Érvénytelennek bizonyult a szombati szlovákiai népszavazás, amelyen a részvétel még a húsz százalékot sem érte el. A referendum az ellenzék kudarca, a kormánykoalíció sikere volt.A négymilliónál több szavazati joggal bíró választópolgár közül csupán 816.254 személy járult az urnákhoz, ami mindössze 19,98 százalékos részvételt jelent.
A leadott szavazatok közül 798.487 érvényesnek, 17.767 érvénytelennek bizonyult. Az érvényes voksok közül 95,07 százalék (759.124 szavazó) igenlő, 4,93 százalék, (39.369 szavazó) pedig nemleges választ adott arra a kérdésre, tartsanak-e előrehozott választásokat.
A referendum akkor lett volna érvényes, ha a jogosultak 50 százaléka, plusz egy fő szavazott volna le.A referendumot az ellenzék, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) kezdeményezte. Partneréül csatlakozott a a szintén ellenzéki, Anna Malíková Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) és "csendestársként" támogatta őket a Smer, egy nem régen alakult politikai erő, melynek vezetője, az ambíciózus és fiatal Robert Fico.
Ezek a pártok azt remélték, hogy az előrehozott választásokon leválthatják a Mikulás Dzurinda vezette négypárti koalíciós kormányt. Az európai partnereknél szalonképtelennek tartott szlovák ellenzéki erők kudarca erősítheti a Dzurinda-kormány iránti bizalmat, így növelheti Szlovákia integrációs esélyeit.
A csalódott ellenzék azzal magyarázza a kudarcot, hogy a referendum lebonyolítására hivatott állami intézmények nem népszerűsítették megfelelően a népszavazás intézményét, nem tették kellőképpen "láthatóvá" a szavazóhelyiségeket, a kormánypártok pedig ellenkampányt folytattak. Lehet, hogy a HZDS ezért az alkotmánybírósághoz fordul.
A szlovákiai magyarok úgyszólván egy emberként mellőzték a népszavazást. Távolmaradásukkal a Dzurinda-kormánynak a pozícióját igyekezetek erősíteni, amelyben az egyetlen érdemleges szlovákiai magyar politikai erő, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is részt vesz.
Az MKP több követelésének teljesítését várja a kormánytól. A magyarok már a kormányból való kilépésük lehetőségét is felvetették, a referendum előtti hetekben azonban félretették a koalíciós feszültségeket kiváltó kérdéseket. Szinte biztos azonban, hogy a "gazdátlan földek" ügyét, a magyar pedagógusképzés égető gondjának megoldását, az alkotmánymódosítással és a nyelvi jogokkal kapcsolatos elvárásaikat most ismét előveszik. Csak remélni lehet, hogy a koalíciós partnerek a referendum után majd több hajlandósággal viszonyulnak az MKP elvárásai iránt.

MTI

Vissza a kezdőlapra