Vissza
a kezdőlapraMagyarország reneszánsza a 3. évezredben Prof. Dr. Szabó Csaba
Informatika itt – integráció ott
Régió sztereotípia szerint a cím magyarázatával fogom kezdeni. A szekció-vezető úrral folytattunk egy egyeztetést, ennek eredménye lett ez a rövid cím. Nem tudtam ennél okosabbat kitalálni, mert különben csak nagyon hosszan lehetett volna elmondani ennek az előadásnak a tárgyát, témáját. Most akkor elmondom.
Mondanivalóm végül is az lesz, hogy az informatikában és a távközlésben, az utóbbi időszakban jelentős technológiai, technikai és szolgáltatásintegrációs folyamatok zajlottak le és ezeknek a néhány eredményéről és speciális eredményéről szeretnék beszélni. Valamint arról, hogy ezek az eredmények hogyan segítik az integrációt az élet számos területén. Úgy az üzleti életben, mint a kutatásban, az oktatásban és a társadalmi életben. Ez a magyarázata a címben szereplő szavaknak: “Integráció itt, integráció ott”. Az eredmények, amelyek hatásáról beszélni szeretnék, egy speciális területen jelentkeznek, illetve fejtik ki hatásukat. Azt mondhatnánk, hogy csak áldásos hatásukat. Ez pedig a multimédia kommunikáció. A vázlat - ami alapján beszélni fogok - bizonyos technológiatrendekről és túlzás nélkül állítható, hogy paradigmaváltásokról szól. Ezeket szeretném felvázolni az elején. Fókuszba állítva a multimédia-kommunikáció terén bekövetkezett eredményeket. Ezek után néhány alkalmazási példát is bemutatnék egy-két kulcsterületen.
Az első ilyen folyamatot - ami gyakorlatilag mára lezajlott - talán a technológiák integrációjának lehet nevezni. Két korábban teljesen különállóan fejlődött és párhuzamosan kialakult világ ez. Az egyik a távközlés, a klasszikus távközlés, a másik pedig a korábban számítástechnikának nevezett, de inkább informatika-információnak hívható technológia. Ez a két világ már valamikor a 80-as évek táján közeledni kezdett egymáshoz. Ennek a közeledésnek néhány példájára még ma is jól emlékszünk, illetve ma már a mindennapok részévé vált. A klasszikus távközlésben régóta alkalmazzák a számítástechnika eredményeit. Maguk a távközlő rendszerek is egyre komplikáltabbak lettek. Egyre nagyobb szerephez jut a számítástechnika ezeknek a bonyolult rendszereknek a vezérlésében, irányításában, menedzserélésében.
A telefonközpont egy nagyon jó példa erre. Van az egyetemen egy kollégám, aki annak idején, amikor még lehetett erről a két világról külön is beszélni, azzal bosszantotta a távközlésben dolgozó kollégákat - akiket annak idején egyszerűen drótosoknak hívtunk -, hogy a távbeszélő központ nem más, mint egy számítógép. Csak annyi a különbség, hogy speciális perifériái vannak. És ez így igaz! Ha ma valaki megnézi, akkor azt fogja látni, hogy a központ a szoftver, az alközpont a hardvere, a nagy számítógépközpont hardvere.
A másik világ felől való közeledés a számítógép hálózatok megjelenése volt. Ez is korábban történt, mint az előbb említett 80-as évek közepe. A klasszikus példa – és ez tényleg nagyon régen történt - az ARPANET, az Egyesült Államokban kialakított kontinens méretű számítógép hálózat volt. Először történt meg a technika történetében az, hogy a számítástechnikai erőforrásokat igen nagy távolságról, távközlési vonalakon lehetett elérni. Ez azon túl, hogy a hadügyi kormányzat által szponzorált projekt volt, üzleti lehetőséget is rejtett magában, és nagyon hamar elterjedt, különösen Japánban. Ma is nagyszerű eredmények születnek ebből. A számítógépeket a zónaidő különbsége ellenére is jobban ki lehet használni, mint korábban.
Ezek után következett be a számítógép hálózatok fejlődése, ami mind a mai napig tart, és ami tényleg a mindennapjainkká vált. Annak a célnak az érdekében, hogy a technikai erőforrásokat minél hatékonyabban meg lehessen osztani akár több felhasználó, így a vállalati hálózatok, intézményi hálózatok között. Az igazi integráció, ahol túlzás nélkül paradigmáról, paradigma-váltásról szoktak beszélni, az az Internet és az inplanetek megjelenése volt. Ebben élünk ma is, amelyben szerintem Magyarországnak is jut szerep.
