.
.
Őrizetben
Így
azután ha nehézkesen is, de megmozdult a gépezet.
Milosevicet
tehát - ha nem is adná át Hágának - feláldozná a Kostunica féle rezsim.
Viszont rezidenciáját saját fegyveresei őrzik, s a kéz fegyvereken kívől
géppuskáról, aknavetőről is szól a fáma.
S
még egy: élve nem visznek börötnbe mondta állítólag a Vezér.
Kérdés,
hogy Ceaucescu után elvisel-e a világ (és a régió) egy újabb kétes halált.
Érthető, ha élve és vérontás nélkül akarják. Ami nem érthető: ha már tegnap
az igazságügyi palotában volt, miért engedték haza?
Most
a helyzet zavaros. Marcona katonák, inkább kommandósok lezárták a környéket,
azaz több Városligetnyi területet, s a kiványcsi szemek nem látják mi történik
Milosevics háza táján. Ma déletőtt óta ezt a helyzetet házi őrizetnek is
nevezik. Vajon elég-e ez az amerikaiaknak?
Milosevic
életrajz angolul
Az MTI a
Milosevic ügyről
Mi történt
Belgrádban? (m1 honlap)
Mit
szól a nagyvilág? (m1 honlap)
Vajúdnak
a hegyek...
A
jugoszláv vezetés válságtanácskozást tart Milosevic letartóztatása ügyében
Belgrád, 2001. március 31. (MTI) - Vojislav Kostunica jugoszláv államfő
szombat délután tanácskozásra hívott össze 10 szerb és jugoszláv szövetségi
vezetőt, hogy megoldják a Slobodan Milosevic volt elnök letartóztatására
tett
sikertelen kísérlet után kialakult helyzetet - jelentette megbízható forrásra
hivatkozva a Tanjug.
A válságértekezleten többek között Zoran Djindjic szerb miniszterelnök,
Nebojsa
Pavkovic, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke, a szövetségi és a szerb
belügyminiszter, Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter, a szövetségi
és szerb
igazságügyi miniszter vesz részt.
Az előző éjszakai kudarc után szombat délutánig a jugoszláv rendőrség nem
tett
újabb kísérletet arra, hogy letartóztassa a belgrádi villájában magántestőrsége
által
védelmezett Milosevicet, de mint Zoran Djindjic szerb miniszterelnök a
nap folyamán
kijelentette: változatlanul őrizetbe akarják venni a politikust.
Az éjszakai sikertelen behatolási kísérlet után a rendőrség körülvette
Milosevic
Belgrád exkluzív Dedinje kerületében található rezidenciáját, amelyet golyószórókkal,
aknavetőkkel és kézigránátokkal felszerelt testőrei védenek.
A késő délelőtti órákban a szerb kormány rendkívüli ülést tartott, amely
után Djindjic
kormányfő kijelentette, hogy Slobodan Milosevic nem helyezheti felül magát
a jogon, és
azt a reményét fejezte ki, hogy a nap folyamán sikerül pontot tenni a letartóztatási
ügy
végére.
A miniszterelnök fegyverletételre szólította fel Milosevic testőrségét,
amely a
délután közepéig nem reagált a felhívásra. Zoran Djindjic bírálta a Milosevic
éjszakai
letartóztatását meghiúsító hadsereget, amelynek vezérkari főnöksége a nap
folyamán
nyilatkozatban hárította el a neki címzett vádakat, mondván, hogy csupán
a feladatát
teljesítette.
Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter a délutáni órákban megerősítette,
hogy
érvényben van a Milosevic letartóztatására vonatkozó parancs, Dusan Mihajlovic
szerb
belügyminiszter pedig újságíróknak kijelentette, hogy ha kell, erőszakkal
is őrizetbe
veszik az egykori államfőt.
Belgrád előkelő Dedinje negyedének valamennyi olyan utcáját lezárták, amely
Milosevic rezidenciájához vezet. Több száz rendőr tartózkodik a körzetben,
ám a nap
folyamán Milosevicnek mintegy 80 hívét átengedték a kordonon, és hagyták,
hogy
szimpátiatüntetést tartsanak.
