Feladatunk mozgósítani a szellemi tőkét
Interjú Hámori Józseffel, a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadójával

Amíg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának élén állt, Hámori József nem szakította meg tudományos kutatói munkáját korábbi székhelyén, a SOTE Üllői úti anatómiai tanszékén. Olyannyira, hogy a múlt esztendőben új neurobiológiai könyvet is publikált, és megtartotta akadémiai székfoglalóját. Így hát zökkenőmentesen tért vissza kutatásainak helyszínére, miközben a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója és a tudomány- és technológiapolitikai kollégium elnöki tisztét is ellátja.

A nemzetközi tudományos életben azonban ma már nem elegendő a K (kutatás) és az F (fejlesztés) összekapcsolása, hanem a T, azaz a (technológia) megléte is elengedhetetlen, vagyis a fejlesztést olyan területre kell átvinni, ahol a társadalom számára is hasznosítható. A gyógyszerkutatásban sokáig élen jártunk, a két világháború közötti nagy gyógyszerkutató, Issekutz Béla jóvoltából, aki az alapkutatást, a fejlesztést a gyógyszergyári előállítással hangolta össze. Sajnos ez a folyamat később egyre szűkült Magyarországon. Az alapkutatási háttér létezik ugyan, s itt-ott még fejlesztenek is, de nincs híd a technológiai átvitelhez, magyarán a gyártáshoz. Márpedig e három bűvös betű, fogalom együttállása: K+F+T - kutatás+fejlesztés+technológia - motorja lehet az egész gazdaságnak.

Az Egyesült Államokban például - egy tavalyi adat szerint - a GDP-nek, vagyis a nemzeti össztermék százalékos növekedésének hetven százalékát a K+F állítja elő. Régi zsargonnal szólva: közvetlen termelőerővé vált a tudomány.

Metz Katalin


Sokan nem is tudják, hogy már a múlt században olyan tudósok neve fémjelezte a magyar tudományt, mint Bláthy, Déri, Zipernovszky, a villanygenerátor, vagy Jedlik Ányos, a villanymotor feltalálója; Kandó Kálmán, a villanymozdony kidolgozója; Szilárd Leó, akinek nevéhez az atomreaktor és - ki hinné? - a frizsider szabadalmazása fűződik (Einsteinnel közösen); Wigner Jenő, az első plutóniumreaktor feltalálója; Asbóth Oszkár, aki a helikopter propellerjét dolgozta ki; Kármán Tódor, a szuperszonikus repülés megteremtője, nem beszélve a telefon közismert feltalálójáról, Puskás Tivadarról. Bay Zoltán a radar, Csicsátka Antal a sztereorádió kialakítója, Goldmárk Péter a színes televízió szülőatyja, Gábor Dénes a hologram és így az áruházi vonalkód létrehozója. A század egyik legnagyobb tudósa, Neumann János a számítógépet indította, pályájára, Kemény János a mikrokomputer és a számítógépes alapnyelv kidolgozója, a csipek atyja pedig Gróf (Grove) András. Hatalmas mértékben járultak hozzá a világ tudományos fejlődéséhez és a kutatás-fejlesztéshez hazánk szülöttei.

Kapcsolódó link: a Kormány Szécsényi programja

Vissza a kezdőlapra