A berlini székhelyű Transparency International (TI) elnevezésű, nemzetközi civil szervezet 1996-ban készítette el a korrupcióról és megelőzési lehetőségeiről szóló, átfogó kézikönyvét. A TI magyar tagozata tegnap mutatta be a téma hazai tapasztalatait taglaló kötetét.

A TI magyar tagozatának kézikönyve - amely többek között foglalkozik a korrupciónak a gazdaságot, a privatizációt, a közbeszerzést, a közigazgatást, az egészségügyet és a bíróságot érintő részével - összesen tizenhat témakört tartalmaz. A szerzők között Szikinger István, Gatter László és Kovács Árpád is szerepel. A tervek szerint a közeljövőben elkészül a kézikönyv folytatása is, amely a korrupciónak a kultúrával, a művészettel, a sporttal és az etikával való összefüggéseit tárja fel. A könyvbemutatót követő sajtótájékoztatón elhangzott: nemcsak a korrupció mértéke, de egyáltalán fogalma is nehezen meghatározható. A korrupció mértékének megállapítása helyett fontosabb a hely és az okok feltárása. A korrupció terjedésének megakadályozására a jogi eszközök csak rövid távú megoldást jelentenek. Hosszú távon a nevelésre kell helyezni a hangsúlyt: fontos, hogy ne csak arra neveljék az egyéneket, hogy ne legyenek korrumpálhatók, hanem hogy ne is akarjanak másokat korrumpálni. A szakértők szerint a nevelést azonban nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is ki kell terjeszteni.

A Transparency International 1999 őszén ötödik megjelentetett korrupciós indexe, a kenőpénzek "célországainak" számító országokat rangsorolta a korrupció szintje alapján. Az index tíz független szervezet által készített tizenhét felmérés összesítésének eredménye. Magyarország két helyet és két százalékot javítva előző évi eredményén, a 31. helyen végzett a rangsorban, megelőzve az 1998-ban elénk rangsorolt Costa Ricát, Malajziát és Dél-Afrikát. A kelet-közép-európai régió országai közül csak Ausztriának és Szlovéniának jobb a megítélése az országban tapasztalható korrupció szintje alapján.
 

Vissza a kezdőlapra