A Parlamentből jelentjük
2000. november 6. hétfő
Napirend előtt
 
Torgyán József villaépítési ügyéről A Fidesz családpolitikájáról


ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormány nevében kíván napirend előtt felszólalni. A Házszabály rendelkezései szerint öt perc áll miniszter úr rendelkezésére, utána pedig a frakcióvezetőknek - ha szólni kívánnak - két-két perc áll majd rendelkezésükre. Miniszter urat illeti a szó.

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Miniszterelnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! "My house is my castle." Úgy hiszem, valamennyien ismerik ezt a mondást, ami magyarra fordítva úgy hangzik, hogy "az én házam az én váram".

Úgy látszik, hogy ezt nemcsak az angolok tudták, hanem az igen tisztelt MSZP-s képviselőtársaim is - és az SZDSZ padsoraiban is ismert volt ez -, mert még fel sem épült ez a ház, máris kezdik bombázni, támadni. Ezért úgy gondolom, a leghelyesebb, ha az ország nyilvánossága előtt számolok be a valóságról, hiszen a médiák a különböző egyéni szempontjaik alapján alakították az én eddigi nyilatkozataimat. Tehát röviden a vagyoni helyzetem:

Ügyvédként közel 35 évet dolgoztam, beleértve az ügyvédjelölti időt is (Zaj az MSZP és az SZDSZ soraiban.), és ehhez hozzá kell tenni, hogy a feleségem egy közismert operettprimadonna volt. A kettőnk keresményéből három ingatlant vásároltunk ügyvéd koromban. Az egyik az Endrődy Sándor utcai ingatlan, amelyet a média csak kacsalábon forgó kastélynak írt le 1989-1990-ben. A kacsalábon forgó kastélynak nevezett ingatlanunkon túl Leányfalun szereztünk egy nyaralót, és Újpesten az Aradi utcában vásároltam egy öröklakást; az utóbbit a fiam nevére, míg a leányfalui ingatlant pedig a feleségem nevére.

Ehhez két öröklött ingatlan is hozzájött, nevezetesen: a feleségem örökölt egy fél családi házat, egy hozzá tartozó nagy asztalosműhellyel és raktárral, én pedig egy családi házat a testvéreimmel közösen, amelyben én laktam, tehát öt ingatlannal indultunk Újpestről.

Miután a média rendkívül tisztességtelenül támadta az én 13 éve ügyvédi gyakorlatot folytató fiamat, aki külön családban él - és úgy gondolom, hogy ezért nem tartoznék számot adni arról, hogy ő hol lakik, mint lakik -, de azért hogy mindenki előtt világos legyen, beszámolok arról, hogy az előbb említett ingatlanon túl, amely a fiam nevére került, a fiam felesége a Várban örökölt egy jelentős ingatlanrészt. Ezt bemutatták a médiumok a különböző adásaikban, újságokban megjelent a képe, ez egy kimagaslóan jelentős ingatlan, éppúgy, mint az Endrődy Sándor utcai, mert arról is megjelent épp elég kép az újságokban.

Tehát ezt az ingatlant megörökölte a fiam felesége, pontosabban a tulajdoni hányadát, és emellett elkezdtek építkezni Budakeszin.

(14.10)

Ezt az Aradi utcai öröklakás eladási árából, ügyvédi keresményéből és a család segítségével építette fel. Erről is megjelent épp elég kép az újságokban. Ebből is láthatják, hogy ez egy nagy értékű ingatlan.

Végül is a három ingatlan helyébe lépett egy negyedik ingatlan, de szeretném jelezni, hogy az első három már nincsen meg. Ez a negyedik ingatlan egy most kialakítás alatt álló térségben található, tehát a vagyonviszonyai később nyilván változni fognak; ma még egy nem nagy értékű ingatlan, ami idővel nyilvánvalóan az lesz.