Vojislav Kostunica jugoszláv államfő szombaton Milosevic támogatóinak egy
csoportját fogadta. A találkozóról kiadott szűkszavú közlemény szerint
az államfő
közölte, hogy Miloseviccsel szemben is a jugoszláv törvények és az alkotmány
előírásainak megfelelően fognak eljárni.
A nap folyamán Milosevic, akivel felesége és lánya is a rezidencián tartózkodik,
egyértelműen visszautasította, hogy engedelmeskedjen a letartóztatási parancsnak,
és
közölte, hogy nem ismeri el az általa a NATO szolgáinak nevezett rendőrséget
és
hatóságokat.
Egyik híve a fegyverekkel védett villából mobiltelefonon közölte az AP
tudósítójával,
hogy testőrsége nem engedi elhurcolni Milosevicet.
Több mint egy milliárd német márkás (135 milliárd forintos) károkozással
vádolja az
ügyészség Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv vezetőt,
aki ellen változatlanul
letartóztatási parancs van érvényben.
A Reuters belgrádi irodája által megszerzett vádirat szerint Milosevic
önmaga és
hozzá közelálló személyek anyagi gyarapodása, valamint az általa vezetett
Szerb
Szocialista Párt hatalmon tartása érdekében követte el bűncselekményeit
szerb, majd
1997-től jugoszláv elnökként.
Túllépte hatáskörét, a jugoszláv törvényeket, a szerb és jugoszláv alkotmányt
megsértő jogtalan utasításokat adott ki, amelyek zavarokat okoztak az ország
fizetési
rendszerében és pénzügyi bizonytalanságot idéztek elő.
A jugoszláv törvények értelmében több mint 5 évi szabadságvesztés szabható
ki rá.
A vádirat szerint Milosevic Mihajl Kertessel, a vámőrség általa kinevezett
igazgatójával, valamint Nikola Sajnovic és Jovan Zebic jugoszláv
miniszterelnök-helyettesekkel együtt követte el bűncselekményét.
Az események krónikája az m1 honlapja szerint
A rendőrséget
felhatalmazták Slobodan Milosevic letartóztatására. A szerb
belügyminiszter
azonban azt is közölte: az egykori jugoszláv
vezetőt
nem azért tartóztatják le, hogy átadják a hágai Nemzetközi
Törvényszéknek.
Milosevicet hatalommal való visszaéléssel és
pénzügyi
jellegű bűncselekményekkel vádolják. A hatalomból kiszorult politikus
kijelentette,
hogy nem hajlandó élve börtönbe vonulni.
Az ügyészség több mint 1 milliárd német márkás károkozással vádolja
Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv vezetőt.
A Reuters belgrádi irodája által megszerzett vádirat szerint Milosevic
önmaga és hozzá közelálló személyek anyagi gyarapodása, valamint az
általa vezetett Szerb Szocialista Párt hatalmon tartása érdekében
követte el bűncselekményeit szerb, majd 1997-től jugoszláv elnökként.
Túllépte hatáskörét, a jugoszláv törvényeket, a szerb és jugoszláv
alkotmányt megsértő jogtalan utasításokat adott ki, amelyek zavarokat
okoztak az ország fizetési rendszerében és pénzügyi bizonytalanságot
idéztek elő.
A károkozásért a jugoszláv törvények értelmében több mint 5 évi
szabadságvesztés szabható ki rá. A vádirat szerint Milosevic Mihajl
Kertessel, a vámőrség általa kinevezett igazgatójával, valamint Nikola
Sajnovic és Jovan Zebic jugoszláv miniszterelnök-helyettesekkel együtt
követte el bűncselekményét.
Előzőleg a rendőrség több mint kétszáz méterre visszaszorította a volt
elnök híveit, a kíváncsiskodó civileket és az újságírókat Milosevic
házától. Az épület közelében jelenleg csak a különleges rendőri
egységek emberei tartózkodnak. Az AP amerikai hírügynökség szerint
ez arra utal, hogy újabb rendőrség roham készül a volt elnök háza ellen.
