Színes hírek


Kerékpárút létesült a Börzsönyben

 
A kék színnel jelzett útvonal jórészt elkerüli a gyalogos turista utakat, így az arra kerekezõk új oldaláról ismerhetik meg a tájat.

A váci Két kerékkel kevesebb egyesület, valamint a helyi Börzsöny akciócsoport társadalmi munkában "kitûzte" az elsõ kerékpáros útvonal Királyrét és Nógrád közötti szakaszát. Ezzel megtörtént az elsõ lépés a konfliktusmentes börzsönyi hegyi kerékpározás érdekében. Az erdõtörvény szerint ugyanis "az erdõben kerékpározni és lovagolni, motorral, illetõleg gépkocsival közlekedni csak a kijelölt úton szabad". A jogszabályok értelmezésére az egyesület az erdõgazdasággal, a természetvédelmi hatósággal, illetve kerékpáros szervezetekkel folytatott egyeztetéseket, s végül megállapodásra jutott. Így jöhetett létre az elsõ hivatalos kerékpáros útvonal a Börzsöny hegységben. A Dunakanyar kerékpárosai nemsokára kijelölik az útvonal maradék, Zebegénytõl Királyrétig tartó szakaszát is.

Jobban hizlal a joghurt, mint a sör?

A "sörhas" nem egyéb mítosznál - legalábbis ezt állítja az Osztrák Serfõzõk Szövetsége. A szövetség szerint  ugyanis fél liter árpalé kevesebb kalóriát tartalmaz, mint két kis pohár joghurt. Ezért aztán nincs mitõl tartaniuk a  vonalaikra sokat adó sörbarátoknak, ellenkezõleg, a sörfogyasztás számos "egészségügyi elõnnyel" is jár -  állítják a serfõzõk.

Ezek szerint az, aki sört iszik, védi magát az infarktussal szemben, csökkenti a vérnyomását és kisebb  valószínûséggel betegszik meg rákban. Mindennek feltétele azonban a mérsékelt sörfogyasztás, napi fél, illetve  egy liter sör ajánlott.

Egészségügyi vizsgálatok kimutatták továbbá, hogy a mérsékelt sörfogyasztóknak általában alacsonyabb a  vérnyomásuk, mint az absztinenseké, vagy az iszákosaké. Aki pedig nem fogyaszt túl sok joghurtot, az  sörivóként is karcsú marad. 250 gramm tejterméknek ugyanis 250 kalória értéke van, egy "krigli" sörnek ellenben  csupán kétszáz - olvasható az APA jelentésében, amely kétségkívül mély bepillantást enged a serfõzõk  világszemléletébe.

MTI - Bécs
2000. július 13.


Millenniumi kiállítás - a Ganz gyártelepen

Budapesten a II. kerületi Ganz-gyártelepen rendezendõ millenniumi kiállítást 3.6 milliárd forintból rendezheti meg  a Millenáris Programiroda Kulturális Kht, az elmúlt másfél évszázad legfontosabb magyar tudományos és  technikai ötleteit bemutató tárlatnak helyet adó egykori gyártelep rehabilitálására pedig 6 milliárd forint áll  rendelkezésre - közölte Berkecz Mária, Kht. ügyvezetõ igazgatója az MTI-vel.

A kiállítás koordinálásáért felelõs Kht. ügyvezetõje közölte, hogy elkészültek a Ganz-gyártelep rehabilitációjával  kapcsolatos látványtervek, és azt szerdán szakmai körökben bemutatták. Berkecz Mária elmondta: a II. kerületi  Ganz-gyártelep 54 ezer négyzetméterén álló épületek sorából a mûemléki védettség alatt álló, illetve a  mûemlékértékû épületek megmaradnak, a terület többi részét parkosítják.

A kiállítás egy 16 ezer négyzetméter nagyságú épületben kap helyet, ahol egyéb kiegészítõ rendezvényeket is  tartanak majd, kialakítanak például az épület mellett egy szabadtéri színpadot is. Az ügyvezetõ igazgató  kérdésre válaszolva elmondta: arról, hogy az egykori Ganz-gyártelepen a tárlat 2001. december 31-i bezárását  követõen mi történik, még nem született döntés. Mint ismeretes: Orbán Viktor kormányfõ korábban úgy  nyilatkozott, ott az Országos Mûszaki Múzeum kapna helyet. A II. kerületi volt Ganz-gyártelep rehabilitációs  terveit a Céh Kft. készítette. Elképzeléseik szerint az egykori gyártelep E épülete lenne a központi  rendezvényhelyszín, a B épület mûemléki védettség alatt áll, a szomszédságában lévõ tízemeletes "házat" pedig  lerobbantják. A hajdani gyártelep D épületének felét lebontanák, hogy a mögötte lévõ terek jobban beláthatóak  legyenek.

A millenniumi kiállítás 2001. március 15-én nyitja meg kapuit, a tárlaton mintegy kétezer magyar találmányt és  szabadalmat mutatnak be. A kiállítás, amely a XVII. századtól kezdõdõen a mai korig terjedõ idõszakot fogja át,  elõreláthatólag 2001. december 31-éig tart majd nyitva.

A rendezvényen bemutatott tárgyakkal azon szellemi és fizikai teljesítményekre szeretnék felhívni a figyelmet,  amelyekkel a magyarság hírnevet szerzett a világban, mint például a számítógép, a golyóstoll, a sakkozógép, a  Rubik-kocka, a C-vitamin, a hintók és szekerek rugózata, valamint számos mezõgazdasági gép és eljárás.
A kiállítás anyagát magyarországi múzeumok és magángyûjtõk, illetve szükség esetén külföldi partnerek  bocsátják a szervezõk rendelkezésére.

A Ganz-gyártelep területének tulajdonviszonyát az állam rendezi.

MTI
2000. július 13.
Vissza a kezdõlapra