Összefoglaló
A személyiségi jogok s a média

ELNÖK: Megadom a szót Répássy Róbertnek, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Öt képviselőtársammal együtt azért nyújtottunk be törvényjavaslatot, mert szeretnénk, ha az Országgyűlés módosítaná a polgári törvénykönyvnek a személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

A polgári törvénykönyv jelenleg a 79. §-ában a következőket tartalmazza: "Ha valakiről napilap, folyóirat, rádió vagy televízió valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel, az egyéb polgári jogi igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények." Ezt nevezi a polgári jog helyreigazításnak. A polgári törvénykönyv tartalmazza, hogy a helyreigazítást milyen módon kell közölni; ezt szintén a 79. § tartalmazza. És azt is tartalmazza a polgári törvénykönyv a 84. § (2) bekezdésében, hogy a bíróság "személyiségi jogok megsértése esetén a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat, ha a kártérítés összege nem áll arányban a jogsértő magatartás súlyosságával". Nos, jelenleg nagyjából ezek azok a rendelkezések, amelyeket módosítani szeretnénk, illetőleg ehhez kapcsolódnak a módosításaink.

A javaslatunk szerint bővülne a polgári törvénykönyvnek ez a része, mégpedig úgy, hogy bevezetnénk a válaszadás jogának elnevezett intézményt, amely úgy szólna, hogy akinek a személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti, az egyéb polgári jogi igényeken kívül követelheti a saját véleményének vagy értékelésének a közzétételét is.

A javaslatunk szerint a közérdekű célra fordítható bírság szabályai úgy módosulnának, hogy a 84. §-t kiegészítenénk azzal, hogy ha a jogsértés napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban történik, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszab. A közérdekű célra fordítható bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az visszatartsa a jogsértőt a további jogsértésektől.

Azért szerettem volna ismertetni ezt a két szabályt, mert tulajdonképpen ennyiből áll a javaslatunk. Ez a három mondat az, amely kibővítené a polgári törvénykönyvet, és természetesen ezzel összefüggésben a polgári perrendtartást is módosítani szeretnénk, és azt vennénk be a törvénybe, hogy a válaszadás közlése iránti eljárásra is alkalmazni kell a sajtó-helyreigazítás eljárásjogi szabályait.

Nos, tisztelt képviselőtársaink, eddig a javaslatunk ismertetése. Szeretném a javaslatunk indokait is ismertetni.

Az alkotmány az 54. § (1) bekezdésében kimondja, hogy "a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani". Az 59. § (1) bekezdése azt mondja, hogy "a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog." A 61. § (1) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze". A 61. § (2) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát". Ezek tehát azok az alkotmányos rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslatunk vizsgálata során érintünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány látszólag nem tesz különbséget az alkotmányos jogok között, látszólag nem állít fel sorrendiséget, hierarchiát az egyes alkotmányos jogok vonatkozásában. Az alkotmányos jogokat az alkotmány úgy sorolja föl, hogy arra nem tesz utalást, mi van abban az esetben, ha ezek az alkotmányos jogok esetleg egymás rovására sérülhetnek.

Belső meggyőződésünk, hogy a személyiségi jogok - azaz itt elsősorban az emberi méltóság, a becsület, a jó hírnév védelmére kell gondolni - védelme előbbrevaló, mint a véleménynyilvánításhoz való jog, illetőleg a sajtószabadság joga. Mint ahogy hangsúlyozom, ez a mi belső meggyőződésünk (Bauer Tamás: Bizony!), és hogy ezt más szóval is kifejtsem, megítélésünk szerint a véleménynyilvánítási jognak, illetve a sajtószabadságnak nem része a személyiségi jogok, az emberi méltóság, a jó hírnév jogellenes megsértése. Következtetésünk az, hogy a javaslatunk nem sértheti a véleménynyilvánítási szabadságot, mert annak nem része a javaslatunk által védeni kívánt alkotmányos jog vagy jogok megsértése.

