"A Kárpát–medencében kevés egyházmegye mondhat olyan örökséget magáénak, mint a nagykárolyi..." Dr. Geréb Zsolt teológiatanár kezdte ezekkel a szavakkal a beszédét tegnap reggel a nagykárolyi református templomban, a bibliafordító szülôvárosában megrendezett Károlyi Gáspár nap nyitányaként. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója Partiumi Rendezvényei keretében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és a Nagykárolyi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala által a város nagy szülöttének szentelt rendezvénysorozat hálaadó istentisztelettel vette kezdetét, a lelkész–professzor ennek keretében hirdetett igét. Dr. Geréb Zsolt a továbbiakban egyebek között a következôket mondta: "A 80–as években milyen borúlátóak voltunk az egyház jövôjét illetôen, aztán mennyire örültünk az eljött szabadságnak, annak, hogy Isten megnyitotta a bezárt kapukat, közte ôsi kollégiumaink kapuit, és immár félelem nélkül vállalhatjuk magyar református vallásunkat, Krisztushoz való tartozásunkat!"

Tolnay István, a nagykárolyi kertvárosi egyházkerület lelkipásztora mindkét nagykárolyi gyülekezet nevében (sokat közülük név szerint is megemlítve) szeretettel köszöntötte a megjelenteket, és rámutatott: bár reformátusok szervezték, a rendezvény több tekintetben is ökumenikus jellegû.

Barcza Dániel esperes Károlyi Gáspárról szólva megállapította: "Ma is ámulattal tölt el bennünket, hogy a bibliafordító lelke milyen csodálatosan simult a magyar nyelvhez és Isten igéjéhez."

Bekô Tamás polgármester a nagykárolyi elöljáróság nevében, Báthory Imre lelkész a magyarországi Abaúj egyházmegye – "ahol Károlyi Gáspár élt és munkálkodott, ahol megszületett az elsô magyar nyelvû biblia" – küldötteként üdvözölte a jelenlévôket.

"Amikor elfogadtam Tolnay István lelkész felkérését, örömet éreztem arra a gondolatra, hogy itt Nagykárolyban, Károlyi szülôvárosában beszélhetek arról az emberrôl, aki abban az idôben a szentírás fordítása révén úgy tudott tenni, hogy akkori cselekedeteinek a jelenben, de akár az eljövendô századok során is meghatározó lesz minden perce" – mondotta egyebek között nagytiszteletû Csûry István generális direktor, mielôtt belekezdett volna Károlyi Gáspár magyar Bibliájának jelentôsége múltunkban, valamint üzenete a jelen és a jövendô nemzedékeknek címû dolgozata felolvasásába – amelynek, mint mondotta, a Károlyi hagyatéka a harmadik évezredre címet is adhatta volna.

A hálaadó istentisztelet után Károlyi Gáspárnak a templomkertben álló szobránál a két nagykárolyi református énekkar énekeket adott elô, Kiss Sándor kertvárosi presbiter elszavalta Reményik Sándor A fordító címû versét, majd a bibliafordító szobrának talapzatán a következôk helyeztek el koszorút: Barcza Dániel esperes, Balogh Sándor és Fórizs Károly a nagykárolyi egyházmegye, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere a Szatmár megyei RMDSZ, Bekô Tamás polgármester a nagykárolyi elöljáróság, Bánki Sándor és Bartha Ferenc a nyírbátori egyházközség, Manus Béla és Csizmadia József a mátészalkai egyházközség, Csôkör József és Nagy László a nagykárolyi belvárosi gyülekezet, dr. Németi János és Bencze–Kádár István a nagykárolyi kertvárosi gyülekezet képviselôiként.

Ezt követôen a rendezvények sorában a Keresztyénség Erdélyben címû fotómûvészeti kiállítás megnyitójára került sor, majd ebéd, illetve ebédszünet következett.

15 órakor a résztvevôk autóbusszal Ady Endre szülôfalujába indultak, ahol az emlékházban elôbb a kertvárosi IKE tagjai énekeltek, illetve közülük Schnébli Lénárd, Giczei Andrea Tünde és Gellén Katalin egy–egy Ady–verset (Üzenet egykori iskolámba, Szeress egem Istenem, Elbocsátó szép üzenet) szavalt el, majd dr. Németi János történész az emlékház bemutatásán kívül Ady Endre a magyarságtudat ôrzôje és a Duna–melléki népek testvériségének apostola címmel tartott elôadást, amelynek hallgatói egyebek között megtudhatták, hogyan került az Ady család a Szilágy megyei Diósadról Érmindszentre, sôt – konkrét példával szemléltetve – azt is, hogyan ösztönözte a lángész szellemisége még a költô halála után is szolidaritásvállalásra a vidék román és magyar elit értelmiségeit.

A Károlyi Gáspár nap következô rendezvényének a színhelye ismét a nagykárolyi református templom volt, ahol két magyarországi vendégmûvész, Kiss Zoltán (orgona, ének) és Kiss Zoltánné Mogyorósi Pálma (ének) egyházzenei hangversenyére került sor. Ezt követôen a szervezôk elôbb az imaházban svédasztalhoz invitálták, majd záróáhítattal búcsúztatták el a vendégeket.

Boros Ernô
Szatmári Friss Újság

Vissza a kezdõlapra