A kormányzati oldal a legkevesebbet a Kossuth rádió esti Krónikájában és az m1 Híradó esti kiadásában szerepelt az első negyedévben – derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Műsorfigyelő Szolgálatának legfrissebb vizsgálatából. A másik „végpontot” a Duna TV Híradója, a Reggeli Krónika és a Sláger Rádió reggeli hírműsora képviselte a három hónap során. Az RTL Klub és a tv2 híradói nagyjából azonos, az átlaghoz közelítő mértékben adtak teret a kormányzati és az ellenzéki politikusok megnyilvánulásainak.
A felmérés szerint januárban az esti Krónika adásainak 73 százaléka a kormányzati oldal, 27 százaléka az ellenzéki oldal tevékenységét mutatta be, függetlenül attól, hogy a politikusok álláspontját a narrátor ismertette vagy élőszóban nyilatkoztak. Februárban az arány 76–24 százalékra, márciusban 64-36 százalékra változott. Ezzel szemben a reggeli Krónika januárban 90 százalékban, februárban 91 százalékban mutatta be a kormányzati oldal képviselőinek véleményét. Márciusra ez az arány javult: 75 százalékosra csökkent a kormányoldal szerepléseinek aránya.
 A januári és a februári átlagos 83, a márciusi 73 százalékos kormányzati megjelenésekhez képest a két országos kereskedelmi tévé hírműsorai csupán egy-egy százalékos eltérést mutattak.
 Az elemzés szerint a három hónapban a parlamenti politikusok a magyar vonatkozású tudósítások szereplőinek 13-15 százalékát tették ki. Januárban és februárban a politikusoknak biztosított szereplési lehetőségek több mint négyötödét (83 százalék és 84 százalék) a kormánykoalíció képviselői kapták. Márciusban azonban számottevő elmozdulás történt a két szemben álló politikai oldal médiajelenlétében: a kormányzati oldal részesedése tíz százalékkal csökkent (74 százalék).
 A vizsgálat megállapítja: az év első három hónapjában leggyakrabban a kormány tagjai jelentek meg a híradókban (58 százalék, 59 százalék, 46 százalék), a Fidesz képviselői a megjelenési lehetőségek 13-18 százalékát, az MSZP 11-16 százalékát kapta. Az elemzés azt mutatja, hogy a két legnagyobb parlamenti párt médiajelenléte közötti eltérés a szocialisták javára folyamatos csökkenést mutat (négy, három, majd két százalék).
 Összevetve a Horn-, illetve az Orbán-kormányzat hírműsorbeli médiajelenlétét, megállapítható, hogy az Orbán-kormányzat tevékenységét nagyobb figyelem kíséri a hírműsorokban – szögezi le az elemzés. 1998 első két hónapjában a Horn-kormány képviselői az összes szereplési lehetőség háromnegyedét kapták (75 és 77 százalék), majd a márciusban kezdődött országgyűlési választási kampány hatására a részesedésük 69 százalékra csökkent. 2000 januárjában és februárjában az Orbán-kormány képviselőinek aránya 83, illetve 84 százalék volt, míg márciusra ez az érték 74 százalékra csökkent.
 Az ORTT Műsorfigyelő Szolgálata felmérésében azt is megállapította, mely közéleti személyiségek szerepeltek legtöbbet a médiában februárban és márciusban. A listát Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, aki 183 alkalommal szerepelt a televízióban és a rádióban, s ezen megjelenések 22 százalékában élő szóban nyilatkozott. Őt követi 105 médiaszerepléssel Györgyi Kálmán, az azóta posztjáról lemondott legfőbb ügyész. A harmadik helyen Göncz Árpád, a negyediken pedig Áder János házelnök áll. Az ötödik legtöbbet szereplő közéleti személyiség Torgyán József, akit Gönczy János kormánybiztos követ. A hetedik helyen, 57 médiaszereléssel Kovács László (MSZP) áll.

A polgári oldal tehát számokkal nem hivatkozhat média hátrányra. Ám ha a kormányt leszámítjuk, a jobb és bal oldal szereplési arányai durván a parlamenti arányokat követik, egyre csökkenő eltéréssel. A Horn és az Orbán korszak kormány-szereplései között sem látjuk érdeminek az eltérést.
Ha ezek a számok igazak, miért érzi minden polgári politikus és szimpatizáns, hogy nem tört meg a bal-liberális média túlsúly?
Telhetetlenek volnánk? Sérülékenyek, akik nem viselik el a más vélemény hangoztatását?
Másról van szó.
Bizonyára sokan ismerik a régi viccet, amelyben egy becsületsértési perben elmarasztalt úrnak a bíró előtt ki kell jelentenie: "Tévedtem. Kovács, az egy becsületes ember! Már bocsánatot kérek." Erre a következő szöveg hallatszik: "Tévedtem. Kovács? Az egy becsületes ember? Már bocsánatot kérek!" - "No, de nem erről volt szó!" - "Bíró úr, öné a szöveg, enyém a melódia!"

Bizony a profi propagandistákat nem lehet százalékok közé szorítani. Mintha még élveznék is, szellem felsőbbrendűségük gőgös tudatában még a szereplések számában is hajlandók megadni az előnyt, másutt "vége a sajtószabadságnak, a kormány megszállta a médiát" vádakkal s a "melódia" ügyes kiválasztásával mossák, mossák az agyunk rendületlenül.
 

Vissza a kezdőlapra