Minden jóakaratú ember érdeke, hogy a Magyar Köztársaságban érvényre jusson a közjó, az emberi tisztesség, hogy gyarapodjunk anyagi és szellemi-erkölcsi értelemben egyaránt. Az állam, de az egyén és a társadalom felelőssége is, hogy az érezhető gazdasági felemelkedés mellett növekedjék a szociális elkötelezettség a szegények, a magukon segíteni nem tudók iránt.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség örömmel állapítja meg, hogy egyre többen ismerik fel: céljaink nem érhetők el olyan értékek nélkül, mint a szolidaritás, a személy tisztelete, a család, a társadalmi igazság gyakorlati megvalósítása. A kereszténység kétezer éves jubileuma és magyar millennium rámutat: sikeres történelmi korszakainkat éppen ezek, a koronként eltérő megjelenésű, de mégis örök értékek jellemzik.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 1997 óta a fenti értékek megvalósítására hívja az egész magyar társadalmat. Sürgeti a közös értékeket vallók hatékony összefogását.

Az MKDSZ közgyűlése már 1997-ben kimondta: "Mi, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagjai, azt kívánjuk: hogy valósuljon meg végre a hasonló gondolkodású politikai pártok szoros együttműködése. Követeljük: e pártok ne egymás ellen indítsanak jelölteket, hanem minden választókörzetben a nemzetért felelősséget vállalva közösen induljanak. Hisszük: egy ilyen összefogás eredményes lesz."
A összefogás sürgetése ma is időszerű. A három éve megfogalmazott konkrét kívánságaink viszont nagyrészt máris megvalósultak.

Akkor kormányváltást sürgettünk. Az akartuk, hogy:

az új kormány adjon biztonságot az állampolgároknak:

növelje a közbiztonságot
a szervezett bűnözés következetes üldözésével,
a bűnözés felé terelő szegénység mérséklésével,
számolja fel az országban működő maffiákat és gátolja meg újak magyarországi megtelepedését,
törekedjék a szomszéd országokkal való termékeny együttműködésre,
éljen a NATO adta lehetőségekkel.

Az Orbán kormány alatt

csökken a bűnözés,
új, hatékony rendőri egységek dolgoznak a szervezett bűnözők ellen,
emelkedett az életszínvonal, csökkent a munkanélküliség, nőtt és növekszik a minimálbér, soha kormány ilyen mértékben nem segítette a szegényeket, mint a mostani,
belép a vízumkényszer Oroszországgal, szigorodik a határellenőrzés, kiszorulóban a maffia,
minden szomszédunkkal jó, a legtöbbel igen jó a kapcsolatunk,
a koszovói háború bizonyította, a NATO tagság kiváló védelem.

Azt is kívántuk, hogy a kormány biztosítsa a családok védelmét:

a gyermeknevelés ne legyen elviselhetetlen teher,
legyen családi jellegű a személyi jövedelemadó rendszer,
állítsák helyre a várandóssági pótlékot,
a kormány tegyen meg mindent az élet védelmében,
biztosítson minden állampolgár számára megfelelő munkahelyet, hatékony egészségügyi ellátást, értékálló nyugdíjat.

Az Orbán kormány

jelentősen növelte a gyermekek utáni állami támogatást, mindenkinek jár a GYES, a GYED, a családi pótlék,
a növekvő gyermek utáni adókedvezménynek a házastársak között megoszthatók, azaz lényegében családi adórendszer alakult ki, a magzatok után is jár a kedvezmény,
csökken a terhességmegszakítások száma, idéntől pedig kissé nő a születéseké,
mintegy kétszázezerrel több munkahely van, a nyugdíjak értéke nemcsak állandó maradt, hanem minden évben nőtt, növekszik a születéskor várható átlagéletkor, de az egészségügyi ellátás fejlődése érdekében még sok a teendő.
 

Olyan kormányt akartunk, amely esélyegyenlőséget akar adni mindenkinek, ezért elvártuk, hogy:

állítsa meg a társadalom végzetes kettészakadását,
ne engedje meg, hogy az alapvető műveltség és kultúra csak kevesek kiváltsága legyen.
Most, noha a szegények és gazdagok között még nagy a távolság,
a minimálbér soha nem volt mértékű emelkedése,
a segély helyett munka elvének bevezetése,
a családi pótlék kiadásának az iskoláztatáshoz való kötése, a kiegészítő családi pótlékra vonatkozó tervek,
az oktatás fejlesztése, a felsőoktatási tandíjmentesség, a szociális ösztöndíjak és az új diákhitel,
a millenniumi pályázatok sora mind az általunk kitőzött cél felé közelít.

