Litván választások

A litván belpolitikáról kevés hír jut el Magyarországra, ezért az október 8-i parlamenti választások ismertetése előtt az utóbbi néhány év folyamatairól is érdemes szólni. 1990-ben még a litván Legfelső Tanács tagjaira szavazhattak az ország lakói, nagy többséggel az antikommunista, népfront jellegű S±judis képviselői kerültek az alkotmányozó feladatokat is ellátó törvényhozásba.

Az új alkotmány szerint már a “Seimas” tagjaira szavazhattak a függetlenségét elnyert Litvániában 1992 őszén. A S±judis ekkorra szétzilálódott, a kommunista utódpárt, a Litván Demokratikus Munkapárt viszont nagy népszerűségre tett szert az átalakulás nehézségei miatt elégedetlen lakosság körében. A párt megszerezte a parlamenti helyek több mint felét, és vezetőjük Algirdas Brazauskas 1993 elején elfoglalhatta a köztársasági elnöki helyet. Brazauskas kommunistaként harcolt országa függetlenségéért.

Litvánia a nemzeti önállóság kivívása terén megelőzte a Észtországot és Lettországot, a gazdasági önállóság megteremtése azonban nagyobb akadályokba ütközött. Az elhúzódó és rendkívül súlyos gazdasági válság nagyban befolyásolta mind az 1992-es mind az 1996-os választások eredményét.

1996-ban az egykori S±judisból Vytautas Lansbergis vezetésével alakult Haza Szövetség (Litván Konzervatívok) szerzett többséget. A kormánykoalícióban az első két évben részt vett a szintén S±judis-gyökerű Centrum Szövetség, és mindvégig kitartott a konzervatívok mellett a Litván Kereszténydemokrata Párt, mely 1904-ben alakult és 1989-ben alakult újjá. A kormánypártok gazdasági és szociális ígéretei irreálisnak bizonyultak, az 1998-as orosz válság súlyosan érintette az országot. A kormánypártokon belül mindvégig jelentős feszültségek uralkodtak, pártszakadásokra is sor került.

1998-ban pártonkívüli litván emigráns, Valdas Adamkus vehette át a köztársasági elnöki széket, Vytautas Landsbergis be sem jutott a második fordulóba. A 2000 márciusi önkormányzati választások végképp megmutatták a kormánypártok népszírűtlenségét.

A 2000. október 8-i litvániai parlamenti választásokon a választásra jogosultak 56 százaléka vett részt, négy párt lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, további nyolc párt jutott egyéni mandátumhoz. Az előzetes eredmények alapján a Seimas 141 helye így oszlik meg a pártok között (mandátumok: listás+egyéni):

	2000		1996
	százalék	mandátum	százalék	mandátum
A. Brazauskas Szociáldemokrata Koalíció*	31,1%	28+23	17,7%	17+7
Litván Liberális Szövetség	17,3%	15**+18	1,8%	0+1
Új Szövetség (Szociálliberálisok)	19,6%	17**+11	-	0+0
Haza Szövetség (Litván Konzervatívok)	8,6%	8+1	29,8%	33+37
Litván Parasztpárt	4,1%	0+4	1,7%	0+1
Litván Kereszténydemokrata Párt	3,1%	0+2	9,9%	11+6
Litván Centrum Szövetség	2,9%	0+2	8,2%	9+4
Litvániai Lengyel Választási Akció	2,0%	0+2	3,0%	0+1
Kereszténydemokrata Szövetség	4,2%	0+1	3,1%	0+0
Mérsékelt Konzervatív Szövetség	2,0%	0+1	-	0+0
Litván Szabadság Szövetség	1,3%	0+1	1,5%	0+0
“Fiatal Litvánia”, Új Nacionalisták	1,2%	0+1	3,8%	0+1
Modern Kereszténydemokrata Szövetség	-**	2**+1	-	0+0
Független jelöltek	-	0+3	-	0+4

* Litván Demokratikus Munkapárt, Litván Szociáldemokrata Párt, az Új Demokrácia Pártja és a Litvániai Oroszok Szövetsége együttesen (egyéni mandátumok 2000-ben: 13, 6, 2, 0)

** A Modern Kereszténydemokrata Szövetség egy-egy képviselője a Litván Liberális Szövetség illetve az Új Szövetség (Szociálliberálisok) listájáról kerülbe a Seimasba

A közvélemény-kutatások rendkívül változékony előrejelzéseket adtak, a választási eredményeket nagyban befolyásolta a kampány finise, illetve egyes konkrét személyek népszerűsége.

A legnagyobb meglepetést a Szociáldemokrata Koalíció 30 százalékot meghaladó szereplése okozta. A koalíció gerincét alkotó “utódpárt”, a Litván Demokrata Munkapárt az ezévi márciusi önkormányzati választási eredményei alapján a szavazatok tíz százalékára sem számíthatott volna. A politikától korábban visszavonult, rendkívül népszerű Algirdas Brazauskas, a korábbi köztársasági elnök, elvállalta a frissen összeállt Szociáldemokrata Koalíció tiszteletbeli elnöki posztját, és kampányszerepléseivel napról napra javított a szociáldemokraták várható eredményein.

Az Új Szövetség (Szociálliberálisok) mindössze két éve alakult, először jutott be a parlamentbe. Ez a párt szerepelt a legjobban az idén márciusban megtartott helyhatósági választásokon. A párt vezetője Arturas Paulauskas korábbi legfőbb ügyész, aki azután alapított új politikai pártot, hogy mindössze néhány tized százalékkal a győztes (Valdas Adamkus) mögött végzett az elnökválasztások második fordulójában.

A Liberális Szövetség jelenlegi vezetőjének, Rolandas Paksas vilniusi polgármesternek köszönheti népszerűségét, aki 1999-ben fél éven át az ország miniszterelnöke volt — akkor még a Haza Szövetség (Litván Konzervatívok) tagjaként. Ez a párt korábban marginális szereplője volt a litván politikai életnek. Új tagjai és a szavazók is lényegében konzervatívok.

Az 1996-os választások győztese, a Haza Szövetség (Litván Konzervatívok) teljesítetlen ígéreteinek, és népszerűtlen vezetőjük, Vytatutas Landsbergis szerepléseinek köszönheti vereségét.

A kormányalakításnál az egyéni mandátumot szerzett kis szervezetek is lényeges szerephez juthatnak. Az Új Szövetség fő partnere a választási előkészületek során a Litván Liberális Szövetség volt, és együttműködött a Litván Centrum Szövetséggel illetve a Modern Kereszténydemokrata Szövetséggel is. Egyelőre úgy tűnik, sem e pártok, sem a szociáldemokraták nem tudnak többségi kormányt alakítani. A leköszönő Haza Szövetséggel (Litván Konzervatívok) egyik meghatározó erő sem kíván koalícióra lépni, így szociáldemokrata-szociálliberális vagy szociáldemokrata-liberális koalíció is elképzelhető.

Részletes eredmények egy litván honlapon

Vissza a kezdőlapra