Amint ismeretes, a feleségem és ellenem elkövettek 1998. március 16-án egy robbantásos merényletet. Ennek kapcsán a tulajdonostársaim tulajdoni hányadában lévő rész is megrongálódott. Akkor a médián keresztül felszólítottak arra, hogy távozzam az Endrődy Sándor utcából. Ekkor összeült a családi tanács, és úgy döntöttek, hogy nem is maradhatok egy olyan lakókörnyezetben, ahol engem, akit föl akartak robbantani, hibáztatnak azért, hogy ez a robbantás bekövetkezett. Közölték, hogy megfelelő segítséget adnak ahhoz, hogy az új ingatlanra kicserélhessük a jelenlegi vagyonunkat. Így került arra sor, hogy az Endrődy utcai ingatlan helyébe szeretném léptetni a Tállya utcai ingatlant, amit családi összefogással vásároltak meg 50 millió forintért - tehát az újságokban írt közlések valótlanok -, és ide egy kétszintes családi házat építünk, amilyen módon elő tudom teremteni a költségét, akár az Endrődy utcai (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ingatlan eladásából - befejezem, elnök úr -, akár pedig áthidaló kölcsönökből.

Kérem, vegyék figyelembe azt is, hogy a Magyar Országgyűlés történetében az első ilyen beszámoló hangzott most el a Ház előtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, a frakcióvezetők közül kíván-e valaki a kétperces hozzászólási lehetőségével élni. A monitor egyetlenegy jelentkezést sem rögzített. Kézzel jelzi Kovács László frakcióvezető úr felszólalási szándékát; megadom a szót.

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót... (A mikrofonja nem működik. - Zaj.)

ELNÖK: Egy kis türelmet kérek, frakcióvezető úr. Kérem a frakcióvezető úr mikrofonját bekapcsolni! Köszönöm szépen, a frakcióvezető úré a szó. Remélem, hogy működik a mikrofon.

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Igen. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Őszintén szólva meglepett az, amit mondott, hiszen ön a kormány nevében jelentkezett szólásra; azt reméltem, hogy a mezőgazdaság helyzetéről kapunk valami képet, netán a kivezető útról, mert ez az a téma (Moraj a kormánypártok padsoraiban. - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.), amiről a kormánynak nyilván van mondanivalója. Az ön házépítéséről, úgy tudtam eddig - legalábbis a miniszterelnök úr azt mondta -, hogy a kormánynak nincs véleménye, nem is lehet véleménye, tehát nem tudom, hogy beszélt itt most a kormány nevében.

Mivel megszólított minket, szeretném tisztázni, hogy a mi kérdésünk nem az, hogy miből épül az ön háza, hanem az ön vagyonbevallásának a hitelessége. Mi csak ezt a kérdést tettük föl, ugyanis ha a nyilatkozat, amit a közvélemény is ismer, hamis, akkor ön, hogy udvariasan fogalmazzak, valótlant állított a vagyonnyilatkozatában. Ha viszont a nyilatkozata valós, és ön valóban csak azoknak az ingatlanoknak a tulajdonosa, amiket a közvélemény is ismer, akkor valóban el kell számolnia, de nem nekem és nem a Szocialista Pártnak, hanem a magyar közvéleménynek kell elszámolnia arról, hogy a gyarapodásnak mik a forrásai. Mi semmit nem állítottunk, és semmiféle gyanúval nem éltünk. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Á! - Nagy zaj.)

A zavart, tisztelt miniszter úr - és örülnék, ha meghallgatná a szavaimat -, feltehetően az okozta, hogy ön egyik nap azt állította, hogy valóban nem volt a valóságnak megfelelő az, amit a rablók megtévesztésére mondott, majd pár nappal később meg azt állította, hogy mindenről pontosan beszámolt. Azt gondolom, jogos az az igény, hogy akkor kerüljön fölnyitásra az a bizonyos zárt boríték, és hadd ismerje meg a parlament, az ország közvéleménye, mi az igazság az ön vagyonbevallása, illetve esetleges vagyongyarapodása kérdésében. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a szót. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége.