Az Internetről beszélünk, ami eredetileg egy viszonylag szűkebb kör által használt kommunikációs eszköz volt. Végül is az egyetemi kutatási szférában keletkezett. Első alkalmazása az elektronikus levelezés volt. Technikailag elég gyenge, kis átbocsátó képességű volt, nem megbízható hálózatokon alapult, központi menedzselés nélkül. Senki semmiféle garanciát nem nyújtott arra, hogy az adatok egyik pontból eljutnak a másik pontba, de mégis működött. Az Internet egy érdekes dolog. Az elnevezés is, meg az alapját képező technika is. Az IP vagy Internet-protokoll ugyan egy igazi műszaki terminus, de ugyanúgy széles körben elterjedt a való mai életben is, mint a GSM fogalma, ami mögött szintén egy műszaki szabvány rejtőzik. Igazából mindenki használja, mindenki ismeri, és mindenki ugyanazt érti alatta. Egy széleskörűen használt szabvány általános elterjedése az alapja a mobil-kommunikációnak, és az Internetnek is.
Ami nagyon érdekes, hogy az IP nemcsak abból a szempontból univerzális, hogy egy defaktor szabvány, hogy egy egységes szabályrendszer, hogy egy protokoll (ahogy ezt a mi műszaki területünkön szokták mondani), amely végül is teljesen elterjedt, hanem mert az IP protokoll egyúttal egy univerzális hordozója a különböző információ fajtáknak, adatoknak, beszédhangnak, képjelnek egyaránt. Ennek érdekében ezeket a különböző információfajtákat alkalmassá kell tenni arra, hogy ezen a platformon továbbítani lehessen őket. Ennek módja az úgynevezett csomagokra bontás.
Az Internetből valószínűleg nem lett volna az ami, ha nem következik be egy forradalmi újdonság, és nem kerül bevezetésre a WEB szerver, a világháló. A WORLD WWW, ami az Internetet azzá tette, ami ma.
Végül is a találmány lényege az, hogy van egy univerzális platform - jobb híján ezt a platform nevű szót tudom használni -, amely alkalmas arra, hogy minden fajta információt lehessen tárolni rajta, illetve vissza lehessen róla keresni, kommunikálni lehessen rajta keresztül, információt lehessen róla szétosztani. Ezt hívjuk úgy, hogy WEB! Végül is ez az, amiért az Internetről, mint a jelenünket és jövőnket meghatározó technikáról kell beszélnünk. Az igazi ereje ennek az Internetnek a multimédia típusú alkalmazásban rejlik. Ma már messze túl vagyunk azon, hogy csak adat-kommunikációról beszélhessünk.
Egy szűkebb körben ismert szó az Intranet, bár a nevéből nyílván a laikus is kitalálhatja, hogy olyasmi, mint az Internet csak nem inter, hanem intra. Valóban ugyanazokon a műszaki elveken és koncepciókon alapul, de nem nyilvános, hanem vállalati, intézményi belső informatikai hálózatot értünk rajta. Az intranet, mint tűzfal, az informatikai hálózatokban ugyanazt a szerepet játssza, mint a városokban a házak tűzfalaira a tűz bármely irányú terjedésével szemben.
Döbbenetes, hogy a vállalatoknak, intézményeknek mekkora részaránya valósította már meg az intranetet valamilyen módon. Ez jóval 50 % fölött van, és Magyarországon is nagyon jó ez az arány.
Végül a harmadik integrációs vonal az előzőekkel szorosan összefüggően a szolgáltatások integrációja. Tulajdonképpen ennek a vonalnak az eredményeiről szeretnék a következőkben beszélni konkrétabban. Arról az integrációról van szó, amelynek az eredményeképpen ma beszéd, adat és kép egységesen, mint multimédia-kommunikáció jelentkezik.
Itt az integrációt, mint mindenhol máshol elég sok értelemben használják. Kevésbé érdekes nekünk a műszaki része. Az, hogy ugyanazon a közegen, ugyanazon a vezetéken, a rádió kapcsolaton lehet továbbítani ezeket az információfajtákat. Ezt szokták fizikai és transzport integrációnak nevezni. Ennek példája a távközlő szolgáltatók által ma mindenhol nyújtott ISDN vagy az Internet lehetőség, amit szintén ismerünk, hiszen Magyarországon több szolgáltató nyújtja. Végül is egy olyan integráció, ahol integrált módon továbbítják a számunkra fontos információt ezeken a hálózatokon.
