Álom és valóság

avagy

 a szocialisták lépére csalt "modern Magyarország"
A Magyar Szocialista Párt 1993. augusztus 27-én "A modern Magyarországért" címmel fizetett politikai hirdetést tett közzé a Népszabadságban. A Horn kormány működésének második évének vége felé mi kereszténydemokraták arra kérjük az állampolgárokat, vessék egybe az ígéreteket napi tapasztalataikkal. Az alábbiakban az eredeti szöveg mellett saját értékelésünket adjuk közre.

Az anyagot osztályozni kellene. A dolgozat nem elégtelen, mert

  1. el tudták adni, erre a programra, nem a vaskos kötetekre szavazott a nép;

  2.  
  3. az ország még működik, pedig ezen program alapján ez meglepő. Még meglepőbb, ha a programtól való eltéréseket nézzük, azok mind a biztonságot és stabilitást veszélyeztető lépések;

  4.  
  5. mert az elégtelen után osztályismétlésre is lehet számítani, amit a "tantestület" nem visel el.
De nem is elégséges, mert ebből a programból nem derül ki, hogy mit is fog tenni a kormány. Az eredmény tehát: gyönge egy-ketted, kétszer aláhúzva.

Egy kormányt nagyon sokféle módon lehet értékelni. A szembesítés műfaji korlátai nem teszik lehetővé, hogy azok a kérdések is előkerüljenek, amelyről az eredeti ígéretben nem volt szó.


Szembesítő

Az ígéret
A valóság
A Magyar Szocialista Párt Választási Bizottsága felhívással fordult márciusban az állampolgárokhoz és társadalmi szervezetekhez, hogy fogalmazzák meg véleményüket és javaslataikat az ország helyzetérőI, a nemzet boldogulásának lehetőségeiről. Sok ezer, ötletekben, elgondolásokban gazdag válasz érkezett. Köszönetünket fejezzük ki az értékes véleményekért. A szocialista párt - ígéreteihez híven - feldolgozta e leveleket. A beérkezett javaslatokat is figyelembe véve elkészítettük az MSZP elkövetkező időszakra vonatkozó cselekvési elgondolásainak tervezetét, amelyet ezennel nyilvánosságra hozunk. A szocialista párt kéri mindazokat, akik fontosnak tartják véleményüket tudatni, lehetőleg 1993. szeptember végéig juttassák el levelüket a Magyar Szocialista Párt Országos Központja címére: 1081 Budapest, Köztársaság tér 26.

1.

Ez a program önmeghatározása szerint valódi társadalmi támogatottság alapján állt össze. Elvárható tehát a szocialistáktól, hogy az 54 százalékos győzelem után meg is valósítják. Lehet, hogy az irreális ígéretek előre látható megszegéséhez kellett a koalíciós partner? A szabaddemokraták lennének a bűnbakok? 
Mi, szocialisták állítjuk: nincs jóléti társadalom modern piacgazdaság és korszerű szociális rendszer nélkül. A kettő egyidejű kiépítésére és összhangjuk megteremtésére a szociáldemokrata értékek alapján álló demokratikus baloldal képes. Mert ez a politikai erő egyaránt képviseli a demokráciát teremtő szabadságot, az igazságosságon alapuló esélyegyenlőséget és a testvériséget hordozó szolidaritást.

2.

Nem felel meg a valóságnak, hogy a piacgazdaság és a korszerű szociális rendszer összhangját csak a demokratikus baloldal teremtheti meg. Épp ellenkezőleg, ez az összhang az európai kereszténydemokrata politika eredménye. 
Jóléti társadalmat akarunk, amelyben nem fenyeget az ország kettészakadásának végletes veszélye, s amelyben a saját munkájukból élő emberek alkotják a nemzet meghatározó erejét. Ehhez olyan kormányra van szükség, amely biztonságot ad polgárainak, megalapozza a családok boldogulását, és megteremti Magyarország felzárkózásának esélyeit a fejlett államokhoz.

3.

Ezzel szemben az ország szociális szempontból tökéletesen ketté szakadt. 

A kormány nem adott biztonságot sem. Ötletrohamaival, kézi vezérléssel sok bizonytalanságot okoz.

