A metróper és a Legfelsőbb Bíróság

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Rubovszky György, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez, "A metróper tanulságai, avagy durva támadás a Legfelsőbb Bíróság ellen" címmel. Tessék, képviselő úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mint arról valamennyi sajtóorgánum beszámolt, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elutasította a Fővárosi Önkormányzatnak a 4-es metró ügyében benyújtott keresetét. Az ítélet - és ezzel mindenki egyetértett - precedens értékű volt. Azonban én ez alkalommal nem az ítélettel kívánok foglalkozni, hanem annak szintén precedens értékű fogadtatásával.

Teljesen természetesen, hogy egy bírósági határozatról különbözőképpen vélekedik az alperes és a felperes. Másképp ítéli meg az az érintett, aki számára kedvező, és másképp az, akinek hátrányos döntést hozott. Ezért az is teljesen érthető, hogy az SZDSZ és koalíciós partnere nem örültek a pervesztésnek.

Azt azonban megdöbbentőnek tartom, ahogy mindezt kommentálták, ahogy a Legfelsőbb Bíróság döntését minősítették. Csak néhány idézet a nyilatkozatokból. Demszky Gábor főpolgármester úr mondja: "Az, hogy a döntés szerint az államnak nem kell kifizetnie a metróberuházás ráeső részét, azt jelenti, hogy ma Magyarországon az államnak nem kell teljesítenie szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az állam ilyen módon kivételes helyzetbe kerül, hiszen polgárai fölé helyezheti magát." Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes mondta: "Nem a magyar állam, hanem a Fidesz nyert a budapestiekkel szemben." Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi szocialista frakcióvezető mondta a legerősebbet: "Remélem, hogy a Legfelsőbb Bíróság minden befolyástól függetlenül, szabadon tudott dönteni a kérdésben, és semmilyen presszió nem nehezedett rá!"

Ezekben a nyilatkozatokban a fővárosi koalíció képviselői, élükön a főpolgármesterrel, enyhén szólva is otrombának számító vádat sugalltak a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Ezt én mint ügyvéd, mint országgyűlési képviselő és mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja határozottan elutasítom; nevezetesen, azt a burkolt állítást, hogy a bíróság bárki vagy bármi által befolyásolt alkotmányellenes ítéletet hozott.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem ezért, elfogadható-e egy jogállamiság keretei között működő parlamenti demokráciában a helyi közhatalmat gyakorló Fővárosi Önkormányzat vezetői részéről, hogy a független bíróság által hozott jogerős ítéletet a fentiek szerint minősítsék.

Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Hende Csaba államtitkár úr válaszol. Tessék!

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! A jogállamiság alapelve többek között azt jelenti, hogy a bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésük szerint döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatóak és nem utasíthatók. Alkotmányunk, a bíróságok szervezetére, eljárására és a bírák jogállására vonatkozó törvényeink kialakították a bírói függetlenség olyan garanciális rendszerét, amely biztosítja, hogy a politikai hatalom nem befolyásolhatja döntéseiket. A jogállamiság ugyanakkor azt is jelenti, hogy kizárólag a bíróság jogosult a jogviták eldöntésére, és döntése kötelező erejű. A bíróság döntését vitatni is csak meghatározott feltételek esetén és a törvényben előírt eljárási rend keretei között lehet. Ezt hívják jogorvoslatnak.

A bírósági perek vitás kérdéseket hivatottak eldönteni, így természetükből fakadóan annak vannak nyertesei, és vannak vesztesei. Nem is lehet ezért csodálkozni, ha valaki csalódottságában hangot ad annak, hogy számára kedvezőtlen döntés született egy perben. Megengedem, még azt sem lehet kifogásolni, ha valaki első dühében leegyszerűsítve kommentálja és szakszerűtlenül, tévesen állítja be a bíróság ítéletét.

Azért azonban felelős, hogy mindezt a tényekre szorítkozva, a bíróság döntését és a bíróság intézményét tiszteletben tartva tegye, különösen akkor, ha a nyilatkozó politikus, közéleti szereplő, önkormányzati vezető.

Véleményem az, hogy a meghatározott rend szerint zajló és garanciákkal messzemenően alátámasztott eljárás résztvevője csak azért, mert számára kedvezőtlen döntés született, utólag ne hivatkozzon nyomásgyakorlásra.

Mivel az igazságügy-miniszter ugyancsak tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, ezért itt és most a tárca nevében is visszautasítok minden, a bíróság döntésének befolyásolására utaló méltatlan célozgatást.

Köszönöm szíves figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tökéletesen egyetértünk: az elmúlt években számtalan olyan bírói ítélet született, amelyik valamilyen módon érintette vagy befolyásolta a pártok érdekeit.

Abban az esetben, amikor ellenzéki képviselőtársaim számára született kedvező ítélet, akkor ők ünnepelték a bíróságokat mint a jogállamiság utolsó bástyáit. Ezekben az esetekben sem a kormány részéről senki, sem pedig kormánypárti képviselő nem vette magának a bátorságot arra, hogy egy ilyen otromba gyanúsítást tegyen. (Folyamatosan csörögnek a mobiltelefonok.)

Tekintettel arra, hogy egyetértünk, köszönöm szépen a választ, és elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
 
 

Vissza a kezdőlapra