Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
2001. szeptember 25.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szerdai ülésén elsöprő többséggel elfogadott határozat az ENSZ terrorizmusellenes egyezményeivel és a Biztonsági Tanács vonatkozó határozataival összhangban álló cselekvést ajánlott az Egyesült Államoknak és a vele együttműködő országoknak, egyúttal óvott az elsietett reagálásoktól.

A 43 európai államot tömörítő szervezet Strasbourgban ülésező törvényhozói testülete, amely rendkívüli témaként vette napirendjére a demokrácia és a terrorizmus kérdésének megvitatását, határozatában indítványozta, hogy a létrehozandó nemzetközi büntetőbíróság kapjon mandátumot a terrorista cselekmények elkövetői fölötti ítélkezésre.

Az állásfoglalás egyesített erőfeszítéseket sürget a tagállamok részéről a terrorista célú pénzforrások azonosításában, és szorgalmazza, hogy az ilyen jellegű bankszámlákat tegyék hozzáférhetővé a nemzetközi bűnözés és terrorizmus felderítésén munkálkodó hatóságok számára.

A 148 támogató, egy ellenző és egy tartózkodó szavazattal szentesített határozat azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a terrorizmus feltartóztatását szolgáló intézkedéseknél kerüljék azokat a döntéseket, amelyek korlátozhatják az emberek szabad közlekedését, nevezetesen a menekültek bejutását a védelmüket biztosító államokba.

A keddi és szerdai vitanapon az eredeti határozati javaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be. Mint Surján László küldöttségvezető az MTI-t tájékoztatva elmondta, magyar kezdeményezésre került be a határozatba, hogy az ET terrorizmusellenes korábbi és készülő egyezményeit nyissák meg a szervezethez nem tartozó, Európán kívüli országok előtt is. Ennek révén körvonalazódhat azon országok száma, amelyek nem merik felvállalni az egyezményeket, s ezzel mintegy demonstrálják a terrorizmus támogatását.

A másik javaslat a terrorizmus mai kihívásának megfelelően kívánja korszerűsíteni a korábbi ET-egyezményeket. Sürgeti, hogy a szervezet nyilvánítsa emberiség elleni bűntettnek a terrorizmust, és ezt foglalja bele a szervezet vonatkozó állásfoglalásaiba. Ez a gondolat - emelte ki Surján - eddig kötelező érvényű nemzetközi dokumentumban nem szerepelt.

Szükség van a terrorizmus fogalmának jogi definiálására is. Nem a cél, az eszköz felől kell megközelíteni a kérdést. Nincs olyan cél, amely igazolhatná emberi életek odavetését, a cselekvést az eszköze minősíti - jelentette ki a nyilatkozó.

(MTI)
 
Vissza a kezdőlapra