Az Európai Unióval kapcsolatos fogalmak

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R ST U V W Z Y X

A
  • Acquis communautaire
  • A francia eredetű kifejezés magyar jelentése: közösségi jogi vívmányok. Az acquis communautaire valójában az EU teljes joganyagát jelenti. A Közösségek alapító Szerződésein (EK Szerződés, Euratom Szerződés, ESZAK Szerződés), illetve azok módosításain, kiegészítésein, valamint a Szerződések alapján folyó ún. másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Magában foglal minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve az Európai Bíróság gyakorlatát), amely az Európai Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy jogilag kötelező-e vagy sem. Az acquis-t az EU-hoz csatlakozó államoknak is el kell fogadniuk, ugyanis elismerése és adaptálása a belépés feltétele.
     
  • Agenda 2000

  •  

     

    A Európai Tanács felkérésére az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda 2000 néven meghirdetett programcsomagot, amelyben egyszerre tett javaslatot a 2000-2006-os időszak költségvetési irányszámaira és ennek keretében az EU közös politikáinak átalakítására, reformjára, valamint az EU bővítésének megvalósítására, illetve ezen problémák összeegyeztetésére. Az "Egy erősebb és szélesebb Unióért" alcímet viselő törzsdokumentumot tartalmazó Agenda 2000 elsődleges jelentősége, hogy az EU reformja, jövőstratégiája, illetve a bővítés kérdései együtt kerültek tárgyalásra. A Bizottság e dokumentumcsomaghoz csatolva adta ki a 10 közép-kelet-európai tagjelölt államról készített országvéleményeit (ún. "avis"-kat) is. Az Agenda 2000 alapján fogadta el az Európai Tanács 1999. március 25-én Berlinben a 2000-2006-os költségvetési periódus keretszámait, s ennek részeként egyes politikák reformját, átalakítását, valamint a bővítés költségeit.
     

  • Állandó Képviselők Bizottsága (COmmité des REprésentants PERmanents - COREPER - francia röv.)

  •  

     

    A Tanács munkáját segítő, illetve előkészítő testület, amely a tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagyköveteiből, illetve - helyettesítésük esetén azok beosztottjaiból áll. Elsődleges feladata, hogy az egyes döntési kérdésekben megpróbálják az álláspontokat egyeztetni és közelíteni ezen, az inkább szakértőinek tekinthető szinten, s a miniszterek számára politikai döntésre készítsék elő az egyes javaslatokat. A COREPER hatáskörébe tartozik emellett a tagállamok kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás, a közösségi és nemzeti adminisztráció közötti közvetítés, koordinálás is. A hetente ülésező COREPER-nek két szintje van, a COREPER II az állandó képviselők, a COREPER I azok helyetteseinek fóruma, melyek között az egyes kérdések témák szerint is fel vannak osztva.
     

  • Amszterdami Szerződés {ASZ) [Treaty of Amsterdam]

  •  

     

    Az EU legutóbbi (az alapító szerződéseket) módosító szerződése, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és amely 1999. május 1-én lépett életbe. Az Amszterdami Szerződés többek között előre mutató változásokat eszközölt a közös kül- és biztonságpolitika területén, jelentős döntéseket hozott a bel- és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzésében, az Unió szintjére emelte a foglalkoztatáspolitikát, valamint széles körűen kiterjesztette az Európai Parlament döntési jogait.

    E
     

  • Ecu (European currency unit - európai valutaegység)

  • Mint az európai elszámolási és valutaegység, az Európai Monetáris Rendszer (EMS) tagjainak valutáiból álló, különböző, (egyhangúan megállapított) fix részeiből álló "kosár". Az ecu az EMS sarokköve, a közösségi valuták közötti lebegtetési sáv kiszámításában alapvető referencia-érték. Ezen kívül a követelések és kötelezettségek elszámolási egységéül is szolgál, a tagállamok központi bankjai ezt használják kereskedelmi egyenlegeik rendezésére és tartalék-valutaként. A Közösség az ecut költségvetésében és a különféle alapokban, a mezőgazdasági árak, a vámok és hasonló közterhek megállapításánál alkalmazza. Az Ecu magánjellegű üzletben is használható. Mivel az EU valutáinak átlagértékéből számítják ki, az ecu csökkenti az árfolyamkockázatot.
     
  • Az EU hivatalos nyelvei (official languages of the EU)

  • A Tanács egyhangúlag megszavazott Rendelete értelmében az EU-nak jelenleg 11, egyenlő jogállású hivatalos nyelve van: dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol és svéd. A tagországok egyike sem hajlandó feladni saját nyelvének használatát, mivel ez egy erősen jelképes fontosságú kérdés. Minden hivatalos EU-aktust lefordítanak az összes hivatalos nyelvre. Az EU összes munkatársának több, mint egyötöde a nyelvi részlegében dolgozik. Miniszteri szint alatt az angol, a francia és - növekvő mértékben - a német a munkanyelv. Az Európai Bíróság Luxemburgban csak francia nyelven dolgozik.
     
  • Európai Atomenergia Közösség (Euratom)

  • Az Euratomot 1958. január 1-én, az EGK-val egyidőben alapították meg. Célja atomenergiai kutatást és fejlesztést végezni, a nukleáris tüzelőanyagok közös piacát kialakítani, a nukleáris iparágat felügyelni úgy, hogy ez az egészségvédelem és a visszaélések megelőzése jegyében történjék.1967 óta az Európai Atomenergia Közösség, az ESZAK és az EGK intézményeit összeolvasztották.
     