 Eddig nem sikerült javítani a felzárkózás esélyeit, a lehetőséget az előző kormányok már megteremtették. 

Mi, szocialisták támaszkodunk a magyar nemzet ezerszáz éves múltjának legjobb hagyományait (sic!) és arra a mai kivételes történelmi lehetőségre, hogy a nép maga dönthet saját sorsáról. Politikánkkal a magyarság egyetemes érdekeit kívánjuk szolgálni.

4.

Ez a megfogalmazás üres szólam, és a végrehajtás sem jobb.

 Miként dönthet a nép a maga sorsáról? A népszavazás kezdeményezéseket sorra kisiklatják, a valós lakossági kívánságok ellenére hozzák a törvényeket.

 Mik a magyarság egyetemes értékei? Mi történt a fenyegető demográfiai katasztrófa elhárítása érdekében? 

Mi, szocialisták békét üzenünk: történelmi kiegyezést ajánlunk Magyarország szomszédainak. Külpolitikánkban nincs helye területi követeléseknek, de fellépünk a határokon túli magyarság jogainak maradéktalan érvényesüléséért.

5.

Ezzel szemben a miniszterelnök kijelentette, nem áldozza fel a 10 millió magyar érdekét a határon túl élők érdekeiért.

 A valóságban a két érdek nem is áll szemben egymással. 

Mi nem foglalkozunk történelmi sérelmekkel, nincs küldetéstudatunk, külpolitikánk mentes ideológiai és pártpolitikai megfontolásoktól. Készek vagyunk ugyanakkor tisztázó vitákra és új kezdeményezésekre a jószomszédi viszony megalapozása, a kapcsolatok sokoldalú kiterjesztése érdekében. Kereskedni és nem pereskedni akarunk!

6.

A kormány olcsó propaganda fogással kihasználja, hogy a szociálisan elnyomorodott lakosságnak csak kis része érdeklődik a határon túliak iránt. Két szomszédunk is van, akiket nem hat meg a magyar mosolydiplomácia. Agresszíven lépnek fel ellenünk, s ezek elhárítására a kormánynak nincs eszköze
Meg kell teremteni azt a hazai feltételrendszert, amelynek révén Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Közösségnek. Támogatjuk Magyarország és a NATO kapcsolatainak további erősítését. Az Európai Közösséghez, valamint a NATO-hoz való csatlakozásról népszavazással szülessen döntés!

7.

Ezen széleskörű politikai támogatás élvező kijelentések ellenére a kormány keveset tesz annak érdekében, hogy egy majdani népszavazás az igen győzelmét hozza. Minden negatív hatású intézkedést az integrációval indokolnak, mintha meg akarnák utáltatni még a fogalmat is.
Olyan gazdaságpolitikát ajánlunk, amely megállítja a hanyatlást, majd kivezet a válságból, és megteremti a növekedés feltételeit. Ennek részleteit kidolgoztuk, neves szakértőkkel egyeztettük, és készek vagyunk társadalmi vitára bocsátani.

8.

Nem zajlott le társadalmi vita, nem hallgattak a sok neves szakértő figyelemfelkeltő ellenvetéseire sem. A döntések a lakosság feje fölött történnek. 
Az államháztartás reformját programunk célként fogalmazza meg, mert új jövedelemelosztási viszonyok, korszerű adó- és hitelrendszer, valamint a pazarló gazdálkodás megszüntetése nélkül nem lehet modern és kiegyensúlyozott piacgazdaságot teremteni. Gazdaságpolitikánk vállalkozásbarát; szilárd jogi kereteket, kiszámítható termelési és piaci feltételeket, ösztönző pénzügyi lehetőségeket és adózási feltételeket kínál.

9.

Az államháztartási reform hivatalos anyagát nem ismerjük, elveit sem tárgyalta meg a parlament.

 A vállalkozások helyzete egyre rosszabb, az adóterhek nőnek, befektetést, többlettermelést semmi nem ösztönöz. A jövedelemelosztás érdemben nem változott. Az adórendszer viszont folyamatosan, lényegében kiszámíthatatlan. 

