Tényképek - csángókról
Párbeszédek csángókkal - Magyar Nemzet 2001. szeptember 15.

Félelmek földje
Alternatív anyanyelvi oktatás indul Bákó megyében

Lukács Csaba

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a nyár elején ajánlást fogadott el a csángók védelméről és támogatásáról.

Tíz esztendővel ezelőtt svédországi magyarok elérték, hogy a Mentsétek meg a gyerekeket! segélyszervezet vezetője meglátogassa a csángókat. Hakan Landeliust annyira megérintették a látottak, hogy nemzetközi segélyakciót szervezett a gyimesbükki kórház javára. Az intézmény szellemi fogyatékos gyerekek számára nyújt menedéket, és Landelius fotói olyannyira megindították a svédek szívét, hogy a kórház támogatása mellett a családok segélyezését is vállalták.

Karácsony táján elárasztják a skandináv országból érkező csomagok a gyimesi portákat: patkószeget és orvosságot, meleg alsóneműt és svédacélból készült kaszát küldenek a csángóknak.

Volt olyan általános iskolai osztály, amelyik egyetlen hétvégén negyvenezer koronát gyűjtött össze ablakpucolással, utcai énekléssel és az otthon fölöslegessé vált tárgyak eladásával. Az első szakaszban másfél millió svéd korona gyűlt össze, ebből modernizálták a kórházat. Később franciák is bekapcsolódtak az akciókba, ők elsősorban a nyolcvanöt fős személyzet képzését vállalták. Tíz év munkájával (amelybe norvégok és hollandok is besegítettek a svédországi magyarok mellett) a felszereltség megközelítette az európai normákat: romániai viszonylatban a berendezés kiváló, a gyerekek élelmezése megfelelő, a személyzet szakképzett. Júniusban azonban a friss kormányrendelet értelmében bezárták az intézményt, az alkalmazottakat pedig szélnek eresztették. A jelenlegi bukaresti szaktárca ugyanis a megyeközpontokban összpontosítja a szellemileg súlyosan sérült gyermekek kezelését, ezért a százhúsz férőhelyes otthon ötvenegy helybéli betegét Bákóba vitték, a többieket pedig hazaküldték a megyéjükbe. A helyi magyar orvosok tiltakozása ellenére a gyerekekkel együtt elvitték az összes (külföldről kapott) ruhaneműt, élelmiszert és felszerelést. A hatóság állítása szerint ezt az egészségügy kapta, így jogában áll a kórházzal együtt elköltöztetni.

Szerencse, hogy a nemrég felújított épület nem mozdítható: a modern központi fűtés, az új nyílászárók maradtak, de lakat került az épület ajtajára. A helyiek abban bíznak, sikerül öregek otthonává alakítani a volt kórházat, ha az engedélyezési procedúrát nem akadályozzák meg Bukarestben.

A Svédországban élő Stuber György tiltakozást szervezett a bukaresti döntés ellen. Az ottani gyermekvédő szervezet a román testvérintézmény vezetőségét kérte fel a hatóságokkal való tárgyalásra, és diplomáciai nyomásgyakorlással is próbálkoznak. Ám ők is úgy gondolják, elsősorban a nemzetközi nyilvánosság segíthet.

Hogy mennyire a helyi hatóságok jóindulatán múlik a csángók sorsa, mi sem bizonyítja jobban, mint az alig pár kilométerrel arrébb élő gyimesközéplokiak esete. A település a többségében magyarok lakta Hargita megyéhez tartozik, s csak a rendőr román a faluban. Itt mindent megtesznek a csángó kultúra fennmaradása érdekében: jól működik a magyar iskola, s egy anyaországi táncos-koreográfus házaspárnak, a Sára család tagjainak köszönhetően – ők pár esztendeje a Tatros völgyét választották hazájuknak – immár kétszázötven diák táncol heti rendszerességgel az egyik utolsó csángó zenész házaspár, a Zerkulák zenéjére. Sára Ferenc úgy véli, Középlok kiváló menhelye lehet a moldvai, gyimesi és hétfalusi csángók kultúrájának, ezért nemzetközi kulturális és szabadidőközpontot álmodott a település közepére. A művészeti iskolának, könyv-, videó- és hangtárnak, stúdiónak helyet adó intézmény alapkövét Németh Zsolt külügyi államtitkár tette le július végén, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített évi százmilliós „csángókeretből” valószínűleg komoly öszszeg jut az építésre. Az idén tizenegyedszer megtartott nemzetközi tánctábort jövőre ott rendezhetik meg. Tavaly olyan távoli országok fiai voltak kíváncsiak a gyimesi és moldvai dallamokra, mint a kínaiak és ausztrálok.

A legújabb jogsérelem a csángók sok évtizedes vágyával, a szabad anyanyelvi vallásgyakorlással kapcsolatos, és a diktatúrában használt módszereket idézi: román nyelven prédikáló papjaik megfenyegették azokat, akik részt akartak venni (illetve részt vettek) a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Lujzikalagorban például egy Gabor Alexandru nevű minorita ferences atya azt állította szentmiséjén, hogy a magyar politikusok jelenléte izgató politikai eseménnyé tette a búcsút. A világot elárasztó „sátánista téboly” pedig magyar találmány, és a zarándokok útjukon ennek befolyása alá kerülhettek, így igen súlyos bűnt követtek el. Ezért addig nem áldozhatnak (ez a köztudottan igen vallásos csángók estében súlyos szankció), amíg meg nem gyónják, hogy ott voltak a búcsún, és feloldozást nem kérnek „bűneikért”. Barátiban, a másik csángó településen zarándoklatot szerveztek a csíksomlyói búcsú idején, hogy megosszák a híveket. Az utólagos dorgálásnál jóval hatékonyabb módszert alkalmazott Nicolae Balcescu község plébánosa: egyszerűen leállított két, a somlyói búcsúra induló autóbuszt.