  • Európai Bizottság (European Commission)

  • Az Európai Unió döntés-előkészítő, javaslattevő, s bizonyos esetekben végrehajtó, illetve végrehajtást ellenőrző szerve. A Bizottság szó egyaránt vonatkozik a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkező, a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól függetlenül tevékenykedő ún. biztosokból álló, jelenleg 20 fős politikai testületre, valamint az irányításuk alatt álló mintegy 20.000 fős hivatalnoki kar egészére. A Bizottság feladata a közösségi érdekek és a közösségi politikák megtestesítése.
     
  • Európai Bíróság (Európai Közösségek Bírósága) (Court of Justice of the European Communities)

  • Az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amely független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását. A luxemburgi székhelyű,15 tagú Európai Bíróság további fontos feladata a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásának törvényességi felügyelete.
     
  • Európa megállapodások (Eurape agreements)

  • Ezt a nevet adták 1991 óta az EU és Közép-Kelet-Európa országai között megkötött társulási megállapodásoknak. A cél lehetővé tenni számukra, hogy teljes mértékben részt vehessenek az európai integrációs folyamat politikai, gazdasági és kereskedelmi feltételrendszerének alakulásában. A megállapodásokban szerepelnek az ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi övezet tíz éven belül történő létrehozására irányuló tervek, azonban az EU más partnereinél gyorsabban halad a saját iparának védelmére kialakított kereskedelmi korlátozások lebontásában. Az első Európa megállapodásokat Lengyelországgal, Magyarországal és Csehszlovákiával írták alá 1991 decemberében. A Lengyelországgal és Magyarországgal kötött megállapodások 1994. február 1-jén léptek hatályba, ezeket egy év múlva követték a Bulgáriával, Romániával, a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával kötött megállapodások. 1995. június 12-én Észtországgal, Lettországgal és Litvániával, míg Szlovéniával 1996. június 10-én írtak alá megállapodásokat.
     
  • Európai Parlament (European Parliament - EP)

  • Az EU közvetlenül az állampolgárok által választott képviselőtestülete, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat. Az Európai Parlament nem az EU fő törvényhozó szerve, mivel jogalkotó, döntéshozó szerepe korlátozott. Ugyanakkor az eredetileg csak konzultatív funkciókkal létrehozott testület az évek során - az alapító szerződések módosításain keresztül - egyre komolyabb hatásköröket szerzett. Az Egységes Európai Okmány, a Maastricht-i Szerződés, valamint az Amszterdami Szerződés fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatal jelentős részében a Tanács mellett egyenrangú és megkerülhetetlen, sőt számos kérdésben meghatározó szereppel bíró társdöntéshozóként lép fel.
     
  • Európa Tanács (Council of Europe)

  • Az Európa Tanácsot 1949-ben 16 európai állam alapította az európai egység és együttműködés előmozdításának céljával. A strasbourgi székhelyű szervezetnek immár 40 állam tagja. Az Európa Tanács különösen nagy figyelmet fordít az emberi jogokkal, szociális ügyekkel, az oktatással és kultúrával kapcsolatos ügyekre. Minthogy az Európa Tanács intézményi szervei nem alkothatnak jogilag kötelező erejű rendeleteket, az egyes tagállamoknak kell ratifikálni a határozatokat. Az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Európai Emberi Jogi Bíróságot azért hozták létre, hogy kikényszerítse az Európa Tanács Emberi Jogok Védelméről szóló Egyezményét.

    F

  • Fehér Könyv a belső piac kiteljesítéséről  (White Paper on completing the internal market)

  • Ezt a Fehér Könyvet a Bizottság jelentette meg és az Európai Tanács formálisan 1985-ben hagyta jóvá. 282 javaslatot és intézkedést sorolt fel az egységes (vagy belső) piac előtt álló gyakorlati, technikai és adó jellegű akadályok felszámolására. A Bizottság évente jelentést nyújt be a Tanácsnak és az  Európa Parlamentnek a megvalósított intézkedésekről.1993. január 1-jére a Fehér Könyvben felsorolt intézkedések mintegy 95%-át elfogadták.
     
  • Fehér Könyv a növekedésről, versenyképességről és foglalkoztatásról  (White Paper on growth, competitiveness and employment)

  • Az Európai Bizottság által 1993. december 1-jén kiadott Fehér Könyv egy sor stratégiai javaslatot tesz többek között a nagymérvű munkanélküliség csökkentésére az Európai Unióban. Piacorientált gazdaságpolitikára, a transzeurópai hálózatok létrehozatala útján az infrastruktúra javítására, valamint foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre hívott el, amelyeket nagyrészt maguknak a tagállamoknak kell megvalósítaniuk. A Bizottság azt reméli, hogy ennek hatására az ezredfordulóra sikerül felére szorítani a munkanélküliséget.

    I

  • Integráció

  • Az integráció fogalma nem egyértelmű, s az EU mostani tagállamai sem értelmezik azonosan az egyesülési célokat. A két szélsőség: föderatív államszövetség vagy szabadkereskedelmi társulás. Az előbbiben a tagállamok szuverenitásuk jelentős elemeit átruháznák a közösségi intézményekre, az utóbbiban a kormányközi döntéshozatal volna a jellemző.

    S

  • Szuverenitás

  • A szuverenitásnak nincs egyértelmű tudományos meghatározása, így csak a többé-kevésbé elfogadott fogalom szolgálhat kiindulási alapul. Eszerint a belső szuverenitás az állami döntéshozó mechanizmusban a legfőbb hatalmat, a hatalom végső letéteményesét, ill. az általa az állam területén élő lakosság számára hozott szabályokat (alkotmányt, törvényt) jelenti. A külső szuverenitás (állami szuverenitás} azt jelenti, hogy az állam saját államisággal, függetlenséggel bír, döntéseit külső kontroll nélkül hozza.
     
    Vissza a kezdőlapraVissza az Európai Unió oldalra