Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága

• nagyra értékelve a hazától és a magyar nyelvterülettől távolra szakadtaknak a magyar kultúra megőrzéséért és fejlesztéséért tett erőfeszítéseit,
• felismerve, hogy a távolban élő magyarok a magyar kultúra terjesztésében, más nemzetekkel való megismertetésében is kiemelkedő szerepet játszanak,
• annak tudatában, hogy Magyarország NATO tagságának érdekében a nyugaton élő magyarság az ország jó hírét öregbítő, és a tagság megszerzését jelentősen megkönnyítő hatékony lépéseket tett,
• örömmel látva azt az eredményes háttérmunkát, amely az Egyesült Államok törvényhozásában a vajdasági magyarságért jelenlegi is folyik,
• bízva abban, hogy az Európai Unió országaiban élő magyarok a fentiekhez hasonlóan segítik hazánkat a csatlakozási folyamatban, fellépve például az Unió polgárai körében esetenként jelentkező indokolatlan aggályok ellen,
• tudva, hogy a történelem viharai időről időre, de az elmúlt 150 évben különösen sokszor és nagy számban űztek külföldre magyarokat, akikkel az anyaországnak nemcsak a nagy nemzeti érzésekkel teli pillanatokban, - mint most, a magyar államiság millenniumának ünnepi időszakában, - hanem folyamatosan élő közösséget kell képeznie,

A Külügyi Bizottság az érintettek meghallgatása és a lefolytatott vita után

megállapítja, hogy a magyar társadalomnak igénye van nemcsak a szomszédos országok magyar kisebbségeivel, hanem a távoli szórványokban élő magyarsággal való kapcsolatok ápolására és fejlesztésére,

szorgalmazza, hogy az anyaország a korábbiaknál nagyobb mértékben segítse a külföldön élő magyar fiatalokat a magyar nyelv elsajátításában, a magyar kultúra és történelem megismerésében, és ezért határozottan sürgeti:

keresi azokat a lehetséges - minden parlamenti párt támogatását élvező - megoldásokat, amelyek biztosítják a nyugati magyarság részvételét a magyar országgyűlés munkájában, e tekintetben figyelemre méltónak találja 25 amerikai magyar szervezet-vezetőnek azt a közös indítványát, hogy az országgyűlés hozza létre a nyugati tanácsosi intézményt,

kéri a nyugati magyarságot, hogy az európai integráció történelmi folyamatában,
- választott hazájában tevékenykedjék a tagság elérése érdekében,
- itthon pedig mérsékelje az uniós tagsághoz fűződő megalapozatlan várakozásokat, illetve indokolatlan félelmeket,

felkéri a kormányt, hogy a fentiek szellemében segítse a nyugati magyarságot kultúrájának további megőrzésében, a kint született generációkat a magyar kultúra megismerésében, és támaszkodjék minél több területen a nyugati magyarság hozzáértésére és hazaszeretetére.

Budapest, 2000. február 2-án.

Vissza a kezdőlapra