Fonákja és színe

Az alábbiakban két oszlopba rendeztük anyagunkat. Az elsőben egy idézet, mégpedig a Magyar Nemzet 2000. augusztus 4-én megjelent számából. A második pedig a MHL kommentárja.
 
 

Kovács a Békejobbról
MHL észrevétel
A Békejobb 2000 kezdeményezést, ami a nyugati politikai kultúrába illeszkedik, elővigyázatos szimpátiával kísérem. Vannak informális kapcsolataink – nyilatkozta Kovács László szocialista pártelnök a Pester Lloyd német nyelvű hetilap augusztus 2-i számában. Örülnénk, ha a legnagyobb kormánypárt ásta lövészárkokat betemethetnénk – tette hozzá. 
Érdekes, és ismételt kísérlet: Az MSZP gesztusokat tesz az MDF, illetve a Békejobb felé. Ezzel reményei szerint egy új koalíciót készít elő, de legalább a bizalmatlanság magvát hinti el a mai koalícióban. Erre utal az informális kapcsolat emlegetése. Egyben azzal vádolja a Fideszt, amit maga követett el: a lövészárok ásásával.
Lapunk kérdésére a politikus elmondta: az informális kapcsolat azt jelenti, hogy a Békejobb 2000 egyes politikusaival a szocialisták rendszeresen beszélgetnek hivatalos rendezvényeken, a parlamenti folyosón vagy a képviselői irodaházban, míg a Fidesz és az FKGP képviselőivel – a másik fél miatt – nem. 
Kovács itt vagy tudatosan tér el az igazságtól, vagy fogalma sincs, mit történik pártjában és a parlamentben. 
Az a fajta kapcsolat, amiről beszél, soha nem szünetelt. 
Igaz, azt sem tudta, hogy a frakciója cserben hagyja a köztársasági elnök megválasztásakor.
A német nyelvű, Magyarországon megjelenő lapnak elmondta azt is: a Munkáspárt mostani politikája kizárja a választási együttműködést a két párt között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Munkáspárt is megváltozhat, s a jelenlegi akadályok megszűnhetnek.  Ez érthető és jó része a nyilatkozatnak, de:
Hogyan értelmezhető ezek után, hogy Fehérgyarmaton együtt indultak?
Az ügyvezető elnök miért nem utasította el ugyanezen szavakkal a Munkáspárt együttműködési ajánlatát?
 – Vannak – igaz, nagyon kevesen – tagjaink, akik még a spanyol polgárháborúban is harcoltak. Számukra a rendszerváltás nagyon nehezen elfogadható, mivel őket abban a szellemben nevelték, hogy a szociáldemokraták a kommunisták legnagyobb ellenségei. 
Ezzel Kovács elismeri, hogy az MSZP-ben vannak kommunisták.
Némileg alábecsüli a számukat. A munkástagozat, s balos platform tagjai nem elaggott veteránok, hanem elvakult, s nem túl okos emberek. 
Vannak azonban olyanok, akik a rendszerváltozást tudomásul vették, és lassanként őkmaguk is megváltoztak. Ez a mai ötvenes generáció. Amikor beléptek az MSZMP-be, nem volt lehetőségük több párt között választani, és nem tudatosan választották a kommunista pártot. Csak egyetlen párt létezett, és azok, akik a társadalomért és a politikáért valamit szerettek volna tenni, csak a kommunista pártot választhatták. Ez ugyanakkor nem jelentett feltétlenül ideológiai azonosulást – fogalmazott az interjúban Kovács László.
Ez durva leegyszerűsítés. Az MSZMP-ben és az elődpártokban is voltak, akik őszintén hittek az "eszmében". Igaz gyakran börtönbe kerültek ezért. Az egypártrendszert a baloldal hozta létre nálunk, most meg úgy állítják be, mintha semmi közük nem lett volna hozzá. 
A "parancsra tettem" nem mentség az emberiség elleni bűnök esetén. Hogy sokan másként gondoltak, mint ahogy életek? Ez nem erény, nem dicsőség: árulás a lelkiismeret ellen, hazugság. 
Így lett máig a hazugság a szocialisták mindennapos gyakorlata. Rászoktak.

Vissza a kezdőlapra