Szeretném tehát még egyszer leszögezni, hogy úgy hisszük, sem a sajtószabadság joga, sem a véleménynyilvánításhoz való jog nem tartalmazza a más alkotmányos jogok megsértéséhez való jogot. Egyébként is úgy ítéljük meg, hogy alapszabály az alkotmányos jogok gyakorlása során, hogy minden alkotmányos jog csak addig terjed, amíg bele nem ütközik egy másik alkotmányos jogba. Az alkotmányos jogokat egymással harmóniában kell gyakorolni. Belső meggyőződésünket alátámasztják az általunk ismert rendes bírósági, tehát polgári bírósági, illetve alkotmánybírósági döntések is. Ezekből számunkra egyértelmű, hogy a véleménynyilvánítási szabadságnak létezik külső korlátja, és ez nem más, mint az emberi méltóság, a jó hírnév védelme, azaz a személyiségi jogok.

Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint belefér a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásába a sértő, meghökkentő vélemények terjesztése is. De soha nem állította az Alkotmánybíróság azt, hogy a vélemények jogsértőek, sőt alkotmányos jogokat sértőek is lehetnek. Aki erre az alkotmánybírósági döntésre hivatkozik, az tévesen értelmezi a testület szándékait.

A javaslat bírálói szerintünk sokkal rosszabb véleménnyel vannak a sajtóról, mint mi magunk, a javaslat előterjesztői. Szerintünk nem általános gyakorlat az újságírói szakmában a személyiségi jogok durva megsértése. Ezért akik arra hivatkoznak, hogy a törvény elfogadása nyomán jelentős mértékben nőne meg a személyiségi perek száma, azok lesújtó véleményt mondanak a sajtóról. Ahogy mondtam, mi ezt nem osztjuk. Nagyon szomorú, hogy az ellenzéki pártok mellett ezen az állásponton van az MÚOSZ elnöksége is és a Nyilvánosság Klub is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos azt kiemelnem, hogy az általunk bevezetni kívánt válaszadási jog nem jelenti általában a válasz közlésének kötelezettségét, csak a személyiségi jogot megsértő vélemény vagy értékelés esetén van jogi lehetőség a válasz közlésére, annak kikényszerítésére. Tehát szűkítjük a javaslatunkat azzal, hogy csak a személyiségi jogokat sértő vélemény vagy értékelés esetén nyílik meg a válaszadás joga, és nem általánosságban kötelesek közölni a választ a szerkesztőségek.

A közérdekű célra fordítható bírság intézményével kapcsolatban el szeretném mondani, hogy ez az intézmény ma is létezik a polgári jogban. Lehet, hogy elavult, lehet, hogy sokan nem értenek egyet ezzel az intézménnyel, de ez egy létező intézmény, és nem tudunk arról, hogy alkotmányosan bárki is kifogásolta volna eddig ennek a jogintézménynek a létezését. Azért tartjuk fontosnak, hogy a sajtóban történt személyiségijog-sértések esetére kötelező legyen közérdekű célra fordítható bírságot kiszabni, mert egyrészt a személyiségi jogok védelmét közérdeknek tekintjük, nem tekintjük a személyek magánügyének ezt a védelmet, másrészt minden rendelkezésünkre álló jogszabály és jogértelmezés kimondja, hogy a személyiségi jogok megsértésének legdurvább esete, amikor az a sajtó útján történik, hiszen az így kapott nyilvánosság a többszöröse a személyiségi jogok megsértésének egyéb eseteinél.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, a törvényjavaslat előterjesztői, kezdeményezni fogjuk a köztársasági elnök úrnál azt, hogy ha a javaslatunkból törvény lesz, a kihirdetése előtt kérje annak előzetes alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Szeretném leszögezni, ezt nem azért tesszük, mert nem hiszünk a javaslatunk alkotmányosságában, hanem azért, mert, mint ahogy elmondtam, az alkotmány látszólag nem állapít meg hierarchiát az egyes alkotmányos jogok között, így az alkotmány értelmezésére hivatott testület tud csak bennünket eligazítani ebben a kérdésben. De azt sem szeretnénk, hogy akár egyetlenegy napig is hatályban legyen egy olyan jogszabály, amelynek alkotmányosságát az érintettek megkérdőjelezik. Reméljük, hogy a köztársasági elnök úr egyetért majd a kérésünkkel, de ez az ő elvitathatatlan, kizárólagos jogköre.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy kifejtsem: meggyőződésünk, hogy a javaslatunk nem alkotmányos jogokat korlátoz, hanem alkotmányos jogokat véd, sőt a véleménynyilvánítás szabadságát kiterjeszti arra is, akinek e törvény által nyílik meg a véleménynyilvánításhoz való joga.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

B.Ágnes
Vissza a kezdőlapra