A világörökség jó palócai
Hogyan maradhatott fenn látszólag érintetlenül Hollókő ófaluja? A Cserhát mesei dombjainak ölelésében talán minden ártó kor megfeledkezett volna erről a nógrádi telepütésről? Nem erről van szó: a hit segíti az idevalósiakat. Hitük Istenben, a földjeikben és saját tehetségükben.

Hollókő története a vár történetévet kezdődött. A legenda szerint Kacsics András várúr elrabolta a környék legszebb leányát, és bezáratta a várába. A boszorkány dajka azonban segítségül hívta az ördögöket, akik hollók képében elhordták az épülőfélben levő vár köveit, és kiszabadították a leányt.

A tatárdúlás után IV. Béla kővárak építését rendelte el, főleg a határok mentén, hogy erős végvári rendszert alakítson ki. A Kacsics család azonban hamarosan elveszítette a birtokait, mert Csák Mátéhoz csatlakozott, aki a király központosítási törekvései ellen harcolt. Széchényi Tamás kapta meg e birtokokat. A török időkben már nem volt valós stratégiai jelentősége a hollókői várnak, ami a tatárok nyilai ellen még jól védett, ám a törökök ágyúkat is hoztak. Amikor a magyar várak a Rákóczi szabadságharc idején még egyszer szerephez jutottak, akkor már csak katonák szálláshelyeként szolgált, akik a szécsényi országgyűlésre érkeztek. Addigra már olyan rossz állapotban volt, hogy Lipót császár, miután elrendelte a végvárak felrobbantását, ezzel szerencsére nem is foglalkozott - így a huszadik század elején a megye legépebb vára volt. A hatvanas években kezdődött először az állagmegóvás és feltárás, majd 1996-ban adták át újra a nagyközönségnek.

A kis hollókői közösséget napjainkban újabb veszély fenyegeti: a kihalás. A falu lélekszáma az 1800-as években 350-480 fő között változott. Ez a szám úgy 1900-tól növekedett; az ötvenes években az 1000 főt is megközelítette, akkor még nyolcosztályos általános iskola is működött itt. A környékbeli szénbányák biztosították a munkalehetőséget a férfiaknak. (Tudjuk, mi lett a földjeikkel.) A hetvenes évektől egy újabb elvándorlás indult meg (tudjuk, mi lett a szénbányákkal), a lakosság száma a század elejire csökkent.
 
Ma ismét csak 400 körüli római katolikus lelket számlál a falu, aminek hetven százaléka idős ember. Annyira kevés a fiatal, hogy mostanában jó, ha kétévente születik egy gyermek. Ispánné Éva tanárnő elmondta, hogy az iskola és óvoda talán az ország legkisebb oktatási intézménye. Tavaly a négy osztályba tizenöt tanuló járt, az óvodába öt kisgyermek, és szeptembertől csak egy elsőosztályos lesz. Az újfaluban lakik a lakosság zöme, az ófalut 40-48 fő lakja.

Érdekes ellentmondás, hogy Hollókő lakosságának csökkenése, ezzel mintegy lassú szétesése egybeesik az ófalu "világraszóló" felfedezésével. A műemlékek feltérképezése során, a hatvanas években figyeltek fel az egységes középkori építkezési forma - a hadas településforma - és egyéb megmaradt hagyományok épen maradtságára. Az volt a cél, hogy élő faluként mentsék meg a települést. Az állam megvásárolta azokat az épületeket, amelyekben idősek laktak, vagy eladók voltak, és szigorú műemlékvédelmi előírások szerint zajlottak a megóvási törekvések.

Sikerült megőrizni az utókor számára az élő falut a maga középkori építkezési és földművelési módjával, hagyományaival, amikre a magas csúcson emelkedő vár is vigyáz - ez az, ami egyedülálló a világon. Ez az, amiért 1987-ben az UNESCO Hollókőnek adományozta "a világ kulturális és természeti örökségének része" címet. Új, felemelkedő korszak vette-e ezzel kezdetét? Nem egészen.

