A Romániai Magyar Szó cikke nyomán

 – A vallásos hit és látásmód Erdélyben általánosabb, mint Magyarországon és Európa legtöbb más országában - állapította meg újonnan elkészült, az erdélyi vallásosságot összehasonlításban vizsgáló tanulmányában Tomka Miklós. A rövidesen kötetben megjelenô tanulmány a szerzô szerint tíz kelet-európai országra kiterjedô vizsgálat erdélyi eredményének „elôfutára".
A kérdôíves felmérést - nyugat-európai finanszírozással - Litvániában, a volt NDK területén, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, valamint Románia erdélyi térségében végezték el. Tomka Miklós szerint a magukat vallásosnak mondó emberek arányát tekintve 43 ország rangsorában Románia - a felnôtt népességet tekintve - 75 százalékkal a tizedik, Magyarország pedig 57 százalékkal a huszonhetedik helyet foglalja el. A vallásszociológus kimutatta, hogy a magukat Istenben nem hívôként jellemzôk aránya az erdélyi magyarok között 5 százalék, a románok között 3 százalék, míg a magyarországi népességben 27 százalék. A felmérés szerint Erdélyben a keresztelés, a templomi esküvô, az egyházi temetés ma is töretlen szokás és szabály, ezt vallja az ottani lakosság 92- 94 százaléka.
Ezzel szemben Magyarországon a felnôtt népesség egyötöde nem tartja fontosnak a keresztelést, több mint egynegyede a templomi házasságkötést, sôt a lakosság egyhatoda nélkülözhetônek tartja az egyházi temetést is. Legalább havonta ellátogat a templomba az erdélyi magyaroknak csaknem hatvan százaléka, az erdélyi románoknak több mint ötven százaléka, míg a magyarországi lakosságnak átlagosan körülbelül csak harminc százaléka. Soha sem, vagy legfeljebb évente imádkozik az anyaországi magyarok 29 százaléka, ugyanez az erdélyi magyarok 5 százalékára és az erdélyi románok 2 százalékára jellemzô.
Tomka Miklós megállapítja, hogy Erdély az általa megôrzött hagyománnyal és vallásossággal hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához.

Ez még akkor is igaz, ha sokan úgy vélik, Erdélyt a II. Vatikáni zsinat szelleme még nem elég mélyen járta át. Adja Isten, hogy a "hagyományos" vallásosság ember és erkölcsveszteség nélkül alakuljon át a jövő évezred kihívásaira is felelni tudó korszerű vallásgyakorlattá. Erre az anyaországi falvaknak is nagy szüksége van.
 
 

Vissza a kezdőlapra