Vissza
a kezdőlapraAz alábbiakban két - az interneten megtalálható - írásra hívjuk fel a figyelmet. Némelyek szoros kapcsolatot látnak a két írásmű között, mások szerint ez csak a véletlen műve.Az egyik írás egy TV műsor lejegyzése.
A vele kapcsolatos (vagy nem kapcsolatos) eszmefuttatás pedig a Magyar Nemzetben jelent meg. Gyurkovics Tíbor jegyezte le Hacsek és Sajó újabb megbeszélését.
A kapcsolatról szóló döntést a MHL szerkesztősége a Tisztelt Olvasóra bízza.
Ám, ha valamelyikük meg fogalmazza megjegyzéseit, szívesen közöljük, itt ezen az oldalon.
Ime az első:Orbán-Baló mérkőzés. Nem egy súlycsoportban
Gyurkovics Tibor „Hacsek és Sajó”-ja
A honlap tegnapi számában fenti címmel megjelent interjúra, ill. a „kabarétréfára” szeretnék reagálni.
Az ország miniszterelnökének és egy TV riporternek /főszerkesztőnek miért kellene egy „súlycsoportban” lennie? A miniszterelnök („Premier-Minister”) - amint pl. angol megfelelőjében benne is van - az ország „Első Minisztere” (szabad értelmezésben: az ország Első Embere, vagyis aki legfelül áll).
Egy főszerkesztőnek minden demokráciában az a dolga, hogy „rámenősen” kérdezzen; buldogként ne engedje „jussát”, vagyis addig kérdezgesse az interjú-alanyt, míg a nézőt érdeklő kérdésekre tényleges választ nem kap. Példaként említhetem a CNN két sztár-riporterét: Oprah Winfrey-t és Larry King-et is. Mindkettő a politikai és közéleti témájú nagyon „direkt” és nagyon „rámenős” kérdezési stílusról ismert és éppen ezért e műfaj világklasszisai.
Ebben a szereposztásban a politikus feladata, hogy ezeket a „rázós” kérdéseket a lehető legügyesebben/legsimábban válaszolja meg. Okos és tehetséges miniszterelnökünk érti és tudja a dolgát, így ennek megfelelően adta meg válaszait a szóban forgó TV beszélgetésben.
A Német Szövetségi Köztársaságban - 16 éves kancellársága alatt - Helmut Kohl-al sem bánt „kesztyűs kézzel” a média (fájlalta is nagyon!). Dohogva ugyan, de mégis tudomásul vette ezt a fajta íratlan játékszabályt a „hatalom” és a „média” közt.
11 évvel a rendszerváltás után nekünk is ideje lenne ráébrednünk, hogy nem a szervilis riporteri magatartás az üdvös és követendő (megállapításom természetesen „mindkét oldalra” értelmezem).
Nyilván Gyurkovics Tibort ezen interjú ihlette a „Magyar Nemzet”-ben megjelent „Hacsek és Sajó” kabarétréfájára, melyben semmi kivetni valót nem találok, mert a humor eme megnyilvánulásának ugyanúgy helyt kell kapnia, mint a „Heti Hetes” élcelődéseinek.
Ettől lesz az állampolgár mindennapja sokszínű, érdekes és megélhető.
ott.
További hozzászólásokat is várunk!!