Sztrémi Zsuzsanna, a Hollókőért Közalapítvány fiatal igazgatója elmondta, hogy bár az alapítvány 1991-ben jött létre, csak 1996-tól működőképes, amikor a megyei és a hollókői önkormányzat a tulajdonukban levő házak turizmust szolgáló hasznosításába fogott. A pénzt az önkormányzat, az alapítvány létrehozója biztosítja.

Ez a folyamat felgyorsult azóta, amióta 1998-tól a fideszes Szabó Csaba a falu polgármestere, dr. Surján László parlamenti képviselőnek pedig Hollókő a választási körzetének a része.
- Az új vezetés végre meglátta azt, hagy ha nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy ide fiatal párok települjenek, az ófalu kihal és "elskanzenizálódik". Elkészült egy stratégia a közalapítvány közreműködésével. Azt a tervet tartalmazza, hogyan lehet ide fiatal párokat vonzani: e szerint egy itt letelepedni vágyó párnak tartós bérletbe kiadunk egy turistaházat, a falusi turizmus serkentésére, ezzel munkalehetőséget biztosítva; egy másik házat pedig bérbe vennének saját részükre. Az érdeklődő és a probléma is sok. Ugyanis bizonyos törvényeket kell módosítani, továbbá a megyei és a helyi önkormányzatnak is hozzá kell járulnia e házak tartós bérletbe való kiadásához. E mentő terv azonban megszületett, még az összegek meghatározását kell kidolgozni - mondta az alapítvány igazgatója.

A helyes gazdálkodás eredményeként remélhetőleg pénz is több jut majd a falu igazi felemelkedésére. Jó hírét tovább növelik az országos rendezvények, mint például az augusztus 12-én sorra kerülő millenniumi várjátékok, vagy a harminc árvízkárosult gyermeket kézművességre és magyar hagyományőrzésre tanító programok.

A kendert megszelídíteni kendertörővel, tilolóval és gerebennel, vagy ahogy mifelénk mondják héhellyel. Rákötöm a guzsalyra a kendert, jobb kezemmel sodrom a szálat, a bal kezemmel forgatom az orsót. Arról a vetőre rakom a szálakat. A fonóban az uram gatyamadzagjának szövésekor kihúzok egy szálat a kontyos hajamból. Beleszövök egy hajszálat, bele biz' én, ne csaljon meg.

Felöltöm a sajaát szövésű és hímzésű szoknyás palóc ünnepit. Szalmabábut készítek, tavasz van, a kisze-járás. Az égő bábut a patakba dobom, hogy termékeny és megtisztult legyen a családunk.

A köves, kemény hegyoldalon levő földünk bozótosait kiirtjuk, egy-egy fát hagyunk meg hűsölésre, hát erre a hegyes-fás legelőre tereljük az állatokat. Az uram a  nadrágszíjparcellánk kapálása közben iszik a maga faragta csanakból. A kisgyereket a mezei bölcsőben tartom, amíg bekapálunk.

Mifelénk mindenki kékre festi a szép szobában, a konyhában és a kamrában is a gerendákat, mert azokra nem szállnak úgy a legyek. A gerenda szegin lóg a csizma, hogy ne rágja meg az egér, meg így nem törik be a szára, nem is nedvesedik. Odabe' meleg van. Kéményünk nincsen, mert Mátyás király füstadót akart szedni a kémények szerint. Így a padlás nyílásán száll el a füst, de jaj, sokszor leégett a zsindelytetőnk. Mindig ugyanúgy raktuk újra. Az ajtó is csak akkorára van csinálva, mint az uram. Ha meg magasabb vendég tér be hozzánk mint ő, hát az hajoljon meg mielőttünk.

Niemetz Ágnes

Vissza a kezdőlapra