A felhasználók számára fontos, hogy ezeket a szolgáltatásokat, minél hatékonyabban, a kívánt cél érdekében, integráltan is megkapja a felhasználó, tehát egységes interface-eken, egységes végberendezéseken.
Egyre több ilyen példa van. A két példa, amiről a továbbiakban szó lesz az a videó-konferencia, és az úgynevezett streaming-média vagy média streaming. A videó-konferencia lehetett volna az az eszköz, amivel Fodor Úr az Ericson vezérigazgatója elmondhatta volna a ma reggeli előadását, ha történetesen külföldön pont egy olyan helyen van, ahol egy videó-konferencia áll rendelkezésre erre a célra. Egyre több helyen van ilyen, és ehhez már semmi más nem kellett volna ide, csak egy berendezés és a két pont között ISDN összeköttetés. Tulajdonképpen ez egy olyan technika, amely beszédet, adatot, videót integrál közönséges távközlési összeköttetéseken. A közönségesen azért ISDN-t kell érteni. Ez a technika az, ami személyek, csoportok közötti kommunikációt teszi lehetővé, két vagy akár több színhely között. Működése során mindazokat az előadás-technikai eszközöket használni lehet, amiket használtunk eddig is. De újak is, amelyeknek különböző kategóriái léteznek, és amelyeket ma a rendszerszállítók szívesen eladnak, mint megoldásokat, és amelyeket a szolgáltatók szolgáltatásként ajánlanak.
A másik nagyon fontos eredménye az integrációs folyamatnak az úgynevezett média-streaming vagy streaming-média. Még nem próbálkoztunk ennek a szónak a magyarra fordításával. Egy ideje foglalkozunk ezzel a kérdéssel, nem nagyon lehet vele mit kezdeni. A stream szó folyamot jelent. Végül is egy olyan technikáról van szó, amely műszakilag egy gépből áll, amelyről a rajta tárolt kép-és hangjeleket, illetve egyéb adatokat az Interneten keresztül lehet elérni. A stream nem más, mint egy egyidejű hozzáférés.
Akik szívesen töltenek el hosszú időt az Interneten, sokan megismerkedhetnek vele, mert egyre több olyan WEB hely van, ahol streaming-média tartalmat helyeztek el. Ennek az Interneten barangoló számára közismert megjelenése az egyes tévé és egy rádióállomások. Magyarországon is több ilyen adó jelenik meg az Interneten ezzel a technikával. Itt az apróbetüs szövegközben jelenik meg a Realnetworks neve. Szándékosan sehol egyetlen egy cégnevet nem írtam ide. A Realnetworks szót azért írtam mégis ide, hogy tudják hova tenni, ez egy érdekes cég ugyanis. Ezt a technikát a missziójának tekintve, negyedik-ötödik éve működik és még mindig veszteséges. A részvényei még is magasan állnak a tőzsdén, de nem javasolnám bárkinek is, hogy vegyen belőlük. Valószínűleg előbb-utóbb meg fog szűnni. De maga a technika egy érett technológia. Olyan érett már, mint a videó-konferencia. Mind a központi oldala, mind a szerver oldala, mind pedig a felhasználói oldala egyszerű, semmi különleges hardverre nincsen szükség, feltéve, ha egy multimédia PC-t ma már nem tekintünk speciális igénynek. Az Internetes alkalmazásban és a jó átbocsátó képességű vállalati belső hálózatokon ugyanúgy működik, sőt ez utóbbi esetben még jobban. Ez egy példa a streaming média alkalmazására, alapvető prezentációjára, bármilyen témájú előadás céljára. Ebben az alkalmazásban van három úgynevezett ablak. A bal felső ablak egy élő videó ablak, ahol az előadó képét lehet látni, nem kimeredve, mint itt, hanem mozgásban. A jobb oldali nagy rész, ahol megjelennek a Power Point nagy fóliái. A bal felső kis rész a kérdezz-felelek ablak. Miközben az előadó beszél, az általa készített fóliák megjelennek. A fóliáit ő maga vezérli, mintha élő előadás lenne. De én, aki ezt nézem a gépemről, ugyanúgy vezérelhetem. Ha nekem vissza kell térnem valamiért egy korábbi diaképre, akkor felülbírálhatom a gépet és visszamehetek, miközben kérdéseket tehetek fel.
