Magyarország reneszánsza a 3. évezredben
Hercegh Tamás

A magyar számítástechnika ipar, az új típusú gazdaság alapja

Először is üdvözlök mindenkit. Amikor készültem erre a napra, sokat gondolkodtam, hogy miről tartsak előadást, a konferencián részvevőknek. Az első ötletem a “D Com Plussz objektum orientált technológiák beágyazódása az internetbe” témakör volt, aztán úgy döntöttem, hogy megkímélem Önöket ettől. A következő variáció az volt, hogy a Microsoft elektronikus kereskedelmi stratégiáiról tartok egy előadást. Végül is úgy döntöttem, hogy komolyan veszem ennek a konferenciának a címszavát, és Magyarországnak a harmadik évezredben meglévő esélyeiről, illetve a felvirágozásának lehetőségeiről fogok előadni.

Szerintem, amiről beszélgetnünk kellene, az alapvetően az új típusú gazdaságnak, mint egy megváltozott gazdasági környezetnek a lehetősége a magyar gazdaság számára. Mennyire tud fölzárkózni a Nyugat-Európához. Egyszer nem is olyan régen, valamikor február környékén, olvastam egy elemzést, valamelyik magyar gazdaságkutató intézettől. A jelentés szerint, ha a mostani, hazai 5,5 %-os GDP növekedést és a Nyugat-Európai Unió átlagosan 2,8-3,2 % közötti GDP növekedését vesszük figyelembe, akkor körülbelül 52 év, míg Magyarország fölzárkózik a Nyugat-Európai Unióhoz. 52 év múlva én majdnem 100 éves leszek, de én ezt nem szándékozom megvárni. Azt gondolom, hogy Önöknek és barátainknak sem érdeke, hogy 52 év múlva legyünk mi olyan fejlettek, mint mondjuk az osztrákok. Álláspontom szerint az új típusú gazdaságban meglehetősen nagy lehetősége van Magyarországnak a felzárkózásra.

Először is nézzük meg, hogy mi az, amit mi új típusú gazdaságnak szoktunk titulálni. Az új gazdaság úgy kezdődött, hogy a közgazdászok egyre többször emlegették, hogy a gazdaság fokozatos és folyamatos növekedése tartós folyamat. Gazdasági ciklusokat ma egyáltalán nem lehet megfigyelni. Mintha eltűntek volna a gazdaságnak a növekedésekből és recessziókból álló változásai, ráadásul a gazdaság finanszírozásának főszerepét különböző egyéb finanszírozási források helyett átvette a tőzsde. Ezért az utóbbi években főleg arról szoktak beszélni, hogy a gazdaság alapparadigmája megváltozott.

Nézzük, mi ennek az ismérve? A technológiák, a gazdasági minták és a fejlődési tendenciák is szép lassan “átjönnek” az óceánon. Sőt nem is olyan lassan! Az új típusú gazdaságban egy év felér akár 7 régivel.

Az Egyesült Államok gazdasága 1996 óta - amióta beható elemzéseknek vetik alá a fejlődési tendenciákat - 2,2 %-kal növekszik az előtte lévő 25 évben mért folyamatos 1%-os növekedéssel szemben. Vegyük figyelembe, hogy a világ legfejlettebb gazdaságáról van szó, tehát nem a gödörből indultak. Ez nem a kis tigrisek országa, ez nem a fejlődő Kelet-Európa és nem is Írországról van szó, ahol néhány multinacionális cég adja befektetések és a gazdasági növekedés zömét. Hanem az Egyesült Államokról. A 2,2 %-os növekedés igen tetemes ebben a gazdaságban. Ugyanakkor 1995 és 1998 között az amerikai gazdaság 8%-át kitevő információs technológia szektor 35%-al járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