A magyar termékek külföldi piacainak bővítését, különösen az elvesztett kelet-európai piacok visszaszerzését tartjuk kulcsfontosságú feladatnak. Átmenetileg védővámokkal kívánjuk segíteni a hazai termelés átalakulását és megerősödését.

10.

A kelet-európai piacok említése csúnya csúsztatás. Nem mondja ki, de arra utal, hogy nem kellett volna "elveszteni" e piacokat. A valóság ezzel szemben az, hogy fizetésképtelen piacra az eladósodott ország nem tud szállítani.

 

Olyan ipart akarunk, amely egyaránt megfelel a hazai adottságoknak és a világpiaci követelményeknek. A külföldi tőke bejövetelét úgy ösztönözzük, hogy az elsősorban a korszerű technológia elterjesztését, a közlekedés, a telefonhálózat, a közszolgáltatások és az idegenforgalom korszerűsítését, a településfejlesztést szolgálja.

11.

Sajnos a külföldi tőke egy része, még mindig piacot vásárol, saját fejlesztési kapacitására támaszkodik, a hazai kutatást is sorvasztja.

 A közüzemek kiárusítása Európában példátlan tulajdonosi arányokat hozott létre. 

Meg kell állítani földjeink, vizeink, erdeink és a levegő további szennyezését. Csak olyan beruházások engedélyezhetők, amelyek nem károsítják a környezetet.

12.

Amíg nincsen beruházás, könnyű ilyen általánosságokat mondani. 
Mi, szocialisták állítjuk: az állami tulajdon további lebontása, magánkézbe adása szükséges, de szakítani kell az eddigi gyakorlattal. A privatizációt parlamenti ellenőrzés alá kívánjuk helyezni. A folyamatot átláthatóvá kell tenni, meg kell szabadítani a hatalmi-politikai szempontoktól, pártérdekektől. Meg kell teremteni az állampolgárok esélyegyenlőségét a tulajdonszerzésben.

13.

A privatizáció továbbra sem átlátható. Semmi olyan lépés nem történt, amely a tulajdonszerzés esélyegyenlőségét növelte volna. 
A privatizáció nem célja, hanem eszköze a modern piacgazdaság kiépítésének, tehát a gazdaság megújulását, teljesítménye növekedésének feltételeit kell szolgálnia. Az állami tulajdon értékesítéséből származó bevételek az életképes vállalatok feljavításának és új munkahelyek teremtésének legyenek a forrásai. Működő vagyonhoz kívánjuk juttatni a területi és társadalombiztosítási önkormányzatokat, valamint közalapítványok formájában a kultúra, az oktatás és a sport intézményeit.

14.

A társadalombiztosítás érdemi vagyont nem kapott. A kutúra, az oktatás és a sport sem. A privatizációs bevételeket ígéreteikkel ellentétben az államadósság csökkentésére fordították. 
A jogszerűen szerzett tulajdont tiszteletben tartjuk, de elengedhetetlen a törvényes fellépés az állami tulajdon elherdálásának eseteiben. A korrupció ellen társadalmi összefogást kezdeményezünk és harcot hirdetünk.

15.

Az állami tulajdonnal kapcsolatos felelőtlen lépéseket nem követi számonkérés.

 A korrupció elleni beszédek száma soha nem volt ilyen sok. Tettek azonban alig vannak. 

Véget akarunk vetni a mezőgazdaság lezüllesztésének. Agrárprogramunk a modern, versenyképes mezőgazdaság és a biztonságos paraszti jövendő megalapozását szolgálja. Lezárjuk a kárpótlás folyamatát, jog- és tulajdonbiztonságot teremtünk valamennyi mezőgazdasági termelő számára. ˇ

16.

Szép szlogenek, a helyzet két év után nem javult, sőt tovább romlott. 
Új agrárrendtartásra, a mezőgazdasági termelés és piac állami eszközökkel történő szavatolására van szükség. Mi, szocialisták 1993 őszén megkezdjük egy felvásárlási és értékesítési hálózat kiépítését.

17.

Milyen állami eszközzel szavatolják a termelést?

 Működik-e az említett hálózat? 

