A magyar országgyűlés külügyi bizottságának állásfoglalása
a nyugaton élő magyarsággal való kapcsolatokról

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága

az új évezred küszöbéhez érkezve áttekintette a magyar nyelvterülettől távol élő magyarság helyzetét és az anyaországgal ápolt kapcsolatait.

A Külügyi Bizottság az érintettek meghallgatása és a lefolytatott vita után

megállapítja, hogy a magyar társadalomnak igénye van nemcsak a szomszédos országok magyar kisebbségeivel, hanem a távoli szórványokban élő magyarsággal való kapcsolatok ápolására és fejlesztésére,

szorgalmazza, hogy az anyaország a korábbiaknál nagyobb mértékben segítse a külföldön élő magyar fiatalokat a magyar nyelv elsajátításában, a magyar kultúra és történelem megismerésében, és ezért határozottan sürgeti:

a Duna Televízió adásának legalább észak-amerikai sugárzását,
a Magyar Házak munkájának intézményes segítését,
magyar nyelvoktatók rendszeres kiküldését,
üdvözli, hogy a túl-tagolt magyar szervezetek a közös gondolkodásnak és közös munkának, valamint az együttes fellépésének egyre több jelét mutatják,

keresi azokat a lehetséges - minden parlamenti párt támogatását élvező - megoldásokat, amelyek biztosítják a nyugati magyarság részvételét a magyar országgyűlés munkájában, e tekintetben figyelemre méltónak találja 25 amerikai magyar szervezet-vezetőnek azt a közös indítványát, hogy az országgyűlés hozza létre a nyugati tanácsosi intézményt,

kéri a nyugati magyarságot, hogy az európai integráció történelmi folyamatában,
- választott hazájában tevékenykedjék a tagság elérése érdekében,
- itthon pedig mérsékelje az uniós tagsághoz fűződő megalapozatlan várakozásokat, illetve indokolatlan félelmeket,

felkéri a kormányt, hogy a fentiek szellemében segítse a nyugati magyarságot kultúrájának további megőrzésében, a kint született generációkat a magyar kultúra megismerésében, és támaszkodjék minél több területen a nyugati magyarság hozzáértésére és hazaszeretetére.

Budapest, 2000. február 2-án.

a Külügyi Bizottság elnöksége

Vissza a kezdőlapra