Ünnepelt az ország, megjöttek a huszárok
Összeállítás a március 15-i ünnepségekről a Miniszterelnöki Hivatal sajtószemléje alapján

Országszerte és a határainkon túl számtalan helyen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 152. évfordulójáról.

A Múzeum-kertben tartott központi ünnepségen Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere kiemelte: 152 éve március 15 -e mindannyiunkról, a hazáról szól. Szerinte az ünnep a rendszerváltozás kezdete óta nyerte vissza méltó rangját.

"Az emberi teljesítmény megmarad mérföldkőnek, összefűz a múlttal és a jövővel - emelte ki beszédében Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor Orbán Viktor kormányfő és Áder János házelnök társaságában átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat tegnap, az Országház kupolacsarnokában.

Az Operaházban Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte azokat a művészeket, akiknek átadta a Kiváló és Érdemes Művész-díjakat. A miniszterelnök ünnepi beszédében kiemelte: "Ma is igaz az, ami az 1848-as 12 pont szövegét bevezette: "legyen béke, szabadság és egyetértés"

A jelenlegi hatalom még az ördöggel is hajlandó szövetséget kötni, holott egy demagóg szélsőjobboldali párt barátsága nem érhet többet, mint Európa - hangoztatta a Petőfi-szobornál Demszky Gábor főpolgármester, aki hiányolta a fővárosi önkormányzat ünnepségéről Orbán Viktor miniszterelnököt. Demszky szerint az együtt cselekvés mámorító érzése tette naggyá az országot 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben. A főpolgármester hangoztatta: a hatalomnak csak az számít, hogyan ütheti ki az ellenfelét. Kijelentette: ha a legfőbb ügyész véleménye nélkülözhető, akkor a parlamentarizmus veszélyben van. Demszky azt mondta: a hatalmon lévők tíz év után ma ismét azt hiszik, hogy a sajtó a tulajdonuk, készek a sajtó és a szólás szabadságának korlátozására. A főpolgármester e folyamat részeként említette, hogy a rendszerváltozás óta először az
állami televízió nem adott országos közvetítést a Petőfi-szobortól. (A televízió azonban élőben közvetítette az ünnepséget, így Demszky ezen szavait is.)

Élesen bírálta a kormány médiapolitikáját Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista alelnöke is az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány díjkiosztó ünnepségén, a Pilvax Kávéházban.

Stumpf István kancelláriaminiszter Kecskeméten hangoztatta: az immár tízéves demokrácia rákfenéje a különböző politikai erők csatározása, a közös cselekvés helyett a kicsinyes politikai vitákban elpazarolt energia és idő

Torgyán József, az FKGP elnöke, az FVM minisztere szerint a szabadságunkat fenyegető veszélyek közül a bolsevik veszély áll az élen. Leszögezte: nincsen sajtószabadság Magyarországon, mert nincsen tényszerű tájékoztatás, s nincsen önálló médiájuk a keresztény, nemzeti erőknek.

Csurka István, a MIÉP elnöke a Hősök terén bírálta a magyar sajtó azon részét, amelynek "minden betűje, szava idegen érdeket szolgál. Kifogásolta, hogy napjainkban a média elsikkasztja a magyar értékeket, "a nemzetet koszvadt partizánok tájékoztatják." Szerinte Magyarország EU -csatlakozásához arra is szükség van, hogy Kelet felől ne érjék újabb szennyezések a magyar folyókat, ehhez viszont "Erdély független státusú területté" válása kellene. Csurka úgy véli, hogy az EU a Szovjetunió romjain megmaradt 300 millió ember jelentette veszélyt elhárító ütközőzónának szánja Magyarországot.

Giczy György, a KDNP elnöke Monokon, Kossuth Lajos szülőfalujában az ünnepi szentmise végén szólalt fel. Szerinte  Németh Miklós kormányfőként hozzájárulna ahhoz, hogy Magyarországnak elkötelezett és felelősségteljes politikai vezetői legyenek. "Isten áldását kérem a Magyar Népköztársaság utolsó miniszterelnökére, Monok szülöttjére, aki miniszterelnökként visszatérve segíthet ebben" - mondta Giczy György
 

Vissza a kezdőlapra