A hasonló értékeket valló politikai erõk mindig összefogásra és szervezett egységesülésre törekszenek. Az Európai Néppárt (EPP) a politikai közép kereszténydemokrata pártjait fogja egységbe. A brüsszeli székhelyû, 1976-ban alapított EPP-n belül az utóbbi években reformokat hajtottak végre a nagyobb rugalmasság és hatékonyság érdekében. Hét Európai Közösségbeli országban kormányzati koalícióban vannak, és az Európa Parlamentben a legnagyobb frakciót alkotják: 233 helyük van a 626-ból. Ez erõs egységben tartja õket csakúgy, mint a posztkommunisták kirekesztése. A tagpártok szellemiségét a békés, demokratikus elkötelezettség jellemzi, továbbá a keresztényi és emberi értékekre építõ egységes Európa megteremtése.

Az EPP-be eddig 37 hasonló szellemiségû európai pártot vettek fel, a közösségbeli országokon kívül erõs a nyitás Közép- és Kelet-Európa felé, továbbá Norvégia és Svájc olyan pártjaival is keresik a kapcsolatokat, amelyek eddig nem csatlakoztak.

1999. december 2-án az EPP elnöksége nagy többséggel megszavazta a Forza Italia (az olasz népszerûségi listát vezetõ párt) teljes jogú tagságát. Alejandro Agag fõtitkár bejelentette, hogy az öt legnagyobb Európai Közösségbeli ország közül most már négybõl (Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) a legnépszerûbb pártok hozzájuk csatlakoztak. Az EPP életében ez a döntés mérföldkõ értékû, ugyanis megfigyelhetõ az a tendencia, hogy nyitnak a nem-kereszténydemokratikus hagyományok felé is – bár a Forza elnöke vállalja a kereszténydemokrata értékeket és a Democracia Cristiana eszmei örökösének tekinti magát.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) megfigyelõ státuszt kapott az Európai Néppártban, ami igazolja azt, hogy politikai tevékenységüket Európa-szerte elismerik. A Demokrata Néppárt jogutódja 1997-ben alakult, az elsõ pillanatától fogva a hasonló értékeket képviselõ erõk egységesülés felé hajló összefogásának a híve, akárcsak az EPP. Ezt a folyamatot több párttal való kétoldalú, átfogó együttmûködési megállapodások megkötésével viszi elõre.

Dr. Surján László, az MKDSZ elnöke a magyar politikai életben is fontos lépésrõl elmondta, hogy reméli, a következõ magyarországi választások elõtt a Fidesz, az MDF, az MDNP és elképzelhetõen az FKGP is Európa legerõsebb pártcsoportjához, az EPP-hez fog tartozni, hogy így szolgálják a hasonlóan gondolkodó politikai erõk szervezeti egységét, vagy legalább a közös lista—közös jelölt állításáig eljutó összefogást. Az MKDSZ mindaddig önálló szervezõdésként vesz részt a közéletben, amíg létre nem jön a hasonló elveket vallók és cselekvõk egységes, a baloldalt ellenzékben tartásra képes uniója.

Surján kifejtette, hogy az MKDSZ elutasítja a pártok közötti gyûlölködést. “Magyarországon az elmúlt évtizedben megszûnt ugyan a szocializmus hibás gazdasági és politikai rendszere, de a magyar társadalom vezetése alig változott. A politikai élet jelenleg nem az ország sorsának jobbra fordítására törekvõ pártok közötti nemes versenybõl áll. Közéletünket az a küzdelem határozza meg, amelyet a múlt képviselõi, azaz a szovjet elnyomás haszonélvezõi, illetve gazdasági és szellemi örököseik folytatnak a jövõ, vagyis a mindenkinek esélyegyenlõséget nyújtó polgári átalakulás ellen. Ebben a harcban a többség a polgári átalakulás mellett van, de a tényleges eszközök többségével a kádári rendszer örökösei rendelkeznek. Hozzájuk tartoznak a közvélemény formálói, a pénzvilág és a gazdasági élet urai.” – jelentette ki a szövetség elnöke.

“A szociális igazság érvényesítése, a családok boldogulásának szolgálata, az ember szabadságjogainak védelme, a társadalom erkölcsi megújulása ugyanis csak egy ilyen erõ tartós kormányzása esetén valósulhat meg.”