Valahol utat tévesztettünk
Gondolatok Károly herceg előadása nyomán

Nehéz lehet őszülő halántékú királyfinak lenni, különösen, ha a királyi foglalkozás sem hatalmat, hanem reprezentációt jelent.
Károly hercegnek is meg lehetnek hát a maga gondjai, amelyeket most egy érdekes előadást tartva mintha még meg is tetézett volna.
Május 17-én sugározta a Radio 4 azt a beszédét, amelyben első pillantásra sokunknak kedves gondolattal állt elő. Kifejtette, ha az ember el akarja kerülni a környezeti katasztrófát, ismét fel kell fedezze a "megszentelt" fogalmát.
Károly hercegnek ezt a megközelítését örömmel vehetjük. Az Istenétől elszakadt, a Teremtőt nem ismerő, nem tisztelő ember nyugodt lelkiismerettel követ el olyan dolgokat, amelyek kárát fel sem mérhetjük, s amelyek tönkre tehetik magunk és utódaink életét.
A herceg megközelítésében azonban nem a személyes Isten az, aki iránti tiszteletből, szeretetből, olykor a tőle való félelemtől vezetve felelősen nyúlnánk a természet javaihoz. Előadásában szembe állította a természet iránti érzelmeinket a tudomány racionalitásával s előtérbe állította azt a már lezáródóban lévő feszültséget, amely a hit és a tudomány között a XIX. században kialakult.
Egy kritikus úgy jellemezte az előadást, mintha abban egy régi pogány imádná a föld istenséget. Minden britek jövendő királya már régen próbálkozik azzal, hogy magát a természet védelmezőjének és egyben a britek által vallott sokféle hit általános pártfogójának tüntesse fel. Most először sikerült neki ezt egy lépésben megtennie.
A 22 pereces előadást több kritika illette, mint elismerés. A tudomány, amelyet teljes mértékben elvetett, illetve hibáztatott az előadó, érthetően elutasítóan reagált. Nem lelkesedtek azonban a keresztény egyházak sem, hiszen mondanivaló inkább megfelelt a keleti vallások kissé ködös istenhitének, mint a keresztény gondolkodásnak.
Károly herceg mostani kísérlete arról győzött meg, hogy az Isten hit ugyan elvezet a természet védelmének szükségességéhez, de ez fordítva nem áll.
Ebben a felfordult, megzavarodott világban az utat tévesztett ember csak akkor találja meg a megoldásokat, ha előbb rátalál Istenére.
Ugyanez a politika nyelvén: minden kereszténydemokrata természetvédő, ám nem minden természetvédő kereszténydemokrata.
 
 

Vissza a kezdőlapra