Ezt az Ady idézetet választotta a BMKSZ elnöksége a december 9-én megtartott
tisztújító közgyűlése
mottójául.
A leköszönő elnökség nevében Zubánics László, a BMKSZ ügyvezető elnöke
köszöntötte a vendégeket, így többek között Patrubány Miklóst, az MVSZ
elnökét, illetve az MVSZ képviselőit, Szakács Zoltánt, a Magyar Köztársaság
ungvári főkonzulát, Revák Istvánt, a Beregszászi Járási Tanács elnökét,
Babják Zoltánt, a járási adminisztráció elnökhelyettesét, Horváth Sándort,
a MÉKK társelnökét.
Pirigyi
Béla, a BMKSZ elnöke beszámolójában elmondta, hogy igen nehéz helyzetben
volt a Szövetség, amikor Dalmay Árpádtól átvette annak vezetését. Aztán
két évvel ezelőtt az anyaország által támogatotottak listájáról is lekerült
a BMKSZ. Ez utóbbinak viszont még jótékony hatása is volt, mondta: új barátokra,
szimpatizánsokra, támogatókra találtak. Pirigyi Béla hangsúlyozta: hagyományos
értékeinket meg kell őriznünk, továbbra is az oktatás, a kultúra támogatása
és védelme a fő cél. Ennek érdekében pedig a szövetségnek hallatnia kell
a szavát. A BMKSZ tiltakozik az ukrán oktatási miniszter sajtóban megjelent
nyilatkozata ellen, miszerint a jövőben a nemzetiségi iskolákban a reál
tantárgyakat ukrán nyelven kell oktatni. Mint Pirigyi Béla hangsúlyozta,
a BMKSZ álláspontja: ne koncepciókkal oldják meg az államnyelv elsajátításának
kérdését. Meg kell őrizni a magyar szót, a magyar feliratokat a hivatalokban.
A
tervekről szólva az elnök elmondta, hogy a Vérke-parti városban mihamarabb
egy magyar könyvesboltot kell létrehozni, mivel annak hiánya mindannyiunkra
szégyen, s mihamarabb fel kell avatni Drávai Gizella emléktábláját. Pirigyi
Béla az idei szolyvai kettős, illetve hármas megemlékezés kapcsán azt hangsúlyozta,
hogy idén Beregszászban már mindenki együtt ünnepelt. Ezután Imre Margit
a Szövetség pénzügyi helyzetével ismertette meg a küldötteket. Füzesi Magda
elnökségi tag pedig a művelődési kulturális munkabizottság munkájáról számolt
be, kiemelve, hogy idén már mindegyik helyi társadalmi szervezet együtt
méltatta nemzeti ünnepeinket. Ortutay Tamás annak a véleményének adott
hangot, hogy ma itt Kárpátalján valamennyiünk legfontosabb feladata az
ifjúság nevelése, a magyar nyelv megőrzése. Mindamellett úgy látja, hogy
Ukrajnában a szégyenteljes benesi-dekrétumokhoz hasonló törvények vannak
ma készülőben. Kádár Rozália, az oktatási bizottság elnöke az anyanyelv
szerepének fontosságát hangsúlyozta, s javasolta, hogy határozatban rögzítsék
a közgyűlés tiltakozását az ukrán oktatási miniszter nyilatkozata kapcsán,
követelve alkotmányos jogainkat. Későbbi felszólalásában Revák István is
aggasztónak és megalapozatlannak tartotta az oktatási miniszter nyilatkozatát,
s mint mondotta, ezzel kapcsolatban a járási tanács is eljuttatta állásfoglalását
az illetékesekhez.
A
Rákóczi Szövetség céljairól és feladatairól Valla György elnök szólt.
A
véndégek közül elsőként Patrubány Miklós kapott szót, aki nagyra értékelte
a BMKSZ eddigi tevékenységét, s átadta a BMKSZ elnökének az MVSZ zászlaját.
Ellenben éles szavakkal bírálta a KMKSZ-t, s annak elnökének a sajtóban
elhangzott nyilatkozatait a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. (A
krónikás sajnálatosnak tartja, hogy a BMKSZ és a KMKSZ között lassan stabilizálódó
helyzetet kijelentéseivel éppen a világszövetség elnöke próbálja meg újra
szétrombolni.) Erre reagálva Horkay Sámuel, a KMKSZ városi szervezetének
elnöke elmondta: a kettős állampolgárság nagyon jó dolog lenne, csakhogy
az ukrán törvények ezt számunkra nem engedik meg. S ha ezt szorgalmazzuk,
akkor mi, kárpátaljai magyarok, mindenből kimaradnánk, amit esetleg ez
a törvény biztosítana a többi határon túl élő magyaroknak. Tóth István,
a HTMH főosztályvezetője a státustörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta:
ezzel a magyar jogalkotás történelmi lépést tehet, hiszen sokévtizedes
hátrányos helyzetet kíván helyrebillenteni azzal, hogy a határátkelés pillanatától
kezdve pozitív megkülönböztetésben részesíti a szomszédos országokban élő
magyarokat, emellett javítja a kárpátaljai magyarok megmaradási esélyeit
is. Ebben pedig – hangsúlyozta Tóth István – fontos szerepe van annak a
munkának is, amit a BMKSZ végez a magyarság megtartása érdekében.
Szakács
Zoltán ungvári főkonzul higgadtságra intette a jelenlévőket. Arra a kérdésre
pedig, hogy státustörvényt-e vagy kettősállampolgárságot, így válaszolt:
“Jelen pillanatban arról van szó: mikor mire van lehetőség, mikor minek
van itt az ideje.” Mindamellett a főkonzul úgy véli, a két tervezet között
nincs lényeges ellentét. A magyar kormány álláspontja: a jelenlegi körülmények
között is segítsen a határon túl élő magyaroknak. Mindenkinek a saját székét
kell felhasználni ahhoz, hogy a magyarság helyzetén javítson – mondta.
– És túl kevés a kárpátaljai magyarság száma ahhoz, hogy szétforgácsolódjon.
Kincs
Gábor, a KMSZF elnöke 3000 aláírást tartalmazó listát adott át Patrubány
Miklósnak, hangsúlyozva, hogy bár a Fórum nem tagja az MVSZ-nek, támogatják
a Világszövetség kezdeményezését a kettős állampolgársággal kapcsolatban.
Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke zárszavában megköszönte az elnökség és a Szövetség
munkáját, és oklevelet nyújtott át az aktivistáknak. Miután a küldöttek
elfogadták a közgyűlés határozatát, megválasztották az új tisztségviselőket.
A közgyűlés ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat.
A rendkívül tartalmas és Interneten is olvasható Bereginfo mindenkinek ajánlott, aki a kisebbségi sor iránt érdeklődik, vagy akárcsak lélekben gazdagodni, erősödni akar.
Vissza
a kezdőlapra