Egy higgadt hang

Július 4-én az Erzsébet hídon néhány száz ember leállította a forgalmat. Éppen úton voltam, és a Pannon Rádión hallgattam az eseményeket. Mire délután már visszafelé tartottam, a helyzet forradalminak tűnt az éter hullámain. Páran elmentünk megnézni, hogy mi történik a Kossuth téren, majd aznap este egy-két sör mellett beszélgettünk az eseményekről.

Azóta eltelt két nap, sokat töprengtem az eseményeken. Mindenképpen nagyra becsülöm azon emberek bátorságát, aki igazuk védelmében vállalják az ilyen akciókkal járó meghurcolást, de úgy érzem, hogy az ilyen megmozdulások sokat ártanak a hosszú távú céljainknak.

A tüntetők céljai a következők voltak:

1.     Medgyessy mondjon le.

2.     Követelik a szavazatok újraszámlálását.

3.     Őrizzék meg a szavazócédulákat.

Mi történne, ha sikerülne elérni céljaikat?

1. Medgyessy lemond.

Következmény: valaki más kerül a helyére. Nagy valószínűleg Kovács László. Vagy akár Kuncze Gábor, semmi sem kizárt. Ez a lényegen mit sem változtat. Tehát ezért nem érdemes harcolni.

2. A szavazatokat újraszámolják.

Következmény: vagy változik a javunkra az eredmény vagy romlik. Mivel azt feltételezzük, hogy a baloldal csalt (mikor, még csak ellenzék volt), akkor most sokkal inkább feltételezhetjük, hogy csalni fog az újraszámláláskor, mikor már kormányon van. Tehát lehet, hogy az eredmény számunkra még rosszabb lesz. És az újraszámolással eltelnek hónapok. Tehát ezért sem érdemes harcolni.

3. A szavazatokat megőrzik.

Következmény: nem lesz semmi változás, csak esélyt adunk, hogy egyszer majd a jövőben újra számolják a szavazatokat, amiket ki tudja hol őriznek. Tehát ez sem fog segíteni az ország sorsán, csak talán a történelmi hitelesség javulhat egyszer majd.

A tüntetés az Erzsébet hídon pont egybeesett egy pénzszállító autó kirablásával, és a két esemény együtt hosszú órákra megbénította a főváros közlekedését, és az embereket részesévé tette a politikának, amit már amúgy is nagyon unnak. A baloldali szavazók újabb igazolást kaptak, a jobboldaliak egy része meg valószínű bosszankodott, mert nem tudta intézni személyes dolgait. Ne feledjük el a láng nem ég mindenkiben azonos hőfokon, és ez így természetes.

Azzal sem nyernénk sokat, ha most kiírnának új választásokat, mert a jobboldal most sokkal szétesettebb, mint a választásokkor volt. Valószínű még jobban veszítenénk. És ha az utcai akciókkal kínkeservesen mégis nyernénk, mit várhatnánk a másik oldaltól? Mit szólnánk mi, ha ők is elkezdenék az utcai demonstrációkat? Ez a végén akár polgárháborús helyzethez is vezethetne.

Jobban járunk, ha a jövőre figyelünk és dolgozunk. Rendbe tesszük szétzilált életeinket, hogy erős pozícióban legyünk, ha majd cselekedni kell.

Az elkövetkező nyárra fontos feladatnak tartom a két oldal közti megbékélést, mert a szóbeli meggyőzés nehezebb, ha a másik a barikád túloldalán van és nem hallja a hangomat a puskaropogástól. Ha ez nem sikerül, akkor nem fogunk tudni meggyőzni senkit a mi igazunkról az őszi választások előtt, és megint veszíteni fogunk. Hiszen sokan vagyunk, de nem elegen.

Magos Gábor

FényHíd

Vissza a kezdőlapra