Kezdeményezzük, hogy a kormány törölje el a mezőgazdasági szövetkezetek tartozásait, és az állami költségvetésben nagy összegű, alacsonyan kamatozó hitelkeretet különítsen el a mezőgazdaság talpra állítása, a falusi népesség életfeltételeinek javítása érdekében.

18.

Javultak-e a falusi népesség életfeltételei? 
Mi, szocialisták sem ígérhetjük a munkanélküliség teljes felszámolását. De olyan állapotokat akarunk teremteni, hogy megálljon a munkanélküliség növekedése, egy számjegyűre csökkenjen a munkanélküliek aránya; hogy a munkanélküli lét a lehető legrövidebb ideig tartson; s hogy az állásnélküliek új szakmát tanulhassanak vagy vállalkozhassanak. Ennek legfontosabb feltételeit a mi gazdaságpolitikánk megteremti. Az új munkahelyek létesítésénél megkülönböztetett szerepet szánunk a területi fejlesztési programoknak.

19.

A munkanélküliség tartós maradt, a munkanélküli ellátások időtartamát korlátozták, de több állás nem jött létre.

 A területfejlesztési programok nem hoztak látható eredményt.

A társadalom szolidaritására és erőforrásaira építve szorgalmazzuk a fiatalok első munkahelyhez való jogának gyakorlati érvényesülését, közhasznú munkák szervezését és az állástalanok anyagi segélyezését.

20.

Megszűnt a pályakezdő fiatalok munkanélküli segélye. 
Gazdaságpolitikánk megvalósításához igényeljük a társadalom egyetértését, támogatását és részvételét. Kezdeményezzük, hogy az új parlament és az új kormány a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek közreműködésével alkosson olyan féléves programot, amely tartalmazza a legsürgősebb törvényhozási és gazdaságpolitikai lépéseket a gazdaság stabilizálása érdekében. Ez alapozza meg a négyéves parlamenti ciklus gazdasági-szociális teendőit.

21.

Az érdekegyeztetés lelassult, a társadalmi-gazdasági megállapodás lekerült a napirendről. A féléves program el sem készült, nemhogy megvalósult volna. 
Szociális programunk kiindulási pontja: megengedhetetlen, hogy az átalakulás költségei tovább terheljék a társadalom széles rétegeit. Olyan közteherviselést javaslunk, amelyben a tehetősebbek nagyobb anyagi áldozatot vállalnak. Elfogadhatatlan a reálbérek társadalmi szintű további csökkenése.

22.

Az átalakulás terheit továbbra is a társadalom "széles rétegei" viselik. Az 1990 és 95 közötti életszínvonal csökkenés fele 1995-ben következett be. A kamatjövedelem adómentes, az adókulcsok emelkednek, csak a legnagyobbat akarják vagy 6 százalékkal csökkenteni. 
Biztosítani kívánjuk, hogy a nyugdíjak lépést tartsanak legalább a nettó átlagkeresetek emelkedésével; és lehetőség szerint megteremtjük annak feltételeit, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak is érjék el a létminimum összegét. Rugalmas nyugdíjrendszerre van szükség, amelyben az adott törvényi keretek között az érintett maga választhatja meg nyugdíjaztatásának feltételeit. A nők 55 éves koruk fölött maguk dönthessenek nyugdíjba vonulásuk időpontjáról.

23.

Az ígéret első felét már a hirdetés megjelenése előtt biztosította a törvényhozás, a legalacsonyabb nyugdíjak emelése érdekében semmi nem történt.

 A rugalmas nyugdíjba vonulás feltételei a kormány most merevíti meg. 

Különösen nagy figyelmet kívánunk fordítani a gyermekes családok helyzetének javítására. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék alanyi jogon járjon és adómentes maradjon. Azt tartjuk igazságosnak, ha a családi pótlék összege közelít a gyermekek nevelésének költségeihez. Kiemelt szociális támogatásra tartjuk érdemesnek a nagycsaládosokat. Emelni kívánjuk a gyermekgondozási segélyt, amelyet állampolgári jogon járó juttatásnak tekintünk.

24.