Valami olyasminek leszünk a tanúi, ami drasztikusan megváltoztatja egy alapvetően termelési és termék orientált gazdaságnak az ismérveit. Szép lassan áttevődik a hangsúly a szolgáltatásra, a szolgáltatásokon keresztül pedig a nagyobb foglalkoztatottságra. Ma egy olyan folyamatnak vagyunk tanúi Észak-Amerikában, ahol a foglalkoztatottak illetve a munkanélküliek aránya gyakorlatilag elhanyagolható 3% körül van. Az Egyesült Államokban, a 90-es években, az elmúlt 10 évben, 14 szeresére növekedtek a cégek informatikai beruházásai. Ez nemcsak abból adódott, hogy sokkal drágább termékeket vásároltak vagy mondjuk az egységnyi mikroprocesszornak az ára 14 szeresére növekedett, hanem a sokkal komplexebb, a gazdaság termelékenységét jelentősebben javító informatikai beruházásokba fektették a pénzüket. Ha megnézzük az információ technológiai szektornak a növekedését, akkor ugyan ebben az időben az egy év alatti növekedési ütem 10,4 % volt. Még egyszer hangsúlyozom, hogy egy fejlett gazdaságról és egy nagyon magas növekedési rátáról van szó.

Nézzük meg a tendenciákat, az információ technológiának és a különböző technológiai megoldásoknak az elterjedését. 1886-ban jelent meg az első autó-mobil, és körülbelül 110 évre volt szükség, hogy a háztartások 80 %-ban teret nyerjen a személygépkocsi. A telefon, a rádió, illetve a televízió már sokkal rövidebb idő alatt hódította meg a fogyasztókat.

S ha megnézzük a modern technológiákat, az Internetet, a személyi számítógépet, a mobiltelefont, ezek esetében már csak pár évről beszélhetünk. Nem 100 évről, nem 10 évről, hanem csupán néhány évről van szó. Elértünk egy olyan szintet, ahol például az Európai Unióba ma már a mobiltelefóniának az elterjedése meghaladja az észak-amerikai adatokat. Ez többek között az olyan cégeknek köszönhető, mint a Nokia, vagy mint az Ericson. Ha jól emlékszem, egyszer egy barátom tréfából azt mondta, hogy Finnországban igazából két fajta embertípus létezik, az egyik, aki a Nokiának dolgozik, a másik, aki a Nokiának fog dolgozni. Azt is mesélte, hogy ma már olyan telefonokat is fejlesztenek, amelyen csupán 4 gomb van rajta. Egy a papának, egy a mamának, egy az óvó néninek meg esetleg egy gomb a vészjelzés számára. Szóval én azt gondolom, hogy a mobil kultúra rettenetesen gyorsan terjed el. Önmagában drasztikusan megváltoztatja a társadalom és a gazdaság struktúráját is.

Nézzük meg most Magyarország helyzetét is. Magyarországon talán a számítógép felhasználások alakulása, illetve az információs technológia elterjedése a legjellemzőbb számok. Ezért én nem korlátoznám ezt a fajta tendenciát Magyarországon. Az összes közép-európai ország, tehát Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarországra is egyaránt meglehetősen gyerekcipőben jár ezen a téren. Az információ-technológia még nem az alapvető bázisa a termelékenységnek, hanem egyfajta érdekes segédeszköz, amivel a különböző cégek próbálkoznak tevékenységük során.

Mi Magyarországon, a globalizációban meglehetősen élen járó ország vagyunk a régióban. Ha jó emlékszem, akkor a GDP-nek az 54%-át multinacionális cégek termelik. Ez magasabb arány, mint bármelyik más országban. Talán Szingapúr és Hong-Kong lehet még az a régió, ahol ehhez hasonlóan magas a globalizáció aránya. Ennek ellenére a jelenlevő nagy számú multinacionális cégnél - amelyek pedig eleve behozzák a belső társasági kultúrájukat, gazdasági struktúrájukat, üzleti modelljüket - meglehetősen alacsony a számítógépeknek a felhasználása. Körülbelül 1,1 millió személyi-számítógép van ma jelenleg a vállalatok működésében. Különböző statisztikák léteznek, az IDC-nek egy kicsit más az előrejelzése, mi a piaci számokból mérve egy kicsit megint más számokat tudunk mondani. Az 1,1 milliós érték körülbelül 650 ezer Internethez hozzáférő embert jelent. A háztartásokban levő otthoni számítógépeknek a becsült száma 200 ezer db. Ez hihetetlenül alacsony! Svédországban, illetve Skandináviába például a személyi-számítógépek mennyisége, aránya eléri a háztartások 48%-át. Ha ez Magyarországon 200 ezer, és a háztartások száma úgy három és fél millió, akkor azt gondolom, hogy egy meglehetősen elhanyagolható számot kapunk. Az Internetes kereskedés és az egész elektronikus kereskedelem is meglehetősen gyerekcipőben jár. A 140 Internetes kereskedéssel foglalkozó cég körülbelül 160 millió Forint nagyságú forgalmat bonyolít le egy évben. A 160 millió Forint is egy meglehetősen túlértékelt szám, de ez is mutatja, hogy mi ennek a folyamatnak a küszöbén vagyunk. Ahogy egy kollegám mondta: szabadon választhatunk, hogy a sor elejére vagy a sor végére csatlakozunk. De egyelőre még a sor végén vagyunk.

