A nemzetközi figyelem középpontjába került Ausztria. Politikusaira sok oldalról nehezedett nyomás. Az elhúzódó kormányválság nem tesz jót az ország iránti bizalomnak, a hitelminősítésnek nemcsak reálgazdasági összetevői vannak.
Már a szélsőségesként ismert Szabadságpárt választási sikere is keserű pirula volt sokaknak, kormányra kerülésük viszont felkavarja az európai politikai állóvizet. Amíg az Európa Tanácsban a szélsőségesek kirekesztése mellett érvelgettek a főleg szocialista képviselők, az osztrákok harmada gond nélkül szavazott a sokak által megbélyegzettekre, s ennyi embert kicsit túlzásnak tűnik szélsőségesnek kikiáltani.
Az Osztrák Néppárt lehetetlen helyzetbe hozta magát azzal a kijelentésével, hogy ellenzékbe vonul, ha harmadik lesz. Harmadik lett, s most kancellárt ad.
Miért? Mert nem kapta meg a szocialistáktól a pénzügyek irányítását. Bizony a történtekért a szocialistáknak is megvan a maguk felelőssége. Az sem világos, hogy hasonló vehemenciával támadnának az európai kormányfők, ha a választásokon győztes szocialisták és a második helyezett Szabadságpárt alkotna kormányt.
Ám a feltételezéseknek nincs sok értelme. "Lássuk inkább a medvét", s az osztrák politikát ne sommás ítéletek, hanem valós tetteik alapján ítéljük meg.
Annak az elemzését is el kellene már végezni, mi az oka a szélsőjobb előre törésének. S nézzünk majd szembe azzal is, hogy a "sógoréknél" történteknek mi lesz a hatása itthon. Várjuk olvasóink ezzel kapcsolatos véleményét.
Surján László
 

Vissza a kezdőlapra