A gyermekes családok helyzete romlott, a családi pótlék már nem alanyi jogon jár, bár még adómentes. Összege nem közelít a gyermeknevelés költségeihez, hanem távolodik attól. 
Álláspontunk szerint az alacsony jövedelműek, a szegények társadalmi támogatását az állami szociálpolitika eszközeivel kell megoldani.

25.

Az állami szociálpolitika már kimerült, nem bírja a feladatokat. Az ellátási kötelezettség az önkormányzatoknál van, de helyzetük egyre rosszabb. 
Mindenkinek joga van egészségügyi alapellátásra. Csak az állam által szavatolt egészségbiztosítási rendszer oldhatja meg az emberek ellátásának döntő részét. Ehhez elengedhetetlen az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetének rendbetétele. Hitelekkel és adókedvezményekkel kívánjuk segíteni a magánrendelők létrejöttét és más egészségügyi-szociális vállalkozások beindítását.

26.

Minden egészségpolitikai intézkedés a magán egészségügyi szolgáltatás érdekeit érvényesíti. A közkórházak helyzete egyre rosszabb. 
Programunk ajánlásokat tartalmaz a korai halálozásban, rokkantságban meghatározó szerepet játszó betegségek megelőzésére, az egészséges életmód ösztönzésére és elterjesztésére.

27.

Mi sem történt. Legalábbis társadalmi méretekben nem. A kezdeményezések körvonalai jók, de a kész programokat nem hajtják végre. 
Olyan lakástámogatási rendszert kívánunk kidolgozni, amely az állami hozzájárulás kétharmad részét az alacsony jövedelmű családoknak juttatja. Az új lakások építését adó- és vámkedvezményekkel, illetve az ÁFA-mentesség visszaállításával kívánjuk elősegíteni.

28.

Hol vagyunk ettől? 
Javasoljuk, hogy az állam nyújtson címzett támogatást az önkormányzatoknak lakásépítésre alkalmas, közművesített telkek kialakításához, valamint szociális lakások építéséhez. A fiatalok számára kedvezményes hitelek folyósításával évi harmincezer szerkezetkész lakás felépítését kívánjuk lehetővé tenni.

29.

Félő, hogy 1998-ban kell felépíteni mind a 120 ezer lakást. 
Mi, szocialisták sokszínű, demokratikus oktatási rendszert, más oktatáspolitikát javaslunk. Új képzési formák bevezetésével egyre több fiatal részére kívánjuk lehetővé tenni az iskolaköteles koron túli tanulást.

30.

Az oktatáspolitika valóban más, de sokkal rosszabb. 
Állami feladat annak biztosítása, hogy mindenki megszerezhesse a középfokú végzettséget, tandíjmentességben és ingyenes tankönyvellátásban részesüljön. Az esélyegyenlőség javítása érdekében a rászorulóknak a felsőoktatásban tandíjmentességet és állami forrásokból szociális ösztöndíjat kell adni.

31.

A tandíjat nem sikerült elfogadtatni a fiatalsággal, az esélyegyenlőség nem biztosított. 
Az oktatás új tartalmi elemeit az érintettekkel egyetértésben kell kidolgozni. A Tankerületi Oktatásügyi Központok megszüntetését és az oktatási intézmények önállóságának helyreállítását javasoljuk: a tantestületek maguk válasszák meg az intézmények vezetőit, s bővüljenek a diákönkormányzatok jogai. Ehhez elengedhetetlen az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény megváltoztatása.

32.

A TOK megszűnt, de a tantestületek önállósága is. 
Elismerjük az egyházi és a magániskolák szükségességét, de elfogadhatatlannak tartjuk, hogy települések állami-önkormányzati iskola nélkül maradjanak. Az állam és az önkormányzatok feladata a világnézeti semlegesség szigorú betartatása az általuk fenntartott oktatási intézményekben.

33.

A világnézeti semlegesség veszélye az értékmentesség, ez pedig nemcsak káros, de pedagógiailag kivitelezhetetlen. A mondat valójában tudatos egyházellenességet leplez. 
Mi, szocialisták a nemzet kulturális felemelkedését, a nemzeti kultúra virágzását akarjuk szolgálni. Alapelvünk, hogy biztosítani kell a kultúra - vagyis a tudás, a kutatás, a művészet, a hit, a közlés és az alkotás - teljes szabadságát.

