A vasárnapi szentmise után most nem szélednek szét hamar a hívők. Sőt, egyre többen gyülekeznek a Szent István templom előtt. Gyerek kevés, idős sok. Magyar szó- és mondatfoszlányok kerengenek az utcán, ami elég furcsa, merthogy New Yorkban vagyunk. Pontosabban Yorkville-ben, a magyar negyed szívében. A hangulat vidékiesen ünnepélyes: farsang van.
Az épületben működő általános iskola tornatermében úgy 250 vendég részére terítenek az önkéntes asszonyok. Vatikáni valutában kapják a honoráriumot: “Isten fizesse meg!” Pótasztalokat kell behozni, állítólag karácsony óta nem voltak ilyen sokan vasárnapi ebéden. Ma pedig még élő zene és tánc is lesz.  Domonkos atya asztali áldást mond.

Csorba Domonkost 1962-ben szentelték pappá az esztergomi ferenceseknél, 1969-ben jött az Egyesült Államokba. Nyolc évig Detroitban a Szent Kereszt templom plébánosa volt, azt követte a New Jersey államban levő trentoni, majd 1992-től a New York-i Szent István templom.
Nekünk itt a Ferenc-rend által alapított magyar plébániáink voltak, így New Jersey, Michigan és Wisconsin államokban, sőt a kanadai Winnipeg-en is. Ma ezek már mind “amerikai kézben” vannak, ugyanis 1992-ben Rómában úgy döntöttek, hogy ezt az egyre fogyó kis közösséget feloszlatják. Milyen ferences szerzetesi élet az, amikor már csak egy ferences van! Amikor 1989-ben Magyarország felszabadult, a provincia visszavehette volna a házait, ha lett volna elég embere, meg ott van még legalább 15 kolostor, amik még az ötvenes években is a mi tulajdonainkat képezték.
Mielőtt idejött, itt mindig két pap szolgált. Megszaporodott-e a munkája, vagy csökken a hívők száma? A Szent István egyházközség Hit Szava rádióprogramot, ami 47 éve szakadatlanul megy a rádióban, ön készíti most.
A templomi szolgálatokon kívül az evangéliumot hirdetem a rádióban és havonta többször a televízióban is, ahol a magyar egyház történetét is ismertetem és Szent Istvánról tartok sorozatbeszédet.   Nagyon sok a munkám.  Washingtonba, Baltimore-ba és Yonkers-ba is járok misézni a magyaroknak.
Nem kér segítséget?
A jó Isten kérhetne, de azt mondja, “csak dolgozzál!”
Amerikában a lelkészek általában sokkal világibbak, ha szabad ilyet mondani. Amikor egy miséjükre bemegyünk, nincs olyan áhítat és halkság, mint amilyet mi ismerünk. Sokan áldoznak gyónás nélkül.
Az a legméltóságosabb oltári szentség, hogy mi hiszünk Jézus Krisztus valóságos jelenlétében, és csak megszentelő kegyelem állapotában szabad az oltári szentséget felvenni. Ezért szoktam buzdítani a híveimet, hogy szépen szent gyónást végezzenek azok, akiknek kell, és úgy járuljanak a szent áldozáshoz. Én Európában nőttem fel, az ötvenes-hatvanas években képeztek ki, a második vatikáni zsinat kezdetén már pap voltam. Tartsuk meg az egyház fegyelmét!
Lehet, hogy a liberálisabb amerikai szertartások több fiatalt vonzanak?  Mint például a popzenés énekkari előadásmód.
Nem hiszem. Liberalizálódással az egyház nem fog senkit megnyerni hosszú távon.
Egy idős magyar hölgy panaszolta nekem, aki réges-régen itt él, hogy úgy teszünk, mintha jó lenne nekünk. Ezt mondta: magyar vagyok, tehát nem idevaló. Érzékenyebbek-e, elesettebbek-e az emigrációs magyarok?
Bizonyos értelemben igen. A fiatalabb generáció lelkét a kommunizmus, a liberális ateizmus megmérgezte. Aztán vannak olyanok, akik a pénz megszállottjai, ha lehet nem hat, hanem hét napot dolgoznak. Sokan csak a munka miatt jönnek ki, van olyan kedves magyar asszonyom, aki heti 550 dollárt keres. Számítsa ki, az mit jelent Magyarországon! Az itt élő magyarság, tisztelet a kivételnek, annyira belevetette magát az amerikai életformába, hogy már a gyermekeiket sem tanították meg magyarul. Az unokák pedig végképp nem tudnak. Nekem nagyon fáj, hogy azok, akik a Korvin közben harcoltak 1956-ban, és kénytelenek voltak elmenekülni, többnyire már a gyermekeiket sem tanították meg magyarul.
Gondol valakire konkrétan?
Nem akarok neveket mondani. A szomorú tapasztalat az, hogy 1956 hőseiből egyetlen egyikük sem tartozik a Szent István templomhoz már vagy 30 éve.