Közben Európa lassan felfigyel a csángókra is: az ET parlamenti közgyűlése Tytti Isohookana-Asunmaa aszszony kezdeményezésére ajánlást fogadott el a csángók védelmére és támogatására. A finn képviselőnő jelentésében rámutatott, hogy mára mindössze hatvan-hetvenezer csángó beszéli az archaikus magyar nyelvet, nincsenek politikai követeléseik, ám a szülők többszöri kérése és a hatályos román törvények ellenére a gyermekek nem tanulhatnak magyarul, és anyanyelvű vallásgyakorlásukban is akadályozzák őket. A közgyűlés azt ajánlotta Romániának, hogy biztosítson lehetőséget a magyar nyelv használatára az iskolákban és a templomokban, támogassa a csángó szervezeteket, segítse elő a modern kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésüket, különös tekintettel egy helyi rádióállomás működtetésére, valamint havi rendszerességgel megjelenő folyóiratra. Az európai képviselők szükségesnek tartják, hogy Romániában tájékoztatási kampány induljon: a többség ismerje meg a csángók speciális helyzetét és értékes kultúráját. Nyomatékosítják, hogy a csángók lakta, gazdaságilag rendkívül elmaradott térséget kis- és középvállalkozások létesítésével kell támogatni.

A finn diplomata előterjesztését óriási felháborodással fogadta az ET román delegációja. A nacionalizmusáról híres Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezére egyenesen hazugsággal vádolta az előterjesztőt, szerinte ugyanis csángók nincsenek, vagy ha vannak is, akkor alig kétezren. A román képviselők igen nyers hangja élesen elütött a parlamentben addig használttól.

Sok nyugat-európai képviselőt épp ez az érthetetlen vehemencia győzött meg arról, hogy komoly a probléma. Az ajánlást – amely jelentős diplomáciai siker – a román sajtó agyonhallgatta. Még a csángók többsége sem hallott róla, hiszen Moldvában nemigen jutnak hozzá magyar nyelvű sajtótermékhez. A csángó szövetség most fordítja a dokumentumot, hogy eljuttassa az érintettekhez.

Nemrég újabb aláírásgyűjtést szerveztek a magyarul tartandó misék érdekében, de a iasi-i római katolikus püspökség – mint már annyiszor – most sem válaszolt beadványukra. Bartha András csángó vezető szerint furcsa, hogy Bákó megyében nem tartják be a román törvényeket. Ezek értelmében ha egy megyében hét szülő kéri az anyanyelvi oktatást gyermeke számára, akkor kötelező a megfelelő osztályt beindítani. (A Hargita megyei Ditróban egyetlen román diákért is megtették.) A helyi hatalom arroganciája odáig fajult, hogy bántalmazással fenyegették a három bukaresti minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal képviselőiből álló ellenőrző csoportot, akik a szülői kérvények hitelességéről kívántak meggyőződni. Klézsén nem engedték be a szülőket a delegációhoz, a küldötteknek pedig nem engedték, hogy beszélhessenek a szülőkkel.

A csángók mindezek ellenére remélik, hogy az európai figyelem meghozza a régen várt eredményeket. És azt tervezik, a finn képviselő asszonynak anyanyelvén köszönik meg a segítséget. ***

A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) támogatásával alternatív magyar nyelvű oktatás indul a romániai Bákó megye csángók lakta vidékén – írta a romániai magyar sajtó. Az NKÖM anyagi támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indul alternatív oktatás. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szerint ez a megoldás első lépésnek tekinthető az állami magyar nyelvű tanítás majdani beindítása felé. Az alternatív magyar oktatás Klézsén, Pusztinán, Trunkon, Külsőrekecsinben, Somoskán, Budán és Dioszénen indul, többnyire a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által bérelt magánházakban. Klézsén és Pusztinán eddig mintegy 120 kisiskolás részesült iskolán kívüli magyar nyelvű oktatásban. A szövetség által végzett felmérés szerint az újabb öt településen összesen mintegy 150 gyermek igényli a magyar oktatást. Ők délelőtt az állami iskolák, délután a csángómagyar oktatási program alternatív kurzusain vesznek részt.

Szilágyi Zsolt, az RMDSZ csángóügyekkel is foglalkozó parlamenti képviselője úgy nyilatkozott a Krónikának: a román hivatalos szervek négy hónappal az Európa Tanács isztambuli konferenciája után is azt keresik, miként lehet kijátszani a testület ajánlásait.
 

------------------------ Yahoo! Groups Sponsor ---------------------~-->
FREE COLLEGE MONEY
CLICK HERE to search
600,000 scholarships!
http://us.click.yahoo.com/47cccB/4m7CAA/ySSFAA/kdOolB/TM
---------------------------------------------------------------------~->

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége folyószámlái:
Címzett: AMCM, bank: Banc Post SA Bacau, számlaszámok:
251101212040018754073009 (USD), 251101112040018754009 (ROL)
A listáról leiratkozni úgy lehet, ha levelet írsz a
csangomagyar-unsubscribe@yahoogroups.com címre.

Your use of Yahoo! Groups is subject to http://docs.yahoo.com/info/terms/
 
 
 

Vissza a kezdőlapra