Egy új magyar középréteg kialakítását akartuk, mégpedig úgy, hogy:

a tulajdonszerzés ne csak a korábbi szocialista időszak vezetőinek előjoga legyen,
államvezetés legyen tisztakezű, a közhivatal vállalása ne legyen a korrupció melegágya,
az áron alul megvásárolható magyar földtulajdon ne kerüljön idegen kézre,
álljon meg a közterhek növelése,
a fekete, szürke gazdasági tevékenység felszámolásával igazságosabb lesz a teherviselés, nő a gazdaság, csökken a munkanélküliség.

Mára a privatizáció lényegében lezárult, ma inkább a maradék megtartása a cél,

az állami beruházásoknál előnyben részesülnek a hazai vállalkozók, elsősorban közepes, kis vállalatokat segíti a most induló Széchenyi terv,
csökkentek a lakáshoz jutás terhei, fejlődik, bővül a lakástámogatási rendszer,
készül a korrupcióellenes csomag, az ügyészség határozott, beosztásra való tekintet nélkül jár el,
a földtulajdon védelme biztosított, a liberalizálással kapcsolatos törvénykezés leállt, sőt a még túl olcsó földek vásárlásának tilalmát már az osztrák kancellár is helyesli,
a 43 százalékos TB járulék a ciklus végéig 29 százalékra csökken, hat százaléknyi a gazdasági növekedés, kevesebb a munkanélküli, a kétéves költségvetés biztonságot, hosszabb távú tervezést, a jogszabályokban való könnyebb eligazodást nyújt.

Olyan kormányra vágytunk, amely védi nemzeti érdekeinket, azaz:

támogatja a szomszéd országokban élő magyarságot kisebbségi jogaik maradéktalan megvalósításában,
az Európai Unióval való tárgyalások során érvényesíti a magyar ipar és mezőgazdaság védelmét,
biztosítja termékeinknek a világkereskedelemben való részvételét.

Ilyen kormányunk van. Az elmúlt két évben

a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítette a magyar-magyar kapcsolatokat, anélkül, hogy feszültségeket gerjesztett volna a szomszéd államokkal,
az Európai Unióval való tárgyalások kemények és sikeresek,
exportunk növekszik.

Az 1997-es célkitűzéseink némelyike, mint az esélyegyenlőség elérése, a szegénység elleni küzdelem, nem szorítható be egyetlen kormányzási ciklus keretei közé. Mégis kimondható, az akkor megfogalmazottak lényegében már most teljesültek. Ebben a munkában a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség minisztereinek, államtitkárainak jelentős szerepe volt. Saját sikerünk a magzatok után járó adókedvezmény bevezetése is, amely a korábbi várandóssági pótlék mai megfelelője.

A természeti csapások okozta pusztítások sem tudták eltántorítani a magyar népet attól, hogy méltóan emlékezzék az elmúlt évezredre. A millenniumi zászlóátadások közvetlen kapcsolatot teremtenek a kormány és akár a legkisebb települések között. Emlékművek, kopjafák állnak országszerte és emlékeztetnek a múltra, biztatnak a jövőre. Minden adott ahhoz, hogy öntudatos, emelkedő nemzet legyünk.

Mindez nem azt jelenti, hogy minden rendben volna.

1. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség olyan Magyarországot akar, ahol senkit nem fenyeget a szegénység réme. Ennek érdekében a magyar kormány már eddig is többet tett, mint elődjei, de folytatni kell az igazságos bérpolitikát, az álláshelyek számának növelését, a minimálbér emelését.
2. A magas képzettségű szakemberek jövedelme legyen nemzetközi viszonylatban is versenyképes.
3. A nők számára a munkába állás ne gazdasági kényszer, hanem szabad döntés legyen, az állásban lévő anyák kapjanak meg minden szükséges támogatást a kettős feladat ellátásához, s a nyugdíj előtt állók számára legyenek új lehetőségek, mint például a nagyszülők számára megnyíló GYES.
4. Indokoltnak tartjuk a kis nyugdíjak további, differenciált emelését.
5. Célunk, hogy az elmúlt tíz év átalakulási folyamatai miatt elbizonytalanodott, reményvesztett és sorsával elégedetlen emberek - közöttük a legnagyobb számú kisebbség, a cigányság is - munkából származó jövedelmek és nem segélyek révén valamint a felemelkedés esélyét nyújtó tanulás segítségével, találják meg jelenüket és jövőjüket Magyarországon.
6. Az elmúlt két év sokat adott a magyar vidéknek, de még nagyok a regionális eltérések, túlzott a városi és a falusi életforma közötti, a jövedelmi viszonyokban is tükröződő különbség. Különösen egyes térségek lemaradása szembeötlő. Messze vagyunk attól, hogy a szülőhelytől függetlenül esélyegyenlőségről lehetne beszélni. Még csak körvonalakban látszik a földalap kérdésének rendezése, és a mezőgazdaságban is sok más égető feladat vár sürgős megoldásra.
7. Mindent meg kell tenni azért, hogy az európai integrációs folyamatban a határainkon kívül élő magyarság még átmenetileg se szenvedjen hátrányt. Nem legyen ismét fal a magyar határ. Legyen különleges státusza, legyen törvény adta - alkotmányos - joga minden magyarnak Magyarországon.
8. Helyre kell állítani a közéleti szereplők tisztessége iránti közbizalmat. Az 1989 óta terjedő és 1994 és 1998 közötti baloldali koalíció alatt intézményesülő korrupció ma is szennyezi a közéletet. Az 1998-ban győztes pártokat is megkörnyékezték a szerencselovagok, a politikai darazsak. A bűnösök gyors és súlyos büntetése egyben a tisztességesek védelme. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elvárja az ilyen ügyek jogerős lezárásának gyorsítását. Nagyra becsüli azokat a határozott lépéseket, amelyekkel a kormánypártok eltávolítják az erkölcsi alapelveknek és a tisztességnek híján lévő tagjaikat, sőt azokat is félreállítják, akikre csak a gyanú árnyéka vetül. Elítéljük viszont azokat, akik önző pártérdekekből másokat rosszhiszeműen rágalmaznak.
9. A közszereplők vagyongyarapodása legyen átlátható. Elítéljük a Horn időszakban hozott látszat szabályokat és új, világos, bizalomébresztő megoldásokat sürgetünk.
10. A születések és a házasságkötések száma kismértékben nő. Erősödik tehát a remény, a jövőbe vetett hit. Fiataljaink, pályakezdőink azonban még sokszor nem látják megnyugtatónak saját jövőjüket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmegvalósításuk új lehetőségeit kínálja majd. Fontos, hogy Magyarország vonzó legyen számukra, mind érzelmileg, mind a megélhetés szempontjából. Ha ideiglenesen el is távoznak, a külföldön megszerzett tudást, tapasztalatot hozzák haza.
11. Az ifjúság helyzetét tovább kell javítani, emelve az oktatás színvonalát, továbbfejlesztve a lakástámogatási rendszert és egyre aktívabban bekapcsolva a fiatalokat a rájuk vonatkozó döntésekbe.
12. Sokat kell még tennünk az erkölcsi szemlélet kialakításáért is. Az államalapítást Szent István és Szent Imre alakja együtt jelképezi. Utóbbi azzal, hogy a kötelességteljesítés és a tisztesség példáját adja az új nemzedék számára.

A XXI. sz. elején békés alkotó munkára, nyugodt közéletre van szükség. Ez csak akkor érhető el, ha a polgári kormányzat 2002-ben újabb négy évre bizalmat kap. Az elmúlt választások - kudarcok és sikerek - azt mutatták, hogy a választók a mérsékelt jobbközép pártok összefogását várják. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség ezért a mérsékelt jobbközép pártok unióját szorgalmazza, annál is inkább, mivel a Fidesz- Magyar Polgári Párt az Európai Néppártban a kereszténydemokrata család tagja lett. Ha az unió most nem hozható létre, választóink érdekeinek leginkább a Fidesz, az MKDSZ és az MDF által állított közös jelöltek és listák felelnek meg.
Hisszük: Magyarország meg tud birkózni az előtte álló feladatokkal. Ránk, a jobbközép politikai összefogás híveire marad a XX. század okozta sebek begyógyítása, hogy erkölcsileg erős, gazdaságilag megalapozott, emelkedő nemzet lehessünk most Közép-Európában, majd az Európai Unió népeinek közösségében. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a Barankovics féle Demokrata Néppárt eszmei örököseként, az önállóság jegyében és a jobbközép pártokkal való együttműködésre készen akarja kivenni a részét az ország megújulásáért és felemelkedéséért végzett munkából.

Budapest, 2000. december 9-én.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség
III. Küldöttgyűlése

Vissza a kezdőlapra