• Az alkotmány módosításának szövege
• Várható következményei

Ezek a módosítások a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányának szerves részei, amelyek kihirdetésük napján lépnek életbe.

 

1.	A Szövetségi Parlament: 7) megválasztja és felmenti: a Szövetségi Kormány elnökét és tagjait, a Szövetségi Alkotmánybíróság bíráit, a Szövetségi Bíróság bíráit, a szövetségi államügyészt, a Nemzeti Bank kormányzóját, valamint a szövetségi törvénnyel előirányzott más szövetségi tisztségviselőket.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 78. szakaszának 7. pontja helyébe lép.
	III. MÓDOSÍTÁS
1.	A Köztársaságok Tanácsát minden tagköztársaságból 20-20 közvetlenül megválasztott képviselő alkotja. A Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsában és Köztársaságok Tanácsában levő szövetségi képviselők választását, valamint mandátumuk megszűnését szövetségi törvény szabályozza. A szövetségi képviselő saját meggyőződése alapján dönt és szavaz, nem lehet visszahívni.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 80. szakasza 3. és a 81. szakasza 2. bekezdésének helyébe lép, illetve kiegészíti a 86. szakaszt.
	IV. MÓDOSÍTÁS
1.	A zászlóról, címerről és himnuszról szóló szövetségi törvényt a Szövetségi Parlament hozza meg, mégpedig mindkét tanácsában kétharmados szavazattöbbséggel.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 90. szakasza 2. bekezdésének helyébe lép.
	V. MÓDOSÍTÁS
1.	A Köztársaság Elnökét közvetlen választásokon, titkos szavazással választják. A Köztársaság Elnökének mandátuma 4 évig tart. Ugyanaz a személy legtöbb két esetben választható meg a Köztársaság Elnökének. A Köztársaság Elnöke és a Szövetségi Kormány elnöke – szabály szerint – nem lehetnek ugyanabból a tagköztársaságból. A Köztársaság Elnökét a szövetségi képviselőkével azonos immunitás illeti meg. A Köztársaság Elnökének immunitásáról a Szövetségi Parlament dönt.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 97. szakasza helyébe lép.
	VI. MÓDOSÍTÁS
1.	A Köztársaság Elnökének mandátuma megszűnik annak lejárta előtt, ha felmentik, illetve lemond. A lemondás átadásának, illetve a felmentés meghozatalának napján megszűnik a Köztársaság Elnökének mandátuma.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 98. szakasz 1. és 2. bekezdése helyébe lép.
	VII. MÓDOSÍTÁS
1.	A Szövetségi Parlament felmentheti a Köztársaság Elnökét, ha a Szövetségi Alkotmánybíróság megállapítja, hogy megsértette ezen Alkotmányt. A Köztársaság Elnökének felmentését a Szövetségi Parlament mindkét tanácsában levő képviselők legalább fele indítványozhatja. A Köztársaság Elnökének felmentéséről leghamarabb akkor lehet szavazni, miután eltelt 15 nap a Szövetségi Alkotmánybíróság, ezen módosítás első bekezdésében említett, határozatának a Szövetségi Parlamenthez való eljuttatásától.
2.	Ez a módosítás kiegészíti a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya V. fejezetének 2. pontját. (megjegyzés: az abban levő 3 szakasz közül melyiket?)
	VIII. MÓDOSÍTÁS
1.	A Szövetségi Kormány akkor tekinthető megválasztottnak, ha mindkét tanácsban az összes szövetségi képviselő többsége a megválasztására szavaz. A Szövetségi Kormány munkájáért a Szövetségi Parlamentnek tartozik felelősséggel. A Szövetségi Parlament bizalmatlanságot szavazhat ki a Szövetségi Kormánnyal szemben. A Szövetségi Kormány elnöke javasolhatja a Szövetségi Kormány egyes tagjainak a felmentését. A Szövetségi Kormánnyal szembeni bizalmatlanságról leghamarabb a javaslat benyújtásától számított három nap múlva lehet szavazni. A Szövetségi Kormánnyal szembeni bizalmatlanság akkor kiszavazott, ha mindkét tanácsban az összes képviselő többsége arra szavaz. A Szövetségi Kormány és minden tagja benyújthatja a Szövetségi Parlamentnek a lemondását.
2.	Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 101. szakaszának 3., 102. szakaszának 2., 103. szakaszának 1., 104. szakaszának 1., 3. és 4., valamint 105. szakaszának 1. bekezdése helyébe lép.
	IX. MÓDOSÍTÁS
	A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányának II-VIII. módosításai végrehajtására alkotmánytörvényt kell hozni.

Várható következmények:

• Ezekkel a módosításokkal elvették Montenegrótól az alkotmányos lehetőséget és felhatalmazást, hogy törvényt alkosson a Köztársaságok Tanácsába történő választásokról;
• Mivel a jelenlegi Köztársaságok Tanácsának legitimitása a legenyhébb mércék szerint is megkérdőjelezhető (abban a montenegrói Parlament által még 1994-ben megválasztott 20 képviselő ül a szerbiaiak mellett, mivel alkotmányellenesnek kiáltották ki az 1998-as montenegrói törvényt a képviselők választásáról, azaz már akkor meggátolták a kisebbik tagköztársaságot az alkotmányos jogainak érvényesítésében) várható volt a montenegrói Parlament reakciója, sőt az egész folyamatnak az volt a lényege, hogy így reagáljanak, s kikiáltsák őket bűnösöknek. Még az sem zárható ki, hogy a várható montenegrói népszavazást az önállóságról időben előbbre fogják hozni (szeptemberre tervezték).
• Mivel az alkotmánytörvény értelmében 60 napon belül meg kell alkotni a szövetségi képviselők választásáról szóló törvényt, az is elképzelhető (mivel az Alkotmány nem szabályozza), hogy megszüntetik a listás választási rendszert, helyette többségi rendszerűt vezetnek be mindkét tanács képviselőinek választásakor, mert e pillanatban ez valamivel kedvezőbb a hatalmi koalíció számára.
• Annak is fennáll a lehetősége, hogy Szlobodán Milosevity, az elfogadott módosítások alapján, a választások előtt lemond államelnöki tisztségéről csak azért, hogy az elnökválasztás (amelyen most már először indulhat) egyidejűleg legyen a szövetségi, a tartományi és a lokális választásokkal, (s még az sem zárható ki, hogy előrehozott köztársasági választásokat is tartatnak) mivel meg vannak arról győződve, hogy a neve még mindig eléggé tudja mozgósítani azt a szavazóbázist, amelyet különféle szociális juttatásokkal megvásároltak, vagy más módon ellenőriznek (harcosok, katonaság, rendőrség, letelepített és állampolgársághoz juttatott menekültek, nyugdíjasok egyes csoportjai stb.), ez pedig szerintük elegendő lesz az újabb győzelemhez.
• Augusztus közepéig vagy végéig várható, hogy a Szövetségi Parlament meghozza az említett törvényt, de az sincs kizárva, hogy azzal egy időben elfogadtatják a terrorizmus elleni, valamint az NGO-król szóló törvényeket, tehát folytatják a polgárok megfélemlítését.

Vissza a kezdőlapra