Az éjszaka lövöldözésig fajult az a rejtélyes eseménysorozat, amelynek
során egy időre állítólag vették Slobodan Milosevicet, aki azonban
később mégis hazatérhetett. Az őrizetbevétel tényét Milosevic egyik
híve, a szerbiai miniszterelnök-helyettes Zarko Korac is megerősítette,
de részleteket nem közölt.
A viharos események péntek délután vették kezdetüket, miután Branislav
Ivkovic, a Milosevic vezette szerb szocialisták tisztségviselője közölte:
több autóban fegyveresek tartózkodnak annál a háznál, ahol a
hatalomból tavaly kibukott, felelősségre vonás - és így őrizetbe vétel
-
által fenyegetett politikus lakik. A hírre Milosevic több száz híve kezdett
gyülekezni a háznál.
Kora hajnalban Milosevic agresszíven viselkedő híveinek csoportját
pajzsokkal felszerelt rohamrendőrök kezdték szétoszlatni. Miután a ház
bejáratát megtisztították tőlük, különleges egységek valósággal ostrom
alá vették a bejáratot, a közelből pedig lövések dörrentek. A legtöbb
lövés az épület felől hallatszott, azaz vélhetően Milosevic hívei, testőrei
adták le őket. A tűzpárbajban egy vagy két rendőr megsebesült. A
lövöldözés hamarosan elcsitult, de nincs hír arról, pontosan mi történik
a
Milosevic-villában.
A BK TV belgrádi tévé értesülése szerint a rendőrség parancsot kapott,
hogy áldozatok nélkül vegye őrizetbe Milosevicet.
Milosevic letartóztatása: nemzetközi visszhang (19:00)
A volt jugoszláv elnök elleni letartóztatási parancs híre nagy és
vegyes visszhangot váltott ki világszerte
Oroszország
Slobodan Milosevic letartóztatását belügynek minősítette,
és a pártatlanság megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A
moszkvai vezetés szerint a letartóztatással kapcsolatos minden
lépésnek a demokratikus és törvényes eljárások betartásával kell
történnie. A délkelet-európai ország stabilitása érdekében Belgrádnak
nem szabad figyelembe vennie a kívülről érkező nyomást – fogalmaznak
Moszkvában, utalva az amerikai felszólításra.
Az Egyesült Államok ugyanis Milosevics letartóztatásától tette függővé
a
Jugoszláviának nyújtandó további támogatások elbírálását. Bush elnök
pénteken azt közölte, hogy a volt jugoszláv elnököt bíróság elé kell
állítani, és az Egyesült Államok kész megadni ehhez minden olyan
segítséget, amelyet kérnek tőle. Powell
külügyminiszter pedig szombat
éjfélig adott időt a belgrádi vezetésnek,
hogy letartóztassa Milosevicet.
Tony Blair brit kormányfő jelentős
lépésnek minősítette a belgrádi
eseményeket. Külügyminisztere, Robin Cook szerint feltétlenül bíróság
elé kell állítani a volt jugoszláv elnököt, akit a hágai Nemzetközi
Törvényszék az emberiség elleni, illetve háborús bűncselekmények
elkövetése miatt akar felelősségre vonni.
A párizsi külügyminisztérium nem kommentálta részletesen a Milosevic
letartóztatására irányuló kísérletet, csak annyit közölt, hogy figyelemmel
kísérik az eseményeket. A horvát külügyminisztérium szerint az egykori
jugoszláv tagköztársaság csak akkor lenne elégedett, ha Milosevicet a
hágai Nemzetközi Törvényszék elé állítanák.
Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze szóvivője
útján felszólította a jugoszláv hatóságokat: egyértelműen vállaljanak
kötelezettséget arra, hogy letartóztatása után átadják a volt jugoszláv
elnököt a törvényszéknek.
A belgrádi eseményeket elemezve Fred Eckhard ENSZ-szóvivő reményét
fejezte ki, hogy Milosevic esetleges letartóztatásával megtörténhet az
exelnök felelősségre vonása.
