Nagyböjti gondolatok
március 13. kedd

 
Voltaire: Imádság Na végre! 

Ó Isten, kit félreismer az ember, ő Isten, kit minden hirdet,
Ó hallgasd meg a végső szót, amit ajkam rebeg.
Akkor is hozzád vivő utat kerestem, amikor tévelyegtem,
Veled volt telt a szív, amely zavartan vert.
Félelem nélkül nézem már az örök fényt,
Nem hiszem, hogy Isten, aki a földnek ajándékozott, aki napjaimat jóságával itatta át, a kínnak adna át engem örökre, amikor kialszik életem lángja. 
Ma őszintén megdicsérek valakit







Vizsgáld meg …


A 2. parancsot: Isten nevét hiába ne vedd!
Vissza a kezdőlapra