Hírek és kommentárok
A 2001. február 7-én megjelent cikkek alapján
  • Torgyán Attila ügy
  • Az MSZP és a Kim-Net Kft.
  • Szájer-Nagy találkozó
  • A Mai Nap és a Blikk összevonása
  • Csökkent az abortuszok száma
  • Kommentárok a napilapok cikkeihez

  • Mátyás Győző Ajánlott küldemény című cikke a Népszabadságban
    Vitányi Iván Nem értem! című cikke a Népszavában
    Berényi Szabolcs Verbálember című cikke a Magyar Nemzetben


    Torgyán Attila ügy
    Tegnap sem tudta meghallgatni a bíróság a Stadler-per negyedrendű vádlottját, Deésy Gézát. A Torgyán Attilát hírbe hozó kazetta-ügy koronatanújaként ismert gödi vállalkozó korábban kétszer is ambuláns kezelésre hivatkozva maradt távol. Tegnap ugyan megjelent, de ügyvédje felkészületlenségre hivatkozott.

    Ez a történet nem teszi a Torgyán féle korrupciós ügy koronatanúját hitelessé szemünkben.
    Az MSZP és a Kim-Net Kft.
    Az MSZP továbbra sem tartja magát érintettnek korábbi cége, a Kim-Net Kft. botrányos eladásában, dacára annak, hogy egyre több jel utal az értékesítés során elkövetett bűncselekményekre. Hatzigiannisz Hrisztosz állítja: az ő érvénytelen útlevelével éltek vissza, de még az aláírását sem sikerült rendesen lemásolniuk - olvasható a Magyar Nemzetben.
    Vajon tárgyalja-e majd ezt a történetet a sajtó oly széles körben és folyamatosan, mint a Fideszre vonatkoztatott vádakat?
    Szájer-Nagy találkozó
    A szocialisták csak akkor tekintik eredményesnek a Fidesz és az MSZP frakcióvezetőjének csütörtöki találkozóját, ha Szájer József egyértelműen állást foglal többek között az MSZP pótköltségvetési javaslatáról, Torgyán József és Szabadi Béla menesztéséről, és a szövetkezeti törvény visszavonásáról. A Fidesz frakcióvezetőjének közölnie kell, hogy pártja hajlandó-e elhatárolódni Kövér László pártelnök Horn Gyulát sértő kijelentéseitől - közölte Kovács László, az MSZP elnöke a szocialisták országos elnökségének tegnapi ülése után. Kovács hangsúlyozta: elengedhetetlennek tartják a párbeszédet a kormány és az ellenzék között, ha az az ország érdekében történik. Nem híve a párbeszédnek azonban, ha az kizárólag a kormányakarat akadálytalan érvényesüléséről szól. Kovács szerint a mostani Fidesz-kezdeményezést a koalíció megtorpanása váltotta ki, és az MSZP a társadalom kétharmadát kitevő hátrányos helyzetű emberek érdekében vállalta a konzultációt. Hozzátette: választási együttműködés, esetleges koalíció nem lehet témája a frakcióvezetők találkozójának. "Nem alkut kívánunk kötni a Fidesszel, hanem le akarjuk váltani az Orbán-Torgyán-kormányt" - fogalmazott Kovács László.
    Kovács Lászlónak nem érdeke, hogy Nagy Sándor eredményesen tudjon együttműködni a Fidesz frakcióval, hiszen neki ez nem sikerült. Ő is kapott 1998-ban meghívás Szájertől, de sietve felállt a tárgyaló asztaltól. Most tehát ellenérdekelt Nagy Sándor sikerében, az ország érdek pedig csak üres jelszó számára. A frakcióban viszont nem tudta keresztül vinni, amit akart, mert "feltételei" már nem elő-feltételek, hanem az utólagos értékelés szempontjai.
    Szájer József válaszközleményében eredményes tárgyalást vár, de szerinte a két párt között meglévő komoly politikai nézetkülönbségek gyors oldása nehezen képzelhető el.
    Borókai Gábor kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy az MSZP részben attól teszi függővé a Fidesszel folytatandó párbeszédet, hogy Orbán Viktor elhatárolódik-e Kövér László Horn Gyulára vonatkozó ismert kijelentésétől, azt mondta: Horn Gyula nem kereste meg azzal kapcsolatban a miniszterelnököt, hogy aggályosnak tartja-e Kövér László gyöngyösi kijelentéseit. Nem kívánatos a kormány szempontjából vizsgálni Horn Gyula történelmi múltját, a jövőben inkább azokat a pontokat kell megtalálni, ahol a volt kormányfő Európában elismert politikusként az ország érdekében tudja hasznosítani kapcsolati tőkéjét. A kormányszóvivő szerint a miniszterelnök álláspontja az, hogy nem jó, ha keverednek a múltbeli ügyek a jövővel.

    A Népszabadságban Böhm András, az SZDSZ ügyvivője, Demszky Gábor pártelnök általános helyettese leszögezte: "A lényeg nem az, hogy 2002-ben a miniszterelnököt Demszky Gábornak hívják vagy sem, hanem az, hogy az SZDSZ-nek olyan súlya legyen, amellyel meg tudja valósítani elképzeléseit." Böhm szerint az MSZP-Fidesz-frakcióvezetők közelgő megbeszélésének paktumszaga van.

    Valóban félnek az SZDSZ háza táján, hogy a kis pártoknak kedvezőtlen választójogi törvény születik. Ennek egyébként nincs valószínűsége.
    A Mai Nap és a Blikk összevonása
    Egyesíti magyarországi sajtóérdekeltségeit a Ringier AG. Összevonják a Ringier Kiadó Kft-t és a Magyar Hírlap Rt-t. Tegnap távozott mindkét kiadó igazgatója. Ma bejelentik a Mai Nap és a Blikk összevonását.
    Az ilyen hírek mindig anyagi nehézségekre utalnak.
    Csökkent az abortuszok száma
    Csaknem 9 ezerrel kevesebb abortuszt végeztek 2000-ben, mint az előző esztendőben. A KSH legfrissebb kimutatása szerint novemberig összesen alig több mint 53 ezer beavatkozást végeztek. Két évvel ezelőtt 66 ezren kértek abortuszt.
    A magzatvédelmi törvény bevezetése előtt pedig 90 ezer feletti magzathalált okozott az abortusz. A csökkenés örvendetes ugyan, de még messze nem elegendő. Minden harmadik megfogant gyermek nem születhet meg.
    Hiteles-e Mátyás Győző Ajánlott küldemény című cikke a Népszabadságban
    A Népszabadságban Mátyás Győző Ajánlott küldemény címmel ír arról a tapasztalatáról, hogy a magyar lakosság többségén a kollektív szégyen uralkodott el amiatt, hogy a kisgazdák, "ezek a figurák egyáltalán abba a helyzetbe kerülhettek, hogy ügyes-bajos dolgaikat pertraktálja a sajtó. Mintha a nép most fogná fel a tehetetlenség érzetéből táplálkozó indulattal, hogy a kisgazda kormányrészvétel annyit tesz, hogy egy szakajtónyi politikai kalandor szinte büntetlenül fúrhatja meg az állami mackót. Későinek tűnik azonban ez az eszmélés. Most mindenki örül, bizakodik, hogy vége, 2002-ben kihullanak a parlamentből, s nem tényező többé a kisgazdapárt fedőnevű akármi. Csakhogy 12 esztendőn át bizony azok lehettek, tényezők. S ez idő alatt helyrehozhatatlan károkat okoztak nem pusztán az agráriumban, hanem a politikai kultúrában, értékrendben, erkölcsben is. Amortizálták a parlamenti munkát, a politikai vita értelmét, a közjó, a törvény, a jogrend fogalmát..."
     
    Némi arányérzék azért kellene, ha valaki hitelesen akar erkölcsi kérdésekről szólni. Boldvai képviselő úr ma is törvényt hoz, pedig már első fokon elítélték. Lehet szidni a páncélszekrény feltörőit, de azokat is kellett volna, akik nem törték fel ugyan a "mackót", de be sem csukták, hogy könnyebb legyen elvinni, az elviendőket…

    Érdemes azt is végig gondolni, hogy miért vannak kormányon a kisgazdák. Azért, mert a lakosság 1998-ban változást akart, de nem teljesen bízott meg a Fidesz fiatal vezető gárdájában. Változást akart, ezt például a szabolcsi és hajdú-bihari megismételt második forduló növekvő Fidesz támogatása világosan megmutatta. De nem adott teljes bizalmat, s a kisgazdák bevonása nélkül nem lehetett volna teljesíteni a szocialisták leváltására vonatkozó többségi akaratot. Nem jókedvéből ültette hát Orbán Viktor a nép nyakára a torgyáni kisgazdákat, hanem a demokrácia alapszabályait követve. Ki is kiáltották azonnal antidemokratikusnak.

    A Mátyás Győző féle kirohanás nem indokolt akkor sem, ha a kisgazda korrupció túl terjed a Székely ügyön. Hiszen a támadás során a szerző hetet havat összehord, s szavai nem is értelmezhetők.

    Vitányi Iván Nem értem! című cikke a Népszavában
    A Népszavában Vitányi Iván Nem értem! címmel idézi Kövér László fideszes elnök egyik nyilatkozatát, amelyben azt mondta: most Nagy Sándor és Jánosi György személyében olyan emberek kerültek irányító helyzetbe, akiknek háta "nem lúdbőrözik a nemzet szó hallatán". Az MSZP képviselője nem érti ezt a kijelentést, és kiemeli: "Arra a kérdésre, hogy nemzeti volt-e a szocialista-liberális kormány politikája, csak egyetlen felelet lehetséges: hogy akkor is nemzeti (és mellesleg még polgári is) volt, ha magát a szót statisztikailag kevesebb beszédben emlegették, főleg kevésbé eksztatikusan és melldöngetően... Milyen jogon lép fel tehát Kövér László vagy akárki más, magát nagybetűvel NEMZETI-nek valló irányzat a nemzeti eszme védelmében?" A cikkíró szerint abba kell hagyni a nemzet nevének politikai célra való kisajátítását, amely mögött valójában mindig egy kódolt kirekesztés lapul, amely a következő jelentést kommunikálja: "Mi vagyunk az igazi nemzetiek, a nem idegenszívű igazi magyarok. Mi vagyunk tehát hivatva arra, hogy vezessük az országot, teremtsünk rendet, adjunk törvényt, a bor, búza, békesség, Isten, haza, család, a Szent Korona, a szent tűzijáték és a Szent Jogar nevében. Ezt abba kell hagyni, és arról kell beszélni, hogy mit kell tenni és hogy ki tud többet tenni a valóságos nemzetért."
    Ezt a kesztyűt érdemes felvenni. Csak fel kell sorolni a Horn kormány szociálpolitikai és családpolitikai intézkedéseit és az Orbán kormány ide vonatkozó lépéseit.
    Berényi Szabolcs Verbálember című cikke a Magyar Nemzetben
    A Magyar Nemzetben Berényi Szabolcs Verbálember címmel elemzi Demszky Gábornak az elmúlt heti politikai szerepléseit, kiemelve, hogy országértékelő beszédében élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, s kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: a miniszterelnök napokon belül meneszti kormányából Torgyán Józsefet . A szerző tényként állapítja meg, hogy Demszky valamennyi tételes állítását azonnal cáfolták az érintettek, mégis, virtuális tevékenységével mindig a címlapokon szerepelt. Bármivel, amit tesz, ott szerepel - írja Berényi.
    Márai Sándor segítségével megfejthetjük a jelenséget. Márai a sajtó hatalmát Tizenharmadik Cézárnak nevezi, s mint írja: "Légiói, melyek végrehajtják parancsait, nem viselnek pártjelvényt. Olykor "haladó értelmiségiek", néha "liberális progresszívek" - de ez csak védjegy. Elsötétítenek mindent, ahol dereng a jele, hogy élnek emberek, akik megkísérlik kimondani az igazat... Degradál mindent, ami karakter, megrágalmaz mindenkit, aki tehetség, belefojtja a szót mindenkibe, aki bírálja a tolakodó silányságot, az erkölcsi és szellemi selejtet. Megszállja a szellemi kulcspozíciókat... Majdnem lehetetlen védekezni ellenük, de ők ismerik, a törzsi szagról felismerik egymást, és ha az egyik szellent egyet, a bűzös terméket neoncsőbe teszik, és lilára világítják."

    A megjelent híreket a Miniszterelnöki Hivatal sajtószemléjéből válogatta és kommentálta:

    Surján László
    Vissza a kezdőlapra