KISEBBSÉGI FIGYELŐ

SZLOVÉNIA
2000. december

GAZDASÁG:

A régió legfejlettebb gazdaságában az infláció mértéke évről-évre nő a kezelhetőség határain belül (1999-ben 6,1 %, 2000 májusában 8,7 %, várhatóan azonban a jövő évben 4,9%-ra fog csökkenni).

1999-ben Szlovéniában a GDP egy főre jutó értéke 10900 USD volt (ezzel a volt szocialista országok közül a leginkább, 68 %-ra közelíti meg az EU országainak átlagát). A GDP reálnövekedése 1999-ben 3,5 % volt.

A szlovén gazdaság legproblematikusabb területe a privatizáció és a tőkepiac megreformálásának területe. A közeljövőben kerül sor a távközlés, a bank- és a közüzemi szektor privatizációja. A külföldi beruházásokra vonatkozó korlátozásokat sorra számolják fel, amitől a következő két évben a közvetlen külföldi tőkebefektetések növekedését várják.

Az EU sürgeti, hogy Szlovéniában 2001. január 1-ei határidővel zárják be a közúti határátkelőhelyeknél levő vámmentes üzleteket. Az EU szerint Szlovéniának - társulási szerződésének megfelelően - már júliusig meg kellett volna vonni a vámmentességet ezektől az üzletektől, míg Ljubljana úgy értelmezi a rendelkezést, hogy ettől az időponttól kezdve nem nyithatnak új vámmentes üzleteket. 1999 nyarán a szlovén kormány egy programot dolgozott ki, amely szerint fokozatosan, 2003-ig szüntetnék meg ezeket az üzleteket. Az EU azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez a 2000. év folyamán fejeződjön be, így az ügyet a csatlakozási tárgyalások napirendjére is felvette. Az EU hangsúlyozza, hogy Szlovénia szavahihetősége forog kockán, így a vámmentes üzletek megszüntetésének gazdasági és szociális vonatkozásai (az átalakulás mintegy 300 alkalmazottat érint) kevésbé fontosak.

Magvar - szlovén kétoldalú gazdasági kapcsolatok:

Szeptember 13-án a magyar-olasz-szlovén-horvát regionális miniszterelnöki találkozó alkalmából Magyarországon tartózkodó Andrej Bajuk (akkori) szlovén miniszterelnökkel tárgyalt Orbán Viktor. A megbeszélés egyik kiemelt fontosságú témája az új szlovén-magyar határátkelőhely megnyitása volt. Orbán Viktor tájékoztatta tárgyalópartnerét arról, hogy a közeljövőben sor kerülhet a határátkelőhely megnyitására, valamint felhívta a szlovén miniszterelnök figyelmét arra, hogy ez milyen jelentős lépés a ma-gyarországi szlovén közösségnek az anyaországgal való kapcsolattartásban. A megbeszélés másik fontos témája a mintegy 500 magyart is foglalkoztató lendvai finomító ügyének rendezése, azaz az esetleges bezárás elkerülése, a folyamatos üzemeltetés fenntartása. Orbán Viktor értékelése szerint az üzem bezárása az egész térség gazdasági helyzetét rontaná.

Az év végén megnyitják a hazánkat Szlovéniával közvetlenül összekötő vasúti pálya hiányzó szakaszát. Nógrádi László (akkori) közlekedési és vízügyi miniszter, valamint Anton Bergauer szlovén közlekedési és hírközlési miniszter november 16-án Lentiben aláírta a magyar - szlovén vasúti összeköttetés határforgalmát szabályozó megállapodást. Az egyezmény, amelyben rögzítették a vámkezelést, valamint a különböző felségjelzésű vonatok határátlépését is, lehetőséget biztosít arra, hogy az év végéig megépülő magyar-szlovén vasútvonalon a jövő év első felében megindulhasson a menetrend szerinti vonatforgalom. Magyar oldalon várhatóan december 15-én történhet meg a műszaki átadás, míg a szlovénok december 20-ára kívánják befejezni az építkezést. A szlovén miniszter tájékoztatása szerint a körülmények miatt (az új szlovén parlament megalakulása) az egyezmény ratifikálása és hatályba lépése februárban lesz esedékes. A 19 km hosszú magyar szakasz Zalalövőtől az országhatárig (Bajánsenye) terjed, egyvágányú, dízelvontatású pálya. Építésének költsége 24,2 Mrd Ft. A magyar szakaszt 120 M DM banki hitelből, 10 M euró PHARE-támogatásból, valamint költségvetési forrásból építették meg. A szlovén szakasz 25 km hosszú. A közös határállomást a szlovén fél építi meg Hódoson. A közvetlen összeköttetés jelentősége kiemelkedő a gazdasági, a turisztikai és a kulturális kapcsolatok terén, megyei (közvetlenül Zala, Vas, Somogy és Baranya megyét, valamint a Mura-vidék magyarlakta területeit érinti), valamint országos és regionális szinten egyaránt. Eddig vasúton csak Horvátországon át lehetett utazni Magyarországról Szlovéniába, valamint az olaszországi Triesztbe és az Adria partjára. Az új vasútvonal mind a személy-, mind az áruszállítás terén az eddiginél kedvezőbb helyzetet teremt.

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra