Sőt. Még Juszt László sem. Ma reggel ugyanis, az Info rádióban azt állította, hogy a miniszterelnök hazudik. Mondta ezt annak kapcsán, hogy a rádió munkatársai rákérdezek, hogy áll az a per, amelyben elmaradt haszon címén 400 milliót követel.

Korábban is fogalmazott meg hasonló, a miniszterelnökre nézve elítélő véleményt. véleményt. A Kriminálisban, miután normális üzleti ügynek és ezért jelentéktelennek tekintette a Pokorni megfigyelést, szólt egy másik ügyről,

"amelyik tavaly augusztusban a miniszterelnök azon bejelentésével kezdődött, miszerint "az előző ciklusban titkosszolgálati eszközökkel, kormánypénzen figyelték meg az ellenzéki politikusokat", már igenis véresen komoly. Persze csak akkor, ha igaznak bizonyul! Nyolc hónap elteltével, s a nyilvánosságra került úgynevezett "bizonyítékok" alapján ki lehet jelenteni, hogy ez a hír kacsa volt."

A kérdéssel foglalkozó parlamenti bizottság Juszttal ellentétben Pokorni Zoltán megfigyelését sem látta ártatlan üzleti ügynek:

Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő ellen törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt, kompromittáló célzattal. A képviselőt politikai tevékenysége miatt és ennek okán figyelték meg, gyűjtöttek róla adatot.
A megbízók és a végrehajtók kivétel nélkül folyamatosan jogellenesen jártak el, mivel a jogszabályok kiemelten védik a közélet szereplőinek hivatalos tevékenységét.

Ez a jelentés teljes terjedelmében olvasható az Interneten. Még két idézetet kiemelünk belőle:

Az egyikből kiderül, mit tekint Juszt normális üzleti ügynek:

"Czégé Zsuzsa 1996. őszén megbízta a rendőr-százados Bédi Csabát, hogy segítsen információt gyűjteni arról, hogy Pokorni képviselő úr mögött milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben, például esetleges médiaellenfél. A megbízás a háttérben álló személyek azonosságának megállapításán túl, kompromittáló adatok gyűjtésére irányult. Első feladatként Pokorni Zoltán folyamatos figyelése került meghatározásra, konspiráltan fénykép, vagy videofelvétel elkészítése mellett cél volt, hogy a képviselővel szemben dokumentáljanak egy vesztegetési ügyet, amelyben elfogad pénzt valakitől, vagy valakiktől."

A második pedig arra utal, hogy a sajátos üzleti ügy nem korlátozódott Pokornira.
 

"A megbízó az aláírt szerződéssel egyidejűleg egy filmtekercs darabot és arról kinagyított fényképeket adott át a magánnyomozónak és egy olyan géppel írt listával látta el, amelyen Pokornin kívül több vezető Fidesz politikus lakáscíme szerepelt. Ekkor, azaz 1996. december 18.-án délután 13 órakor került sor Bédi és Faragó között az elvégzendő feladatok pontos, konkrét meghatározására.
Faragó Lajos a feladat ellátásához egy figyelőcsapatot mozgósított, a megbízást elfogadta, a megbízónak számlázott és a munkát megkezdte."

A többi megfigyelést nem lehetett olyan mélységben feltárni, mint Pokorni Zoltánét. Ám a bizonyíték hiánya még nem bizonyíték egy dolog meg nem történt voltára.

A Jelentés rávilágít a további adatok hiányának okaira. Az egész megfigyelés törvénytelenségére a nyomozó maga is rájött.

"A magánnyomozó a megbízás megváltoztatásával kapcsolatos aggályainak először csak hangot adott, majd 1997. áprilisában a megbízást egyoldalúan felmondta. Intézkedett az addig felvett pénz visszautalásáról és a megbízóval közölte: "megsemmisítettem az összes birtokomban lévő anyagot"."

A Jelentésből az is kiderül, hogy a Xénia-láz komoly állami támogatást kapott, az általa finanszírozott megfigyelés tehát közpénzekből történt. Ílymódon Orbán Viktor minden állítása igazolódott. Juszt mai kijelentése tehát, miszerint a miniszterelnök hazudott, a politikai harc részének tekinthető, felelőtlen, ingyenes állítás, rágalom.

Mindezt betetézte, hogy állításának igazolására Juszt a "fideszes" legfőbb ügyészre hivatkozott. A legfőbb ügyész soha nem állította, hogy nem volt megfigyelés, sőt a fenti  bizottsági Jelentés nem kis mértékben az általa a bizottságnak megküldöttekre támaszkodik. Juszt ugyanazt csinálja, mint a parlamenti ellenzék: hangerővel próbálja átfesteni a valóságot.

A parlament egyébként nemcsak elfogadta a jelentést, hanem az ügyben határozatot is hozott, amelyben a bűnüldöző szerveket további vizsgálatokra kérte fel. Amint ma a legfőbb ügyészségen a MHL kérdésére elmondták, ezekben az ügyekben a nyomozás nagy erőkkel folyik. Ki is hazudik tehát?

Végül egy záró megjegyzés. Ha Juszt Lászlót elmaradt haszon címén ekkora kár érte, akkor a történtek előtti adóbevallása bizonyára hasonló méretű jövedelemről tanuskodik.

Szelle György

Vissza a kezdőlapra