Új állandó kiállítás a Citadellán: Szent Gellért püspök

Szent Gellért püspök címmel a vértanúhalált halt bencés szerzetes életéről látható új állandó kiállítás Budapesten, a Citadella belső udvarán - a tárlatot Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg kedden.
    Az eseményen jelen volt Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is.
     Paskai László bíboros megnyitó beszédében kiemelte, hogy Szent Gellértet, aki egykor Szent István király fiának, Imre hercegnek a nevelője, később csanádi püspök volt, Magyarország első európai hírű írójaként tartja számon a magyar történelem.
     Véleménye szerint a kiállítás hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék a magyarság történelmét, és a múlt értékei közelebb jussanak a lelkükhöz.
     A Citadella belső udvarán öt tárló mutatja be színes fotók, valamint tárgyak és gyermekrajzok segítségével a velencei születésű Szent Gellért szülőhelyét, életének állomásait, tevékenységét és tanításait.
     A rövid tájékoztató feliratokkal kísért képeket öt témakörbe rendezték, ezek címei: Nevelő és remete; Csanádi püspök; Velence, az elhagyott haza; Gellért halála és kultusza; Szűz Mária tisztelete.A kiállítás fotói számos olyan képzőművészeti alkotást is bemutatnak, amelyek Szent Gellértről készültek.
     Fényképek láthatók mindemellett a néhai püspök több ereklyéjéről, amelyeket számos városban - köztük Szegeden, Bécsben és Velencében - őriznek.
     A megnyitót követően adta át a Szent Gellértről elnevezett általános iskola rajzpályázatának a díjait Varga Antal igazgató azoknak a diákoknak, akiknek a munkái a tárlaton is szerepelnek.A kiállítást az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága, valamint a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. szervezte.
 

     Gellért 997 után, valószínűleg 980 körül született Velencében. Ötéves korában került a bencés szerzetesekhez, akik később apáttá választották.
     1015-ben a Szentföldre indult. Útja során Magyarországra érkezett, ahol István király bizalmából évekig részt vehetett Imre herceg neveltetésében.
     Gellért 1023-ban bakonybeli remeteségbe vonult vissza, amit István kérésére adott fel 1030-ban: a király őt bízta meg a csanádi püspökség megszervezésével.
     1046. szeptember 24-én a pogány magyarok elfogták, és a mai Gellért-hegy Duna felőli sziklás oldalán kocsijával letaszították, majd megölték.
     Gellértet László király kezdeményezésére 1083-ban Csanádon - István királlyal és Imre herceggel egy időben - avatták szentté.
     Földi maradványait több mint hatszáz éven át a Velencéhez tartozó Murano szigetén őrizték, 1992-ben azonban Magyarországra hozták, és a szegedi dómban helyezték végső nyugalomra.

MTI

Vissza a kezdőlapra