34.

A mai helyzetben ez a pusztuláshoz való jogot jelenti. 
Kulturális programunk kimondja: az állam semmilyen formában nem avatkozhat be a kultúrába irányítóként. Feladata viszont a nemzeti intézmények fenntartása, működésük feltételeinek biztosítása, a kulturális tevékenységgel összefüggő jogi szabályozás kimunkálása. Független tudományos akadémiát akarunk! Álláspontunk szerint meg kell óvni a művelődési házak, a könyvtárak és a kultúraterjesztés más intézményeinek működőképességét.

35.

Ki, s miért nevezte ki az Operaház új igazgatóját? Miért váltották le a Műcsarnokét? Mit műveltek a Nemzeti Színházzal?

 Hány művelődési intézmény éli túl ezt a korszakot? 

Szorgalmazzuk és adókedvezményekkel kívánjuk ösztönözni a helyi önkormányzatok, a közcélú alapítványok, civil szerveződések, magánszemélyek és gazdasági társaságok közreműködését a kultúra támogatásában.

36.

Az alapítványok adókedvezményeit csökkentik, a közcélra adott pénzt adócsalásnak minősítik. 
Mi, szocialisták tiszteletben tartjuk az egyházak önállóságát; ez azt is jelenti, hogy egyrészt az egyházak az államtól függetlenek legyenek, másrészt ne bocsátkozzanak egyik párt oldalán sem politikai csatározásokba.

37.

E fogalmazásban két burkolt fenyegetés van. Független lesz, azaz anyagilag magára marad az egyház. Ha társadalmi problémákkal foglalkozik, megsérti a pártsemlegességet, amiért nyilván "büntethető".
Nagyra értékeljük az egyházak szerepét az erkölcsi nevelésben, a szellemi életben, tevékenységüket a betegek, az idősek és az elesettek támogatásában. Ehhez szükségesnek tartjuk, hogy az átalakulás időszakában költségvetési hozzájárulást kapjanak.

38.

Tehát e közfeladatokért csak az átmenet időszakában jár ellenérték? 
Tiszteletben tartjuk az egyházak jogát a visszajuttatott ingatlanokhoz, és az a törekvésünk, hogy ez a folyamat minél gyorsabban, s az eltérő érdekek összehangolásával menjen végbe.

39.

Ezzel ellentétben másfél évig megállították a folyamatot. Az olasz sajtó is tudatos időhúzásként említi a Kormány lépéseit. 
Azon leszünk, hogy az egyházakkal közösen érvényesítsük a gyakorlatban a hitélet szabadságát, a hívők és nem hívők békés együttélését.

40.

Az egyházakkal közösen kifejezés szép ígéretnek tűnhet, de a beavatkozás lehetősége is benne van. A konkrét tartalom azonban hiányzik, nem számon kérhető. 
Az élsport, a diák- és szabadidősport megmentése érdekében első lépésként rendezni kívánjuk az egyesületek jogi helyzetét és tulajdonviszonyait. Javasoljuk köztartozásaik eltörlését, és szorgalmazzuk, hogy közalapítványok formájában kapják meg az általuk használt létesítményeket. Kezdeményezzük, hogy magánszemélyek és gazdasági társaságok egyaránt levonhassák adóalapjukból sportcélú támogatásaikat. Olyan törvény megalkotását indítványozzuk, amely egységes keretbe foglalja a sport egészét, és intézményes feltételeket teremt a versenysport, a diáksport és a szabadidősport fejlődéséhez.

41.

Az ígért első lépésre csak nagy nyomásra, az olimpia évében kerül sor. 
Különösen fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat, családtagjaikat és javaikat. Nélkülözhetetlen a rendőrség létszámának növelése, szakmai felkészültségének és technikai felszereltségének javítása, valamint a személyi állomány anyagi megbecsülése, miként az is, hogy a rendőrök éljenek, s ne visszaéljenek hatáskörükkel. Mindez azonban csak akkor vezet eredményre, ha a társadalom támogatja és a különböző civil szervezetek segítik a közbiztonság ügyét.