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek azzal a felvetéssel, hogy ez így nem az Országgyűlés nyilvánosságára tartozó kérdéskör, pláne ha a kormány nevében kíván a miniszter úr a magánügyeiről beszámolni. Bár itt már, megjegyzem, érzek valamilyen összefüggést, hiszen ennyi ingatlan mellett a miniszterelnök úrnak nehéz lehetett eltalálni, hogy hová menjen húslevest egyeztetni bizonyos napokon. (Derültség. - Taps az SZDSZ padsoraiban.)

Valóban, tisztelt képviselőtársaim, a probléma nem azzal van, hogy Torgyán miniszter úr egy ledolgozott élet után építhet-e magának házat, vagy sem, mert építhet. Nem is azzal van a probléma, hogy vannak-e kételyek a vagyonával kapcsolatban, vagy nincsenek, hiszen bennünk egészen addig nem voltak, amíg meg nem szólalt ezekben az ügyekben.

(14.20)

A probléma tehát az, ha egy képviselő összevissza beszél. Pláne ha visszatekintünk az elmúlt évek üldöztetéseire meg a bolsevizmus áldozatára, ugyebár, tisztelt képviselő úr, akkor ezek után valóban érdekes szembesülnünk az ön helyzetével. De abban az esetben, ha az ön vagyonnyilatkozata, amellyel kapcsolatban az ön nyilatkozatai miatt vetődtek fel kételyek, mindezt tartalmazza és ezek szerint ez összhangban van az ön anyagi helyzetével, valamint az elmúlt kétévbeli gyarapodásával, akkor nincs semmi probléma. Ha nincs összhangban, akkor további mérkőzéseket kell majd lejátszani, de nem az Országgyűlés plenáris ülését terhelve, hanem a mentelmi bizottságot, aztán meg majd a politikai következményekkel kell, legkésőbb a választásokon szembesülni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Csurka István frakcióvezető úrnak, Magyar Igazság és Élet Pártja.

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a kormány megadta a lehetőséget Torgyán Józsefnek, hogy ezt a beszédét a kormány nevében mondja el az Országgyűlés előtt, mert ez nem ide való beszéd volt. Ebből sajnálatos módon azt a következtetést kell levonnom, hogy a kormány öngyilkosságra készül, mert azzal azonosulni, ami itt elhangzott, vagy annak tapsolni egyszerűen erkölcsi képtelenség.

Nem vonom kétségbe, hogy Torgyán József ellen és a kormány ellen egyeztetett sajtótámadás és egyéb támadás van folyamatban. Ez kétségtelen. Azonban a tények is kétségtelenek. És valamiféle kiemelkedést vár az ember egy nemzeti kormánytól, hogy ilyesmit azért mégsem úgy próbál szőnyeg alá söpörni, hogy azonosul vele, és hagyja, hogy ez tovább folyjék. Ez az, ami ebben az ügyben képtelenség. A szóban forgó ügyet is, a személyeket is valamennyien ismerjük - ezt nem kellett volna megengedni! Egyébként vannak a dolognak olyan vonatkozásai, amelyekre még vissza kell térni, de itt nem a vagyonnyilatkozatról, nem a házépítésről van szó, hanem a politikáról, a szavak és a tettek egyensúlyáról.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szájer József frakcióvezető úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az, amit az imént Kovács Lászlótól hallhattunk, a képmutatás csúcspontja volt a Magyar Országgyűlés történetében. (Taps a kormánypárti oldalon.) Miközben hatalmas erőkkel támadták miniszter urat, hogy számoljon el a vagyonával, amikor ezt a parlament előtt megtette, akkor ön azt állította, hogy erre önök nem számítottak és nem is várták ezt. (Derültség a kormánypárti oldalon.)

Egyébként annak a helyzetnek, ami előállt - vagyis hogy egy miniszter vagy egy képviselő ilyen módon kell hogy számot adjon a saját vagyonáról -, önök az okai, az előző koalíció. (Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Taps a kormánypárti oldalon.) Tisztelt Képviselőtársaim! Önök voltak azok, akik minden olyan módosító indítványt, amelyet a Fidesz az előző időszakban a képviselői jogállásról szóló kétharmados törvényhez benyújtott, leszavaztak. Ezért nem lehet jelen pillanatban törvényesen kinyitni azokat a borítékokat, amelyekről önök beszélnek. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Egyetértek mind Kovács Lászlóval, mind pedig Csurka Istvánnal abban, hogy ügyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Minden borítékot ki kell nyitni; ha már elmaradt ez tíz éven át, akkor ki kell nyitni a szükséges borítékokat, ki kell nyitni Torgyán József borítékját, Szekeres Imréét, Horn Gyuláét (Taps a kormánypárti oldalon.), Kuncze Gáborét, Kovács Lászlóét, Szájer Józsefét. Minden borítékot ki kell nyitni. És szeretném kérni az önök támogatását, hogy amikor a Házszabályhoz és a képviselői jogállásról szóló törvényhez kétharmados módosító indítványt nyújtunk be, akkor azt - szemben korábbi magatartásukkal, amikor a koalícióban olyan törvényt szavaztak meg, amely ezt nem tette lehetővé - most végre támogassák.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megadom a szót Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes úrnak, Független Kisgazdapárt.

LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azért kértem szót, mert 1945 óta vagyok a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagja; azt hiszem, a frakcióban én vagyok az egyetlen '45-ös kisgazda, aki csak Kisgazdapárt-tag voltam, és soha semmilyen más pártnak tagja nem voltam.

Támadások érik a Kisgazdapártot, a pártomat, amelyet 1944. március 18-án, a német megszállás utáni napon a német fasiszták betiltottak, 1945-ben a győzelme után szétforgácsolták, majd 1948-ban megszüntették, képviselőtársaimat Recskre vitték. Negyvenhárom képviselőnket zárták ki egyszerre a parlamentből és vették el a mentelmi jogukat; a gulágra mentünk, de ezeket a támadásokat mind-mind kibírtuk, és amikor az első lehetőségünk adódott az újabb többpártrendszer megteremtésére, akkor a Kisgazdapárt talpra állt és ma itt ül a parlamentben.

Hozzá vagyunk szokva a támadásokhoz, hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy minket el akarnak taposni hol jobbról, hol balról, de a Kisgazdapárt azt is túlélte. Ha túléltük Recsket, túléltük a gulágot, a kitelepítést és a különböző koncepciós pereket, akkor ezt a támadást is ki fogjuk védeni és túl fogjuk élni. (Taps az FKGP soraiban.) Mi, kisgazdák kitartunk és szívósan az elveink mellett maradunk. Nem tudom, hogy a támadás miért történik, a Kisgazdapárt ellen, az egész koalíció ellen, a kormány ellen, egy nemzeti-polgári kormány ellen, amely jobb létet akar Magyarországon teremteni.

Befejezésül még egy konkrét dolgot szeretnék mondani: Torgyán József, a pártunk elnöke adott egy nyilatkozatot, amelyet sajátkezűleg írt alá. Annak a IV. pontja a következőt tartalmazza - még egy perc, csak egy mondat -: "1990-ben, 1994-ben, 1998-ban tettem képviselői vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozatok mindenben megfelelnek a valóságnak."

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk a napirend előtti hozzászólásokat, kérem engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Wojciech Arkuszewski urat, a lengyel szejm integrációs bizottságának alelnökét (Taps.) és az általa vezetett delegáció tagjait. Magyarországi megbeszéléseikhez sok sikert kívánok.

Most pedig a frakciók napirend előtti felszólalásai következnek. Elsőként megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fidesz-Magyar Polgári Párt. Csak a rend kedvéért teszem hozzá, hogy természetesen ötperces időkeret áll minden hozzászóló rendelkezésére.

