában, lelki központjába, a budapesti Szent István bazilikába, az úgynevezett Szent Lipót kápolnába került, ahol Dominek György (a fiatalon elhunyt lelkipásztor, szobrász, építész) tervei szerint emelt tabernákulumban őrizték. Az új és méltó őrzési hely ugyanitt, a bíboros főpásztor végakaratának megfelelően, 1987. augusztus 20-ára készült el. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a Szent Jobb végleges hazatérése utáni első ereklyetartót, egy rokokó ezüst szekrénykét Mária Terézia készíttette. A jelenlegi, díszes, kápolnaszerű gótikus, "Lippert-féle" ereklyetartó 1862-ben a magyar püspökök költségén készült el. Scikovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ünnepélyesen helyezte el benne Szent István király jobbját.

A Szent Jobbnak eleddig két országjárását tartjuk számon

1938. májusában fővárosunkban rendezték meg az Oltáriszentség tiszteletére a XXXIV Eucharisztikus Világkongresszust. Ezen az akkori pápa, XI. Pius követe, Egugino Pacelli bíboros, államtitkár - a későbbi XII. Pius pápa - is megjelent. E kongresszus egybeesett Szent István király halálának 900. évfordulójával. Az ünnepi sorozat befejezéseként egy újabb ünneplés kezdődött. Útnak indult a Szent Jobbot szállító aranyvonat. Állomásról állomásra, városról városra haladt végig az országon, bejárva az akkor a trianoni Magyarország területéhez visszacsatolt felvidéki és erdélyi országrészeket is.

1988-ban, Szent István halála 950. évfordulóján az országjárás három kivétellel - a szent király által alapított érseki és püspöki székvárosokat, valamint a pannonhalmi, Szent István alapítású főapátságot érintette. Ezek szerint a Nemzeti Ereklye őrzési helyét, a budapesti Szent Jobb kápolnát tizenkét alkalommal hagyta el.

Idén, Szent István megkoronázásának 1000. évfordulója évében a Szent Jobb újonnani országjárásra indul, s ennek első állomása Balatonalmádi. Kívánjuk szívből, hogy e kezdet méltó legyen az előzőekhez. Immár ismerve a balatonalmádi ünnepi rend tervezetét, e kívánalom megvalósítására minden alapunk megvan.

Vissza a kezdőlapra Vissza az előző oldalra