Balla Lajos Laci tudósítása a Vajdaságból

Tudom, az utolsó napokban nemigen tudtam részletesen beszámolni az itthon történtekről, mivel mind én, mind pedig azok a barátaim, akik eleddig megkíséreltek benneteket tudósítani, mind kinn voltunk, a fiatalok és az általuk mozgósított polgárok között, hogy az elégedetlenségünket békés úton, polgári engedetlenség formájában demonstráljuk. Éppen ezért köszönöm, hogy más úton megtudtátok szerezni a legfontosabb történések híranyagait.
Az utolsó nap észak-bácskai történései közül a szabadkairól és a (magyar)kanizsairól tudok nektek most, utólag részletesebben beszámolni.

Szabadka

A Belgrádba készülő ötszáz emberért nem mentek reggel az autóbuszok, mivel a rendőrség megszállta a szállítóvállalat parkolóját, a tíz buszt pedig rendkívüli műszaki vizsgálatra kívánta küldeni, habár azokat tegnap délután átvizsgálták pont azért, nehogy ezt követelhessék a rend éber őrei. Kasza József polgármester nem tudott a karhatalommal megegyezni, mire a tömeg áttörte a kerítést, azonban a gépkocsivezetők nem mertek elindulni. Ezután a polgárok a közgazdasági egyetem épülete elé vonultak, a polgármester pedig rádión keresztül felkérte a szabadkai embereket, jöjjenek, tömeggyűléssel kényszerítsék ki a rendőrség visszakozását. Pillanatok alatt több tízezer ember gyűlt össze, akik eltorlaszolták a volt E-5 nevű fő utat. A rendőrök letartóztatták Robertino Knjurt, aki amellett, hogy az Ellenállás! népi mozgalom egyik szabadkai aktivistája, a szeptemberi választásokon megválasztott községi képviselő is, valamint Jelica Szantrácsot. A tömeg a rendőröket követve a belügyi székház köré vonult (kb. 500 méterre van az egyetemtől), s követelte a fiatalok kiszabadítását. Hihetetlen gyorsasággal a szabálysértési bíró 30 nap elzárásra ítélte az ifjakat , majd a hátsó kijáraton és a párhuzamos utcán keresztül átcsempészték őket a helyi börtönbe. Mivel a rendőrök három autóbusz indulását engedélyezték, így a csoport, a polgármester vezetésével 13 óra körül elindult Belgrád felé, a tömeg pedig körülvette a központban levő börtönt (amely szintén ugyanazon az úton található, mint az egyetem és a rendőrség épülete, csak kb. egy kilométerrel keletebbre, a Pátria szállodával szemben). A tömeg szinte percről percre nőtt, az ott megjelentek jóval több mint 30.000 emberre becsülték azt, s kis híján összetűzés alakult ki, amikor öt rendőr egyszercsak átállt a tiltakozók oldalára. A hatalom emberei mindezt nem tűrték, mert azonnal erősítést kértek Topolyáról, ahonnan két autóbusznyi rohamrendőr indult kollégáik megsegítésére. Mielőtt azok odaértek volna, a belgrádi történések hatására itt is megtörtént a karhatalom átállása, Robertino Knjurt és Jelica Szantrácsot 19 órakor szabadon engedték.
Ezt követően általános népünnepéllyé vált a tiltakozás, a több mint 50.000-es tömeg önfeledten ünnepelt.

(Magyar)Kanizsa

A tömeg percről-percre nőtt, mintegy ötezer ember szorongott a városháza előtti kis téren. Ők sétára indultak, de alig telt el húsz perc, amikor Törökkanizsáról megérkezett a fiatalok kb. 100 fős csoportja, akik hat dobos vezetésével befutottak a városháza elé. A válságtörzs tagjainak vezetésével ez a csoport elindult a kanizsaik menetoszlopa elé, akikkel a tűzoltólaktanya közelében találkoztak. Ezekben a pillanatokban tudták meg a polgárok (mobiltelefonos hívások, zsebrádiók stb. segítségével), hogy Belgrádban a rendőrség átállt a tiltakozók mellé, így már a maradék séta, amelynek hosszát megnyújtották még majd egy kilométerrel, valóságos örömünnepé változott. Miután a menetoszlop visszaérkezett a kiindulási helyére, a polgármester vezetésével az Ellenállás! népi mozgalom küldöttsége meglátogatta a helyi rendőrfönököt, virággal köszönték meg az elmúlt négy nap alatt mutatott korrekt hozzáállását. Miután újból ismertették a legújabb híreket, illetve a válságtörzs kinyilvánította a köszönetét a középiskolásoknak, a középiskolai és az általános iskolai tanároknak, valamint (Magyar)Kanizsa polgárainak, kezdetét vette az előre beharangozott rock-koncert. Ekkor egy kisebb küldöttség átkelt a Tiszán a három kilométerre levő Törökkanizsára, ahol már csak maroknyi csoportot talált a központban. Ekkor a visszaérkező dobosokkal sétára indultak, s a kezdeti 50-60 személy a séta végére felduzzadt több száz emberre, akiket visszatértükkor a központban ismét tömeg várt. Amikor a kanizsaiak küldöttsége távozott, javában tartott az ünneplés.

(Magyar)Kanizsa a délután folyamán

A temetőben 16 órakor az önkormányzat az aradi vértanúkra emlékezett. A több száz embernek dr. Papp György tartott díszbeszédet, majd főtisztelendő Zapletán Géza esperes úr megszentelte a szabadságharcban elhunyt kanizsaiak sírját. A helyi vezetők mellett a megemlékezésen jelen volt a Világszövetség Erdélyi Tagozatának küldöttsége Gazda István temesvári református lelkész vezetésével, valamint Szecsei Mihály, a VMSZ Elnökségének képviselőjeként. Az emberek ezt követően átvonultak a Reménység Házának avatójára. Ez a ház a második a sorban, amely a Magyarok Világszövetségének a kezdeményezésére és támogatásával épül a Kárpát-medencében a magyar nagycsaládos megsegítésére.

Találgatások

Szlobodán Milosevics sorsa miatt találgatásba kezdtek a hírügynökségek. Van, aki azt állítja, hogy a délután folyamán egy, a jugoszláv-román határ közelében található nyaralóba bújt el a családjával és közvetlen munkatársaival. Egy jelentés, amely a légiirányítókra hívatkozik, azt tartalmazza, hogy 20 óra 20 perckor a batajnicai (Belgrád melleti katonai) repülőtérrül déli irányban felszálltt két AN-26 fedélzetén hagyták el az országot és Olaszolszágba szöktek, ahol megadták magukat. A harmadik hírforrás azt állítja, hogy Bor közelében található (Emlékeztek még az általam küldött szövegre, amelyben azt olvashattátok, hogy az egyik Tito villa alá bunkert építenek?, ez az a hely), ahol arra készül, hogy reggel öt óra körül visszavág majd az őt elmozdítók ellenében.

Bármelyik is az igaz, nagyon gyorsan kiderül majd. Üdvözöllek benneteket! Laci
 
 

Vissza a kezdőlapra