42.

A rendőrségi béremelés botrányai nem támasztják alá az ígéretet. A közbiztonság ügye nem igazán civil szervezetekre tartozik, az eredménytelenséget nem lehet rájuk fogni, márpedig a szöveg erre utalt. 
Mi, szocialisták további lépéseket tartunk szükségesnek a jogállamiság, a demokratikus intézmények erősítése, az emberi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében. Nagyobb szerepet szánunk a demokrácia közvetlen formáinak, az állampolgárok részvételének a döntésekben. Kezdeményezzük, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlenül válasszák. Ezzel összhangban bővíteni kívánjuk a legfőbb közjogi méltóság szerepét, feladat- és hatáskörét:

43.

Noha ígéretet tettek a közvetlen választásra, ebben az ügyben nem kezdeményezték az alkotmány megváltoztatását, pedig az ügyben elkötelezett három pártnak (az MSZP mellett a Kereszténydemokrata Néppárt és az FKgP) megvan a kétharmados többsége. 
Indokoltnak tartjuk a polgármesterek közvetlen választását, a helyi népszavazások illetékességi körének bővítését, továbbá, hogy a bírák maguk döntsenek vezetőikről. Álláspontunk szerint meg kell teremteni a társadalmi felügyelet és ellenőrzés rendszerét a közszolgálati rádió és televízió, valamint a közcélú alapítványok felett. 

44.

A polgármesterek közvetlen választását megvalósították, ez is indokolja az elnökválasztásban a változást. A média törvény biztosítja a társadalmi felügyeletet, de eredmény semmi eddig. 
Mi, szocialisták érdemi szerepet szánunk az Országgyűlésnek a kormányzat ellenőrzésében, erősíteni kívánjuk a parlament politikaformáló jellegét. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a köz szolgálatát vállalók - köztük a kormánytagok, a polgármesterek és a képviselők - személyes felelősséggel tartozzanak tevékenységükért.

45.

Az érdemi ellenőrzés nem vagy alig megy. Csatlakozó módosító indítványnak álcázott új törvényeket nyújtanak be úgy, hogy sem általános vitára, sem érdemi módosítván készítésre nincs mód és a társadalmi kontroll is ellehetetlenül. 
Olcsóbb, szakszerűbb, hatékonyabb kormányt és közigazgatást akarunk és ajánlunk. Pártsemleges, a kormányváltozásoktól független köztisztviselői karra van szükség, amely szakértelme és tisztessége révén érdemel társadalmi megbecsülést és anyagi elismerést.

46.

Anyagi elismerés lényegében nincs, az előző időszakban kinevezett embereket rendre eltávolították, saját embereiket pártkapcsolatok alapján nevezik ki, olyan helyzetet teremtve, hogy a rendszerváltást kezdhetni előröl. 
Az állampolgárokat szolgáló önkormányzatokat akarunk. Ehhez kezdeményezzük az önkormányzati törvény módosítását. A köztársasági megbízott regionális intézményét meg kell szüntetni, helyébe kis létszámú megyei hivatal működtetése szükséges és elegendő.

47.

A megyei hivatalok nem kis létszámúak, sőt fejlesztésük napirenden van. Az önkormányzatok szolgáló jellegének egyébként nincs köze a köztársasági megbízott létéhez vagy nem létéhez. 
A Magyar Szocialista Párt összefogást ajánl minden politikai erőnek, társadalmi érdekképviseleti szervnek és civil tömörülésnek, amely kész cselekvően hozzájárulni az ország súlyos válságának leküzdéséhez, a magyarság boldogulásához, a nemzet felemelkedéséhez.

48.

Összefogásról szó sincs. A viszony olyan rossz, hogy a törvények alkotmányosságát biztosító ellenzéki módosítványokat is elutasítják, majd saját nevük alatt beadják. A parlamentben oda sem figyelnek az ellenzékre, és rendre olyanokért támadják, amit nem is állított soha. 
Budapest, 1993. augusztus 27. Budapest, 1996. június 19. 
Horn Gyula pártelnök Surján László alelnök

Vissza az elejére