Van még egy másik jelentős probléma a magyar gazdaság gyors fejlődésének ütemezésében. Elsősorban az, hogy a kis- és közepes vállalatok informatikailag nagyon alulfejlettek. Most futtattunk egy meglehetősen nagy piackutatási projektet, aminek a témája az, hogy Magyarországon az Internet felhasználás a vállalkozások közében mennyire elterjedt. Ha használják az Internetet, akkor mire, ha nem, akkor miért nem. Az előzetes információnk az, hogy (a projektünk nincs befejezve, körülbelül szeptember közepére történik meg, mintegy 20 ezer darab interjút kell elkészíteni) nagyon nagy része a vállalkozásoknak egyáltalán nem használja az Internetet. Az Internet egy fajta hirdetőtáblaként funkcionál, egy fajta divat lett. Ma egy közepes méretű vállalkozó rosszul érzi magát, hogy ha pont neki nincs Internet hozzáférése, vagy WEB lapja, mert mondjuk a kollegájának, a barátjának vagy a versenytársának van. De az igény még nem belülről származik, nincs termelékenység növelő szerepe, hanem egyszerűen csak divat. Ugyanakkor a vállalkozások egyre inkább kezdik felismerni, ha mostani elképzelésük között ez nem is szerepel, de távlatilag nem lesz más választásuk, mint az Internetes gazdaságra való áttérés.

Azt gondolom, itt kellene elmesélni azt, hogy egy pár évvel ezelőtt Skandináviában sem volt 48%-os a háztartások Internet, illetve személyi-számítógép lefedettsége. De 1997-ben a Svéd szakszervezetek és a kormányzat rájött arra, hogy a svéd munkaerő versenyképtelenné válik a felzárkózó új gazdaságokkal, többek között Közép Európával szemben is, ha nem fektetnek pénzt a munkaerő képzettségének a növelésére. A megoldás ebben az volt, hogy az állam változtatást hajtott végre az adórendszerben, a munkavállalók leírhatták az otthoni személyi-számítógépüket a személyi jövedelemadójukból. Az első pillanatra ez nagyon jó ötlet és mindenki szeretné, de az állam kevésbé. Ha egy picit belegondolnak a különböző kormányzati tisztségviselők, akkor rájönnek arra, hogy ez mindenkinek jó. Igaz ugyan elesnek egy meglehetősen jelentéktelen mennyiségű adótól, Magyarországon ez körülbelül 20 milliárd forintot jelent. Azonban az 1300 milliárd forintos éves költségvetéshez képest ez igazából semmi, kerekítési hiba. Viszont a tapasztalatok szerint Svédországban megnőtt a vállalkozások versenyképessége. Ma a világon két olyan hely van, ahol új vállalkozások, kockázati tőkebefektetési alapok születnek: Kalifornia és Skandinávia. Megnőtt a munkaerő tudása, sokkal inkább alkalmazkodott az új technológiákhoz.

S itt megint fölhívnám a figyelmet egy egyszerű dologra, ami legalább 20 éves közgazdasági teória. Azt mondja, hogy egy adott gazdaság növekedési tendenciáját alapvetően három paraméter határoz meg. Az ország lakosságának az edukációs szintje. Magyarország edukációs színvonala eléri a nyugat európai szintet, én azt gondolom, hogy körülbelül a skandináv színvonalon van.

