A szlovákiai alkotmánymódosítási vita csütörtökön is olyan hangnemben folytatódott, amilyet Anna Malíková és a többi ellenzéki felszólaló az előző napokban megütött. Tehát továbbra is a „magyar kártya” volt terítéken.
Az ellenzéki honatyák, megfeledkezve a vita tárgyáról, a nyelvi chartát, Komárom megyét, a magyar kart vették célba. Augustín Marián Húska uralkodó kisebbségekről és leigázott többségről beszélt. Az idős képviselő nem érti, a koalíciós pártok miért nem látják, hogy az MKP nem a régiók jogaiért harcol, hanem olyan privilégiumokért, melyek lehetővé teszik a déli országrészben élő szlovákok elmagyarosításának felgyorsítását.
Ján Danko azt fejtegette, miért lehetetlen a preambulum módosítása. A jelenlegi alkotmányt az ország létrejöttekor fogadták el, és a nemzet önrendelkezésének elvére épül. Ha a bevezetőből kimarad a nemzet, megkérdőjeleződik az, hogy ki, hogyan és mikor hozta létre az országot. A magyar nyelv oktatása a képviselő szerint nem jelent társadalmi problémát, viszont a szlovák nyelv tanítása a magyar iskolában igen. Danko szerint tudathasadásra vall, hogy az MKP a preambulumban a polgári elv érvényesítését követeli, Komárom megyét ezzel szemben etnikai elven akarja létrehozni.
Dusan Slobodník beszéde tovább fokozta a parlamentben uralkodó magyarellenes hangulatot. Szerinte Dél-Szlovákia településeit már a magyarok uralják, és ha létrejönnek a megyék, ezekben is a magyarok jutnak hatalomhoz. Ismételten visszatért kedvenc olvasmányához, Csáky Pál Két világ között című könyvéhez. Szerinte a könyvben leírtak veszélyeztetik Szlovákia államiságát, és a miniszterelnök-helyettes egyes kijelentéseiért büntetést érdemelne. Slobodník szerint valódi változások csak akkor állnak be, ha a választási eredmények „nem jelentenek majd tragédiát” a szlovákoknak. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint a képviselő ezzel megkérdőjelezi a választások eredményét és a parlamentáris demokráciát, írja pénteki számában az Új Szó.

Vissza a kezdőlapra