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt politikájának középpontjában közismerten a családok állnak. Amikor azonban a családok támogatásáról beszélünk, többnyire a gyermekek, a gyermekneveléshez nyújtott támogatások gyarapodásáról esik szó. Nem feledkezhetünk el azonban arról, hogy a családokban gyermekek, felnőttek, idősek és még idősebbek élnek együtt, a család lényege, hogy az egymást követő generációk együttélése teremti meg azt a közösséget, amely a társadalom legkisebb sejtjeként nemcsak az egyén harmonikus életét, lelki egészségét, szociális biztonságát teremtheti meg, hanem annak feltételeit is, hogy a társadalmat összetartó emberi és közösségi értékeket mint normákat átadjuk az utódoknak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt ugyanezeket az emberi értékeket vallja magáénak, így a gyermekek mellett természetesen a nyugdíjasok helyzetéről sem feledkezett meg, hiszen éppen ők voltak az elmúlt évek hatalmas társadalmi átalakulásának legnagyobb vesztesei.

(14.30)

Ők voltak, a nyugdíjasok, akik negyven nehéz év alatt, egész életükben létbizonytalanságban, aggódva, néha félelemben élve is végigdolgozták fiatal éveiket, megteremtve mindazt, amit ránk, utódainkra hagytak. És mi nem szeretnénk hálátlan örökösöknek bizonyulni. Márpedig a rendszerváltozás utáni években a nyugdíjasok helyzete egyre inkább romlott. Kevesebbet ért már addig is szerény nyugdíjuk, egyre kevesebbet tudtak vásárolni belőle, egyre türelmetlenebbül várták a pénzespostás következő érkezését, mert egyre hamarabb fogyott el a pénzük.

Példaként hadd említsem meg, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején egyetlen év alatt, 1995-ben kereken 10 százalékkal, majd 1996-ban további 8,9 százalékkal csökkent a nyugdíjak értéke a fogyasztói árakhoz viszonyítva. Döbbenetes szám: ez a két év fekete év volt a nyugdíjasok számára. Ezzel szemben viszont a mostani koalíció idején, a polgári koalíció idején a nyugdíjak vásárlóértéke, a rendszerváltozás óta végre először, növekedni kezdett. 1999-ben a növekedés már 3,8 százalékot ért el, és az idei évben várhatóan közel 4 százalékkal fog növekedni; tehát nem a nyugdíjemelés mértéke, hanem a nyugdíjak vásárlóértékének a növekedése. Az is először történt meg, hogy a törvényben meghatározott visszamenőleges nyugdíjkiegészítést kamattal együtt fizetjük ki; ez tehát szintén példa nélkül álló.

A nyugdíjasok anyagi helyzetének javítására azonban más erőfeszítéseket is tettünk. A polgári koalíció gazdaságpolitikája következtében a növekedés mértéke lehetővé teszi, hogy jövőre is többet tegyünk a nyugdíjasokért. Így a törvényben foglaltakon túl plusz 3 százalékkal szeretnénk megemelni az öregségi ellátást. De hadd emlékeztessek arra is, hogy a kormány a gázárak jelentős világpiaci emelkedését a nagyfogyasztókkal és nem a nyugdíjasokkal fizetteti meg, vállalva akár még a pereskedést is a szolgáltatókkal. Utalnék arra is, hogy a gyógyszerárak robbanását sikerült megállítani, az igen jelentős külső nyomás ellenére. A gyártók által létrehozott árkartell ellen a kormány a Versenyhivatalhoz fordult.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a javuló gazdasági helyzet ellenére is nagyon sok helyre kellene több pénz. Az államháztartás azonban olyan, mint a legtöbb családi háztartás: csak annyit költhet, amennyi bevétele van. Amikor tehát arról kell dönteni, hogy a nagymama kapjon-e télire egy meleg bundát vagy a gyerek egy-egy márkás pehelydzsekit, mert mindegyikre egyszerűen nincs elég pénz, akkor az okos háziasszony nem úgy dönt, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat veszi meg, hanem úgy dönt, hogy a drága bunda helyett megteszi egy meleg télikabát és egy kevésbé márkás dzseki, ameddig többre nem futja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormányzati felelősséggel is hasonlóan kell gondolkozni; nem lehet egy generációt sem támogatni a többi rovására, de nem szabad megfeledkezni egyetlen korosztályról sem, hiszen együtt jelentik a családot. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a politikát és értékrendet követi a jövőben is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Harrach Péter miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy a képviselő asszony a család körében szemléli az idős embert is, hiszen ez a mi célkitűzésünk és szándékunk is. Valóban igaz az, hogy a rendszerváltás utáni első kormány a polgári kormány, amelyik minden évben emeli a nyugdíjak reálértékét, a kormányzati ciklus első és második évében is. A négyéves mérlegünk tehát egyértelműen pozitív lesz, szemben az előző ciklussal, sőt, megígérhetem azt, hogy az előző ciklus 12 százalékos lemaradását be fogjuk hozni.

