A Vatikánban értékelték a magyar jogalkotást

A Vatikánban rendkívül kedvezően értékelték azt a munkát, amelyet a magyar állam a jogalkotás területén végzett a Szentszékkel kötött kétoldalú megállapodás végrehajtása során - derült ki Semjén Zsolt szerdán és csütörtökön lezajlott vatikáni tárgyalásain.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitikára csütörtökön tájékoztatta erről a magyar sajtó római képviselőit. Semjén Zsolt a szerda délelőtti általános kihallgatáson ismét találkozott II. János Pál pápával, majd megbeszéléseket folytatott Jean-Louis Tauran érsekkel, a Szentszék államközi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével, valamint Leonardo Sandri érsekkel, a vatikáni államtitkárság általános egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes vezetőjével.

Erre a megbeszéléssorozatra röviddel azután került sor, hogy tavaly decemberben befejezte munkáját a magyar-vatikáni vegyesbizottság. Ezt a testületet két évvel ezelőtt hozták létre azzal a megbízással, hogy tegyen javaslatokat az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság által 1997-ben álírt kétoldalú megállapodás tartalmának a megvalósítására. Maga a szerződés a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásával, az ingatlanrendezés kérdéseivel foglalkozik.

Mint Semjén Zsolt elmondta: a vegyesbizottság munkája nyomán Magyarországon mintegy ötven törvénymódosítást hajtottak végre, ezek egyaránt érintették a közoktatási és a felsőoktatási törvényt, valamint az adótörvényeket. Tauran érsek a megbeszélésen "csillagos ötösre" értékelte ezt a törvényalkotói munkát, a magyar gyakorlatot pedig követendő példának nevezte nemcsak a volt szocialista, hanem a mai nyugati országok számára is. A Vatikánban annak a résznek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget, amely az egyenlő finanszírozást írja elő az állami, az önkormányzati és az egyházi intézmények számára.

Külön témaként foglalkoztak a megbeszéléseken a Magyar Köztársaságnak az ortodox egyházzal fenntartott kapcsolataival. Semjén Zsolt szerint történelmi fordulatot jelentett, hogy augusztus 20-án a konstantinápolyi pátriárka bejelentette Szent István bizánci ortodox szentté avatását. Ilyesmire az 1054-es egyházszakadás óta nem volt precedens. A helyettes államtitkár elmondta: a konstantinápolyi pátriárka meghívta Paskai László bíboros-prímást és őt a húsvéti ünnepekre Konstantinápolyba (Isztambul). Semjén Zsolt moszkvai utat is tervez Alekszij pátriárkához. Ez a kapcsolatrendszer az ortodox-katolikus párbeszéd szempontjából is nagy jelentőségű, ezért a Szentszék kitüntetett figyelemmel kíséri - fűzte hozzá a magyar tisztségviselő.

Róma
MTI
Vissza a kezdőlapra