Vissza
a kezdőlapraMAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalataiII. ÖSSZEFOGLALÁS
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanácsban képviselt vállalatok az elmúlt néhány évben ,
a magyar gazdaság figyelemreméltó fejlődését tapasztalták. Magyarország felkészültségét illetően, a teljes jogú EU-tagság küszöbén áll.Az HEBC tagjai üdvözlik az Európai Unió növekvő politikai készségét és felkészültségét a 2002. év végén történő bővítésre. Meggyőződésük szerint Magyarország a legfelkészültebb jelöltek közé tartozik.
Magyarország gazdasága - elsősorban az európai vállalatok befektetései révén - nagymértékben integrálódott az európai gazdaságba. Az HEBC Magyarországot működő piacgazdaságnak tekinti, mely képes megbirkózni az Európai Unión belüli verseny nyomásával és piaci erőkkel. A magyar piaci feltételek megegyeznek az EU piaci feltételeivel, vagy azokhoz hasonlóak, így az egységes piac inkább további üzleti lehetőségeket fog teremteni, semmint fokozná a nyomást. A magyar ipar versenyképessége nem függ az állami támogatásoktól. A bank- és pénzügyi szektor európai színvonalú szolgáltatásokat nyújt.
Az európai vállalatok magyarországi befektetéseinek fő mozgatórugói továbbra is a rugalmasság, magas minőségi és hatékonysági mutatók, versenyképes költségek és nagyfokú innovációs képesség. Ezek további értéket jelentenek a befektetők számára, és hozzájárulnak az anyavállalatok globális versenyképességének javulásához. A gazdaság versenyképessége szempontjából döntő fontosságú a kis- és középvállalkozások fejlődése.
A legutóbbi Jelentés óta eltelt időszakban komoly javulás következett be a gazdasági versenyképesség, jogharmonizáció, az Acquis alkalmazását biztosító közigazgatási potenciál biztosítása, az európai szabványok alkalmazása, az EU-támogatások felhasználásának képessége és Magyarország és az EU közötti kereskedelmi korlátok további lebontása terén. A Széchenyi Terv meghirdetése az előző HEBC Jelentésben említett nemzeti fejlesztési program sürgető igényére is reagál.
Ugyanakkor az HEBC tagvállalatai helyi szinten továbbra is tapasztalnak olyan szabályozást
,amely az országos szintű jogrendszer fejlődéséhez képest csak lassú alkalmazkodást tükröz. A magas önkormányzati adók, különösen a kevésbé fejlett területeken, a külföldi befektetők számára továbbra is a legfőbb visszahúzó erőt jelentik.A magyar adórendszer Közép-Európa egyik legkifinomultabb adórendszere, a Kormány komoly erőfeszítéseket tett a vámszabad területek adó- és számviteli problémáinak megoldására (e kérdéseket a tavalyi jelentés is említi). Ugyanakkor szükséges volna a holdingszabályozás és az adókiegyenlítés, különleges elbánás biztosítása a pénzügyi központok adózása tekintetében, valamint az EU vállalati egyesülési direktíváinak bevezetésére. Az EU-harmonizáció következményeként, a dohánytermékek jövedéki adójának lényeges növelése derogáció hiányában radikálisan növeli a szomszédos országokból származó illegális behozatal kockázatát.
Magyarország legfontosabb versenyelőnyei közé tartozik innovációs kapacitása. A felhalmozott magas szintű tudás révén minden előfeltétel adott ahhoz, hogy Magyarország az informatika és kommunikáció központjává váljon. Az HEBC tagvállalatai rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a Magyar Kormány projektjeinek, melyek az Információs Társadalom megteremtését tűzik ki célul.
A CEFTA nem helyettesítheti az EU-tagságot. A CEFTA országok közötti szabad kereskedelem ugyanakkor fontos eszköz, hogy lehetővé tegye a termelés és a piaci értékesítés optimalizálását Magyarország számára, az EU-csatlakozást megelőzően is. Másrészről szükséges lenne, hogy az EU Bizottság biztosítsa a már létező kereskedelmi előnyök fenntartását a többi CEFTA ország viszonylatában a csatlakozás időpontja után is.
Tekintettel az ország központi földrajzi fekvésére, kulcsfontosságú szerepet játszik az infrastruktúra és a közlekedés mind a nemzetgazdaság fejlődése, mind a külföldi működőtőke-befektetések szempontjából, a regionális központtá válás érdekében. Az HEBC elismeri a Széchenyi Terv fontosságát e téren. A 2001. év végére előirányzott távközlési piaci liberalizációt szükségesnek tartja a nemzetgazdaság egészséges fejlődése szempontjából.
Az EU számára a munkaerőpiac integrációja általános előnyöket fog jelenteni. Az úgynevezett Schröder program" eredménye - munkavállalási lehetőségek biztosítása informatikai szakemberek számára - egyértelműen mutatja, hogy Magyarországról nem várható bevándorlási nyomás az EU munkaerő-piacára. Az HEBC tagvállalatok megítélése szerint a képzett munkaerő költsége az EU-csatlakozást követően várhatóan növekedni fog, ugyanakkor ez a piaci verseny területén nem jelent problémát feltéve, ha a termelékenység növekedése is lépést tud ezzel tartani. Ezért az HEBC vállalatai támogatják a munkaerő szabad vándorlásának biztosítását Magyarország esetében.
Az egészségügyi szolgáltatások nemzetközi szintre emelése fontos, megválaszolandó kihívás a Kormány számára.
Az HEBC tagvállalatai úgy ítélik meg, hogy mind a Kormányzat, mind pedig a magántulajdonú vállalatok részéről erőteljesebb szociális érzékenységre van szükség a roma probléma megoldása érdekében. Cél a roma középosztály megteremtése Magyarországon. Ennek érdekében több HEBC vállalat speciális programot indított vagy tervez, roma tanulók támogatására.
A környezetvédelem általános helyzete Magyarországon megegyezik az EU átlagával. A nagyfokú jogharmonizáció ellenére szükséges a megvalósítás során a tényleges gazdasági költségeket és a megfelelő időzítést figyelembe venni. Habár rövid távon ez a folyamat költségnövekedést jelent, egyidejűleg további üzleti lehetőségeket is teremt.
Magyarország EU-csatlakozása mindkét fél számára előnyös. Hozzájárul az EU versenyképességének javulásához és bővülő piacot, jobb gazdasági kilátásokat teremt az európai vállalatok számára. Az HEBC tagvállalatok általánosan egyetértenek abban, hogy Magyarország mihamarabbi csatlakozása szükséges.