Azoknak a gyerekeknek, akik nem tudnak magyarul, lehetőséget nyújthat az Arany János iskola. Ide 36 magyar származású gyerek jár, ebből 16 óvodás korú.
Egy kis magyar földrajzot, történelmet tanulnak. Ez az iskola kevés időt biztosít, a szülőknek kellene jobban odafigyelniük a magyartanításra.
Az iskola a szombatonkénti néhány órás foglalkozásért bérleti díjat és biztosítást fizet a templomnak.
Amerikában mindenért fizetni kell. Nemrégiben többszázezer dolláros renoválásokat hajtott végre itt a plebánia. Ebbe mindenkinek be kell segítenie valamilyen formában.
A katolikus egyház az egyetemes szeretet hirdetésével sok problémát enyhíthet a magyar hívők körében.
A magyar egyházak képesek a magyarságot, amennyire emberileg lehet, összetartani hosszú távon.
Ez az erősebb hit miatt van?
Igen, a keresztény hit miatt.
És milyen a viszonya a "főnökével"? Neil O’Connell plébános az amerikai hívőknek tartja a miséket ugyanitt, így osztják meg a templomot. Közösen viselik a terheket.
Neil atya liberális felfogású amerikai. Nyílt konfrontációra még nem került sor; és hála Istennek, nem tud magyarul, bár nagyon igyekszik. Még van itt egy jó éve, utána jön valaki más ugyanabból a Szent Név ferences provinciából, mint ahogy az már 1934 óta van... Meg kell mondani, a templomi bevételnek jóval több mint a felét az amerikai hívek fedezik. A magyar hívek egyébként is szegényebbek. Jó, ha világosan látjuk a dolgokat! A háború előtti időkben Magyarországon az egyháznak még volt vagyona, a templomhoz föld, birtok tartozott, ezt így alapította meg Szent István. A persely akkor gyertyára és a harangozóra volt elég.
Most pedig a persely fontosabb szerepet játszik?
Az idei karácsonyi bevétel a magyaroktól három ezer dollár volt, az amerikaiaké pedig ennek több mint hatszorosa. És ez az arány általános. Tudni kell, hogy az itt lévő papok mind írek, és sokan ellenszenvvel vannak az írekkel szemben. Nem igazán jó ez a közösködés.
Mikor épült ez a templom?
A magyar templom eredetileg a 14. utcában volt, 4000 hívővel és 400 férőhellyel.1927-ben az akkori plébános nagyobb templom építésébe fogott, 600 ezer dollár kölcsönt vett fel rá.  1929-ben, amikor a kupolát rakták fel, beütött a világgazdasági válság. A plebános visszatért Magyarországra és 1934-ben, igen fiatalon, belehalt a templom kudarcába; éppen abban az évben, amikor a Szent István templom itt végülis felépült. Aki utána jött, nem ismerte fel, milyen jelentősége van ennek a templomnak. A korábbi adósságtól megijedve ő átadta az amerikai Ferenc-rendnek. Tudni kell, hogy Amerikában minden templom az érsekség tulajdona, még a szerzetes templomok is. 1943-ban Spellman New York-i bíboros a következőket írta XII. Piusz pápának: ezentúl  Amerikában minden szerzetesi plebánia templom az illető érsekség vagy püspökség tulajdonát képezi. Ámen! Európában a templom, a kolostor azé a szerzetes közösségé, amelyik építette. De nem Amerikában. Tehát, ez sem lehet csak a magyaroké már, bár tettem lépéseket az érsekség felé, hogy adják vissza.
A magyarországi Szent István ünnepségsorozathoz hogyan csatlakoznak?
Paskai László bíboros úr októberben jön a koronázás 1000 éves évfordulója alkalmából. Augusztus 20-án a New York-i St. Patrick’s katedrálisban lesz nagy Szent István mise, ahová a környező katolikus és református egyházak híveit és lelkészeit is meghívtuk.
Egyébként boldog?
És mindig ott, ahol vagyok. Tetszik tudni, engem többször elhelyeztek már. Amikor megérkezem valahova, az első estén kirakom a könyveimet, és úgy néz ki a szobám, mintha ott születtem volna, mintha Baján lennék, ahol a ferenceseknél voltam kisministráns. Erre ráneveltem magam. 2002-ben vagy megújítják a szerződésem, vagy hazarendelnek.
Lehet, hogy nem is lenne rossz Bajára hazamenni?
Hát, lehet. Ott nem kellene rádióbeszédekkel foglalkozni.
És írek sincsennek. Csak a jó Isten, hogy segítse a magyarokat – akárhol vannak is a nagyvilágban.

Niemetz Ágnes
NEW YORK

Vissza a kezdőlapra