Azon előnyök, amelyeket ez a két egymással nagyon rokon technika nyújt, röviden a következők. A videó-konferencia azért jó, mert utazási költségeket spórol meg. Ez biztos, hogy így van, és amikor egy cég kiszámolja, a videó-konferenciából származó előnyöket, akkor ezeket természetesen számszerűsíteni lehet. Ami ennél sokkal fontosabb az az idő, és távolsági korlátok áttörése. Ez sokszor nagyon fontos, hiszen ha a tárgyalás résztvevője híres előadó, neves politikus, aki éppen földrajzilag egy távolabbi helyen tartózkodik, az ő esetében az a fontos, hogy ide lehet hozni ezzel a technikával. A technika nélkül nem jöhetne létre ez a találkozás. Egy neves amerikai konzultáns, aki éppen Kaliforniában van, nem tud idejönni egy-két órás konzultációra. Nem azért nem tud, mert a repülőjegyet is ki kellene fizetnie a meghívónak az 1000 dolláros órabére mellett, hanem azért, mert három nap onnan idejönni és visszamenni.
A streamingnél talán még tágabb az alkalmazások köre, hiszen nagyon sok esetben az igazi kétirányú kommunikációra végül is nincs olyan nagy szükség. Egy előadásnál persze nagyon jó, hogy ha az előadó színhelye és a távoli előadóterem között tényleg kétirányú on-line kapcsolat van. De ezt igazából csak az előadó használja, és viszonylag kevés hallgatói kérdést kap az előadó egy előadás során. Erre tökéletesen jó a streaming. A streamingnek azonban még további előnyei is vannak. Ez pedig az, hogy a média tartalmat lehet raktározni vele akármeddig. Mindenféle földrajzi és számbeli korlátozás nélkül bárkihez el lehet juttatni, egyszerűen és technikailag ott marad a szerveren és ahhoz bárki, bármikor hozzáférhet. A videó-konferenciának és a streamingnek a kombinációja igazi erő, amely az integrációban rejlik.
Most következne két-három olyan terület, ahol végül is példákat mondanék arra, hogy az előbb felvázolt, alapvetően technikai integrációnak az eredményeit hogyan lehet ténylegesen hasznosítani. A kutatásfejlesztés területén talán nincs kézenfekvőbb példa, mint az internetet és a WEB szervereket használni az eredmények tárolására és a nyilvánosságra hozható eredmények közkincsé tételére. Szinte minden európai kutatási és fejlesztési projekt – itt néhány rövidítést írtam le: HOSZT, EKC, COPERNIKUS – használja ezt a lehetőséget. Az EU által is támogatott projektek mindegyikében az Internet teljesen kézenfekvő szerepet tölt be az információk tárolására, tárolásában és szétosztásában.
Van egy érdekes példa, amelyben az általam vezetett kisebb csoport is részt vesz itt Magyarországról, ami ennél egy kicsit több. A projekt eredménye azt biztosította, hogy a széles publikum nemcsak az eredményekhez férhetett hozzá, hanem aktívan részt is vehetett a kutatás-fejlesztésben. Egészen pontosan olyan berendezésekhez, alapvetően teszttárgyakhoz való hozzáférést biztosította a kidolgozott rendszer, amelyek földrajzilag valahol Európában helyezkedtek el. Ez történetesen Baselban van. Ebben a bizonyos WATT fedőnevű projektben végül is egy olyan lehetőséget hoztunk létre, amelynek a segítségével a résztvevők bekapcsolódhattak a Baselben működő kísérleti rendszerbe. Annak a menedzsment rendszerén keresztül konfigurálhatták az eszközöket. Maguk is lejátszhattak kísérleteket, tehát ez nem szimuláció volt, amiben egy virtuális valóságot teremtettek maguknak, hanem a tényleges valóságba tudtak beavatkozni.
A következő ilyen terület az oktatás. Az oktatás, amelyben az eredmények integrációja, az erőforrások integrációja, a tudás integrációja nagyon fontos. A távoktatás egyre fokozódóbb szerepét, azt hiszem, hogy senki sem kérdőjelezi meg. Magyarországon is számos program, több program fut, amely csak a távoktatás eszközeivel lehet sikeres. Ezek a különböző, tömegeket érintő, folyamatos továbbképző programok, mint a pedagógusok vagy orvosok továbbképzése. Az előbbiekben említett új eredmények tulajdonképpen nagyon hasznosan kombinálhatók a klasszikus távoktatási módszerekkel. Klasszikus távoktatási módszereken értve a tananyag hagyományos hordozókon történő szétosztását és élő konzultációkkal való kísérését.
Ez Amerikában majdnem így történik, de az egy másik világ. Amit itt Európában és Magyarországon eddig próbáltunk követni, az tényleg a hagyományoknak és a multimédia módszereknek a lehetőség szerinti optimális kombinációja.