Ha megengedik, most néhány száraz számmal érzékeltetném az idei és a jövő évi nyugdíjemeléseket. A hatályos törvényi rendelkezések szerint történt ebben az évben a nyugdíjak emelése; ez azt jelenti, hogy januárban a nyugdíjakat a tervezett fogyasztói árnövekedés 30 százalékos és a nettó átlagkereset-növekedés 70 százalékos arányának megfelelő mértékben 8 százalékkal növeltük. A törvény úgy rendelkezik, hogy ha az árak és a keresetek várható növekedése az év eleji nyugdíjemelésnél alapul vett tervezett mértéket meghaladja, akkor novemberben kiegészítő intézkedést kell tenni. A kormány a várható átalakulás és keresetkiáramlás alapján a 2000. évben úgy döntött, hogy a januárban 8 százalékkal megemelt nyugdíjakat további 2,6 százalékkal növeli. Ezt a kiegészítő nyugdíjemelést egész évre visszamenőlegesen kell a törvény szerint biztosítani.

Mivel mérlegelte a kormány, hogy gyakorlatilag az év elejétől novemberig minden nyugdíjas megelőlegezi az államnak a pótlólagos nyugdíjemelést, ezért úgy döntött, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően a visszamenőleges nyugdíjemelést kamattal növelten fizeti ki. Ezért a januártól novemberig terjedő nyugdíjemelést 3 százalékkal növelte. A tizenegy havi 3 százalékos emelésnek megfelelő ellátást egy összegben, november hónapban kapják kézhez a nyugdíjasok.

A kiegészítő nyugdíjemelés mintegy 33 milliárd forintot tesz ki, és egy nyugdíjasra jutó átlagos összege havi 863 forint, ami a kamattal megnövelt emelést átlagosan 11 ezer forintra kerekíti ki. Az alacsony nyugdíjaknál természetesen, az öregségi nyugdíjminimum szintjén számolva, az emelés alacsonyabb, itt 432 forintos havi emelésre lehet számítani. A kizárólag özvegyi nyugdíjban részesülő özvegyeknél az egyösszegű kifizetés összege 7 ezer forint körül mozog. A rokkantsági nyugdíjaknál a tizenegy havi egyösszegű kifizetés 10 ezer forint. Az idén a nyugdíjak vásárlóértéke 1,2 százalékkal nő, 1999-ben 3,8 százalékkal, jövőre a kormány javaslata szerint nem 7,3, hanem 10,3 százalékos emelés történik, így három év alatt a nyugdíjak vásárlóereje 9,3 százalékkal nő. A 2002. évi tervezett nyugdíjemelést is figyelembe véve, a negyedik év alatt az előző ciklusban a nyugdíjaknál bekövetkezett 12 százalékos veszteséget, reálérték-veszteséget így vissza tudjuk pótolni.

Én még egyszer szeretném hangsúlyozni azt, hogy a polgári kormány a családok és ezen belül a nyugdíjasok érdekét kiemelten fontosnak tartja, és kifejezett célja az, hogy minden évben emelje a nyugdíjak reálértékét, és ezzel végül is azt a hátrányt, amelyet a nyugdíjasok az előző ciklusban elszenvedtek, sikerül majd behoznunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Vissza a kezdőlapra