A Szentatya a jubileumi évet - az ószövetségi gyakorlatnak megfelelően - arra is felhasználja, hogy a kereszténység fennállása óta az egyház által elkövetett bűnöket, mulasztásokat megvallja és bocsánatot kérjen mindazoktól, akik az egyház áldozataivá váltak.

A megtisztulás napja azonban nemcsak az Egyház egészét, hanem mindannyiunkat arra kötelez, hogy a nagyböjt során tekintsük át életünk elkövetett bűneit, mulasztásait, hogy jubileumi búcsú elnyerésével megtisztulva léphessünk be a XXI. századba.

A Vatikán megvallja bűneit

RÓMA – „Az egyház testét hegek borítják, a megtagadást kiáltó kakas szavát hallja, noteszában a nemtörődömség miatt elhalasztott időpontok hemzsegnek” – mondta Etchegaray bíboros a Vatikánban kedden tartott sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az Emlékezés és megbékélés: az egyház és a múlt bűnei című dokumentumot. II. János Pál akarata szerint a jubileumi szent évben a katolikus egyház megvallja az elmúlt két évezredben elkövetett bűneit. A bocsánatkérés és az emlékezet megtisztulásának napja március 12. lesz, a húsvéti böjt első vasárnapja, amikor a pápa a Szent Péter-bazilikában rendezett rendkívüli liturgián meggyónja majd az egyház múlt- és jelenbéli bűneit.

Precedens nélküli történelmi és vallási esemény lesz ez, amely újdonságot képvisel a jubileumi hagyományban is – jelentette ki Navarro Valls vatikáni szóvivő. Az egyházi szertartással párhuzamosan a Szentszéktől független Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentumot dolgozott ki, amely bibliai, történelmi-teológiai, etikai szempontból vizsgálja meg a katolikusok úgynevezett bűneit: „az egyháznak ellentmondók kitaszítása és üldözése, a keresztesháborúk, az inkvizíció, a vallási ellentétek, az erőszakos evangelizáció, a nők, fajok megsértése”. A dokumentum külön fejezetet szentel az Izrael népével való kapcsolatnak és a soának.

„Bűnnek számít a hallgatás és a félrehúzódás is”, mondta a dokumentumot szerkesztő Monsignore Bruno Forte. „A II. János Pál vezette mai egyház az elődök feletti ítélkezéstől és az álszent meakulpázástól is távol akarja magát tartani, mert senkinél nem tartja magát jobbnak: a mindenkori egyház hálójába jó és rossz halak is akadnak ”– tette hozzá Ratzinger bíboros, a bizottság elnöke, aki az esemény hitelességét feszegető újságírók kérdéseire egy anekdotával felelt. Amikor Napóleon kijelentette, hogy a modern idők elpusztítják az egyházat, Consalvi bíboros csak annyit válaszolt: nem hiszi, mert ez még nekik, a Vatikánon belülről sem sikerült. Véletlen, de jelentős egybeesés, hogy a bocsánatkérést megelőző, elmúlt vasárnap a pápa katolikus mártírokat avatott boldoggá, akik más vallások híveinek áldozataivá váltak. Az általános bűnbocsánat-gyakorlást követően májusban az egyház a tudományos világtól kér bocsánatot neves feltalálók és tudósok gyakori üldözése miatt.

 (sárközy)
Magyar Nemzet 2000. március 8.

Vissza a kezdőlapra