Szintén egy európai program keretében, a Löweni Egyetemen kidolgoztak egy komplett mérnöktovábbképző programot informatika és távközlés területén, amelybe Magyarország is be kíván kapcsolódni; nevezetesen a BME Távoktatási központja. Ez teljes egészében videón keresztül történik.
Egy másik magyar vonatkozású példa. A svábhegyi gyermekkorházban van egy távoktatási és távdiagnosztikai központ, amely tagja egy New York melletti klinikáról, a Snide Children Hospitalról, vezényelt orvosi távoktatási és távkonzultációs hálózatnak. Heti rendszerességgel, több mint 10 színhely vesz részt ebben a programban, amelyben elméleti ismeretek és betegbemutatás egyaránt előfordul. A technikai lehetőségek adottak. A Matáv oktatási igazgatósága néhány éve létrehozott egy országos videó-konferenciával segített távoktatási rendszert.
Végül a menedzsment, a kereskedelem területén szintén számos példát lehet felsorolni a multimédiakommunikáció alkalmazására. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb a menedzsment értekezletek. Magyarországon számos példája van annak, amikor-egy nemzetközi vállalat magyarországi cége ugyanezt a technikát szereli fel, és a világ más pontjáról rendszeres élő videó-konferencia segítségével dolgoznak.
A streaming-médiának egy igazán nagyméretű alkalmazására emlékszem. Azt hiszem, hogy a Driver cégnél több tízezer felhasználó számára létesítettek egy rendszert, amelynek egész egyszerűen csak az a célja, hogy a vállalat csúcsvezetése időről-időre egy-egy nagyon fontos közölnivalóját egyszerre tudja eljuttatni a vállalat minden dolgozójának. Ahol ez nagyon fontos lehet, az egy olyan méretű fúzió, mint amilyen nemrég a Digitel és a Compaq fúziója volt. Ott óriási jelentősége volt annak, hogy ezt az eseményt a vállalat vezetése nagyon jól kommunikálja le. Különben az lehet az eredménye, hogy jó néhány ember feláll és holnap már nem a cégnél dolgozik.
Elektronikus kereskedelem. Egyre több olyan WEB oldal van, ahol multimédia tartalmat is elhelyeznek. Egyre több olyan WEB hely van, amelyen keresztül az adott vállalat szolgáltatásai számára az ügyfélszolgálati funkciókat valósítják meg. Beleértve azt is, hogy egy-egy ilyen ügyfél-kérést a WEB-en keresztül próbál kielégíteni a cég. Élő telefonkapcsolat is létrejön az Internet segítségével. A példáknak a végére értünk. Néhány szóban szeretnék konklúziót vonni. Had kockáztassam meg azt a véleményt, hogy sok más részterület mellett ez is egy olyan kutatási, műszaki-fejlesztési technikai részterület, amelyben Magyarország nem látszik elmaradni a világtól. Ez sem egy olyan terület, ahol a Hortobágyi Kilenclyukú híd alól néztük és nézzük a világot. A 80-as évek vége felé, a 90-es évek legelején több olyan fejlesztés volt – különösen az én szűkebb házam táján a Műszaki Egyetemen - amelynek az eredményei olyan prototípusok voltak, amelyeket ma vezető világcégek termékeiként látunk viszont. Ez lehetne egy negatív értelmű kijelentés is, de én hadd fogjam meg ennek a pozitív oldalát. Különböző érthető okok miatt a '90-es évek fordulóján azokból a fejlesztési eredményekből nem lehetettek azonnal világcégek termékei. Ugyanakkor azonban erre a területre is igaz az, hogy azt a tudást, amelyet nagyon sokan a fejlesztő munkában szereztek, fel lehetett használni megvásárolandó tárgyak összeállításában, rendszerintegrációjában és továbbfejlesztésében.
2000. áprilisában Budapesten rendezte meg a Magyarország Felemelkedéséért közhasznú Alapítvány azt a konferenciát, amelyen kíváló előadók nagyszerű előadásokkal járultak hozzá a címben jelzett célok megvalósulásához. Most Karácsonyra az Alapítvány az anyagot cd-n is megjelentette. A MHL megkapta a lehetőséget, hogy az előadsok anyagát az interneten is megjelentesse. A következőkben tehát gyakran találnak majd tisztelt olvasóink ilyen anyagot honlapunkon. Javasoljuk, folytassuk a konferenciát! További hozzászólásoknak is teret biztosítunk. Az e-mailon beküldött hozzászólásokat az egyes előadások után helyezzük majd el.A hozzászólók IDE kattintsanak!