Válasz a Vendégkönyvünkbe érkezett bejegyzésre

                       Az Új Emberben azt olvastam, hogy "A
                       Parlamentben elhangzott ünnepi beszédekből kimaradt
                       millenniumi esztendőnk lényege, az, hogy ezer esztendős
                       keresztény államiságunk évfordulójához érkeztünk." Úgy látom,
                       hogy az Új Ember újságírója nem figyelt oda az ünnepi
                       beszédre. Mi erről az Önök véleménye? SK

Elmer István az Új Ember január 2-9-i ünnepi számában a következőket írja:

"A Parlamentben elhangzott ünnepi beszédekből kimaradt millenniumi esztendőnk lényege, az, hogy ezer esztendős keresztény államiságunk évfordulójához érkeztünk."

Véleményünk szerint az egész beszéd erről szólt, de az alábbi kiemelt részletek egyértelműen:

"Európa nem egyszerűen egy földrész. Hiszen itt, a Kárpát-medencében éltünk mi, magyarok már István előtt is. Itt éltünk, és nem kellett egy tapodtat sem mennünk azért, hogy Európába érjünk.
Más kellett ahhoz.
Egy korona.
Egy korona, melyet a keresztény egyház feje küldött Istvánnak, hogy általa felkent királlyá tegye. Királlyá, aki nemzetet és hazát teremt. Olyan országot alkot, amely nem kevés küzdelem, harc és elvesztett életek árán képes részévé válni a keresztény Európának.
Ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen.
...
Valaki mindig megmentette. Ha elveszett, felkutatta, ha elzálogosították, kiváltotta. Más, több ez, mint a híres Hármaskönyv vagy a Szent Korona-tan. Mi, magyarok, akik sokszor szenvedtünk idegenek kezétől rabságot, megszállást, alávetettséget, jól kiismertük a hódítók esze járását. Egy nemzet emlékezetét és hitét kell megölni ahhoz, hogy a nemzet megszűnjön nemzet lenni, és végleg befejezett legyen a hódítás.
Ezért gondolta Kossuth, hogy jobb a föld alá ásni, és Mindszenty, hogy jobb helyen van a távoli Amerikában, semhogy itthon a megszállók kezébe jusson. Fontosabb dolog a biztonság, mint a távolság, vélhette a hercegprímás.
...
Olyan otthonná, ahol: „Istenhez méltó és az embernek felette jó, ha minden egyes ember szabadságban éli le életét.” Ahogy Szent István ajánlotta nekünk.
...
Sokaknak sokat kellett még tenniük azért, hogy az államalapító király tervei valóra váljanak. A kereszténység felvétele és az államalapítás – az az ezer évvel korábbi millennium – az elindulás pillanata volt a magyarok számára. "
 

Vissza a kezdőlapra