Hétköznapi csodák Csákován
A csákovai  plébános jobbkeze - egy román ortodox pap
A Temes megyei Csákova (Csák) a két háború között a gazdag Bánság egyik virágzó települése volt: hetivásárán százával cseréltek gazdát a szarvasmarhák, fénykorában még szálloda is működött a fôterén. Mára omladoznak a jobb idôket élt, egykor díszes, lakóik gazdagságát hirdetô épületek. Ebben a lepusztult környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetôje, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütôt, pékséget, vágóhídat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre, mintegy varázsszóra.

Június végén új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak, tizenkét árva gyermek számára. Az eseményen jelen volt Rudi Löffelsend esseni Caritas igazgató, Hans Rosenkreutz, az oberhauseni kórház igazgatója, Stefan Viorel újonnan megválasztott polgármester, Violeta Stan, a Mentsétek meg a gyerekeket alapítvány vezetôje és nagyszámú meghívott. Kóbor György köszöntôjében elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férôhelyes, egyelôre 21 magányos öregnek otthont adó, a múltat jelképezô aggok háza mellé, az Úrnak és a támogatóknak köszönhetôen, sikerült felépíteni a jövôt jelentô gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülôkre. Egyelôre három zsilvölgyi, két helybeli, egy józsefszállási és egy zsebelyi árva jelentkezését fogadták el, akiknek nevelését Saitos Viorica óvónô biztosítja. A 18 év alatti és 70 év feletti rászorulók otthonra lelhetnek Csákován. Mi legyen azonban a felnôttkorú árvákkal, akiknek a legritkább esetben jut pénzük saját lakásra? Belôlük lesznek a nagyvárosi állomásokon, parkokban tengôdô hajléktalanok, csavargók. Kóbor György a 18. életévüket betöltött védenceit sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni, amiben hagyományos támogatói, az esseni Caritas igazgatójával az élen, lelkesen támogatják. Hogyne támogatnák, hiszen alig néhány méterrel arrébb már működik a Moers-bôl Csákovára költöztetett „konténer" típusú épületekbôl álló öregotthon, a maga kézzelfogható valóságában igazolva, hogy ilyen csoda lehetséges!

Két ünnepi alkalom, új létesítmény felavatása között kemény munka folyik a csákovai Caritasnál. Kóbor György szívesen elkalauzolja az egyfolytában épülô-szépülô szociális létesítmények útvesztôjében a kiváncsi vendéget, miközben van egy-két jó szava az öregotthon lakóihoz, a személyzetet oktató német apácákhoz, a kánikulában lihegô házôrzô kutyákhoz..

A földbôl gombamódra kibúvó létesítményeknél is nagyobb csoda azonban a Kóbor Györggyel együtt dolgozó emberek átváltozása. Itt nem számít származás, nemzetiség, felekezeti hovatartozás, nem vagy életkor: mindenkinek jut munka és megbecsülés. A csákovai katolikus plébános jobbkeze… egy román ortodox pap. Talán az ô helyzeténél is érdekesebb Cristi, a temesvári utcagyerek esete. Cristi nemrég még a temesvári Püspök-hídon mosta a szélvédôket. A hozzá hasonló utcagyerekekkel országszerte nem tudnak mit kezdeni az állami intézmények, de még az erre a célra létrehozott alapítványok sem. Azt mondják, a csavargók nem szeretik a kötöttséget, az elsô adandó alkalommal odébbállnak. A csákovai plébános magához vette Cristit, aki mára egyik legmegbízhatóbb embere, mindenféle munkához ért: ô kezeli a hôközpontot, segít az építkezéseknél, ha kell, megeteti az állatokat, vagy az öregotthon lakóival foglalkozik. Ottjártamkor egy ilyen jelenetnek voltam a tanúja: Cristi az udvaron kocsikáztatta a tolószékben ülô Tasi Ilona nénit, aki nagyokat hahotázott a tôle hallott vicceken. A temesvári útkersztezôdésbôl felszedett utcagyereknek komoly barátnôje van és a házasság gondolatával foglalkozik. Cristi esete nem egyedülálló a csákovai plébános környezetében: sziklaszilárd hite, optimizmusa, életereje, munkakedve a „tanítványokra" is kisugárzik, mindenkibôl jobb ember lesz, mint volt annak elôtte. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják, fényes egyházi pályát jósolnak neki. A legutóbbi választások elôtt sokan javasolták, lépjen politikai pályára, hiszen hozzá hasonló emberekre lenne szükség szervezeteink, településeink élén. Egy fiatal lélek megmentése, az árvák számára a családi környezet megteremtése vagy egy magatehetetlen öreg szenvedéseinek enyhítése azonban többet jelent Kóbor György számára, mint a fényes karrier.

                                                     Pataki Zoltán
Romániai Magyar Szó
(a júl. 11-i számból)
Vissza a kezdőlapra