A második paraméter az infrastruktúra fejlettsége. Magyarország és a közép európai országok az infrastruktúrában sokkal fejletlenebbek. Ezzel szemben viszont a fejlődés tendenciája rettenetesen gyors. A “2000 év probléma” miatt felmerült - főleg Észak-Amerikába írogattak az újságok -, hogy Kelet Európába, Oroszországba milyen rettenetes nagy problémát fog ez majd okozni. Aztán a 2000 évben minden simán ment. Az oka pedig rettenetesen egyszerű volt. A világnak ezen a részén az infrastruktúra nagyon nagy része teljesen új, nem kellett megküzdeni ugyanazokkal az örökségekkel, technológiai örökségekkel, mint például Nyugat Európában vagy Észak-Amerikában. Azt gondolom, hogy a különböző technológiai lépéseknek, technológiai szinteknek és technológiai irányzatoknak az adattárolása az infrastruktúrában lényegesen nagyobb és gyorsabb lehetne, pontosan azért, mert gyakorlatilag nincs olyan örökség, amit át kellene hurcolnunk a következő évezredbe.

A harmadik paraméter a vállalkozásoknak az alkalmazkodása, alkalmazkodó képessége a kihívásokhoz. Ha visszaemlékszünk az elmúlt 10 évre, akkor Közép Európába semmi más nem történik, mint a vállalkozások sorozata. Akiknek 10 évvel ezelőtt hasonlóak voltak az életkörülményei, illetve a munkakörülményei, a munkahelyi környezete, azoknak, ami most van, az egy nagy változás. A vállalatoknál a versenyképesség növelése, ami igazából a fő motiváció egy új technológiának az adaptálásában. Itt és most elsősorban a magyar kis- és közepes vállalatokra gondolok, hisz a multinacionális cégeknél felszerelt infrastruktúra milyensége nem itt dől el. Az San Jose-ban és Kaliforniában dől el és ez nagyjából a világon mindenhol teljesen egyforma.

A versenyképesség - ennek ellenére – a kis- és közepes vállalatoknál érdekes. Akkor versenyképes egy gazdaság, ha jelentős mennyiségű kis- és közepes vállalkozás dolgozik benne. A kis- és közepes vállalkozások azok, akik egy idő után a GDP nagyobb részét termelik. A kis-és közepes vállalatok számára a termelékenység növelése az infrastruktúrának, az új technológiáknak, az új üzleti modelleknek adaptálásán múlik. Az állam szerepvállalása ebben a folyamatban nagyon fontossá válik.

Az új típusú gazdaságot általában nem egy paraméter jellemzi. Nemcsak az információs technológia helyzete, hanem a tőzsde, mint a gazdaságot finanszírozó tényezőnek a szerepe is fontos. Ma Magyarországon a tőzsde, azzal az 50 valahány jegyzett részvénnyel igazából alig különbözik a lóversenytől. Egyfajta fogadóirodaként működik. Vannak, akik vesztenek és vannak, akik nyernek rajta. Azt gondolom, hogy az államnak jelentős mennyiségű energiát, és erőforrást kell annak érdekében fordítania, hogy a gazdaság versenyképessé váljon.

Emlékszem az elmúlt években, egyszer a televízión láttam a Lional Jospint, aki akkor Franciaország miniszterelnöke volt, és egy Internetes előadást tartott a közönségnek, hogy megtanítsa a franciákat, arra, hogy mire jó az Internet.

A magyar államnak is jelentős mennyiségű feladatot kell magára vállalni. Ma már nem azért, hogy a gazdaságnak mind nagyobb részét birtokolja (ma már a nemzetgazdaságnak kevesebb, mint 3 százalékát birtokolja), hanem, hogy az előremutató, irányító szerepét fenntartsa. Ha úgy tetszik, olyan kezdeményezéssekkel, mint Svédországban a kormányzat. Itthon a kormánynak szintén az infrastruktúra és az információ technológia elterjedését kellene magára vállalnia.



2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.
A hozzászólók IDE kattintsanak!
Vissza a kezdőlapra