MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai

III.1. A LEGUTÓBBI JELENTÉS ÓTA TAPASZTALT FEJLŐDÉS

Az HEBC tagvállalatai üdvözlik az Európai Unió növekvő készségét az első közép-kelet-európai országok csatlakozási jegyzőkönyvének 2002-ben történő aláírására. Meggyőződésük, hogy Magyarország a legjobban felkészült tagjelölt országok közé tartozik.

A legutóbbi HEBC jelentés óta eltelt időszakban Magyarország EU-tagjelöltként tovább erősítette pozícióját. A magyar gazdaság megőrizte magas növekedési ütemét a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági feltételek ellenére. Az 5%-os gazdasági növekedés közép távon stabilnak és fenntarthatónak tűnik. - Magyarország elérte a gazdasági fejlettség második szintjét, amikor már nem a gazdasági stabilitás elérése a cél, hanem a fenntartható fejlődés, annak környezetvédelmi és szociális szempontjaival együtt.

A további európai befektetések főbb indítékai Magyarországon a következők:

A fenti tényezők hozzájárultak a befektető vállalatok globális versenyképességének növekedéséhez.

Magyarország az Aquis Communautaire (Közösségi Vívmányok) alkalmazásának kiemelkedő szintjét érte el. Előrehaladás történt mind a régiók, mind pedig az államigazgatás különböző szintjein a jogszabályok egységes és következetes értelmezése terén, ugyanakkor még mindig nagyon sok a teendő.

Túl a jogharmonizáció elismerésre méltó szintjén és kiterjedésén, néhány esetben még mindig hiányoznak a magasabb szintű szabályozás keretei egyes ipari ágazatok vagy üzleti tevékenységek esetében. Ugyanakkor még érvényben vannak olyan régi és esetenként rendkívül részletes, alacsonyabb szintű szabályozások, melyek hátráltatják a piacvezérelte fejlődést.

Az HEBC tagjai bizonyos területeken a köztisztviselők szolgáltatói magatartásának javulását tapasztalták. További előrelépésre még mindig van lehetőség, mégpedig egy jobb motiválási és  díjazási rendszer járulhat hozzá a köztisztviselők szolgáltatói mentalitásának fejlődéséhez. Jelentős a fejlődés a Vámhatóság, a Versenyhivatal és a Közbeszerzési Tanács munkájában.

Habár némi javulás tapasztalható a jogi eljárások gyorsasága terén, a magyar igazságszolgáltatás még mindig túlterhelt. A szaktudás továbbfejlesztése szükséges a magyar üzleti életben is alkalmazott EU jogszabályok értelmezésében. A közbeszerzési törvény további módosításra szorul.

Amint azt már tavaly is hangsúlyozta az HEBC, az országos szintű államigazgatás egyre növekvő csatlakozási felkészültségével párhuzamosan szükséges, hogy a helyi rendeletek gyors ütemben kövessék a folyamatosan fejlődő nemzeti törvényhozást. További, ehhez kapcsolódó probléma, hogy az önkormányzatok esetenként olyan gazdasági döntéseket hoznak, amelyekben a politikai megfontolások hangsúlyosabbak mint a gazdaságiak. Ilyen megközelítésben csökken a szakmai érvek súlya. Egyes HEBC vállalatok továbbra is tapasztalják a magas önkormányzati adók problémáját. Várhatóan az EU finanszírozási források javítani fogják a központi és a helyi hatóságok pénzügyi helyzetét. Az HEBC üdvözli a tényt, hogy az elmúlt év során láthatóan javultak a feltételek (szervezeti és szakmai háttér) az EU finanszírozási források hatékonyabb felhasználása érdekében.

Az HEBC tavaly sürgette a létrehozását egy átfogó, lényegretörő állami/magán programnak az ágazati politika keretein belül, amely a kulcsfontosságú területeken iránymutató lehetne a külföldi befektetők és a kis- és középvállalkozások számára. Ezzel összefüggésben az HEBC üdvözli a Széchenyi Terv beindítását és reméli, hogy annak megvalósítása a következő országgyűlési választások után is folytatódni fog. Az HEBC vállalatok támogatják a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elemzését ebben a témában, melynek elkészültében több HEBC tag is aktívan részt vett.

Bár folyamatos fejlődés tapasztalható, további javulás szükséges az átláthatóságban a Magyar Kormány részéről, különösen a kormánypolitika és egyes nemzeti programok végrehajtása terén. Az HEBC megítélése szerint kiemelt jelentőségű a befektetőkkel kötött korábbi megállapodások tiszteletben tartása.

Az HEBC tapasztalatai csak megerősítik a Transparency International legutóbbi tanulmányának megállapításait, miszerint Magyarország Közép- és Kelet-Európa legkevésbé korrupt országai közé tartozik. A korrupció nem számít a gazdasági élet meghatározó tényezői közé. Ugyanakkor az üzleti körök minden, az átláthatóság javítására irányuló kormányzati erőfeszítést üdvözölnek.

A magyar gazdaság egyik legfontosabb versenyelőnye innovációs kapacitása. Az EU-csatlakozás küszöbén az HEBC vállalatok ismételten hangsúlyozni kivájnák a hagyományosan magas színvonalú oktatás megőrzésének és növelésének rendkívüli fontosságát.

Az HEBC vállalatok a Magyar Kormánynak az Információs Társadalom megteremtését célzó projektjét kiemelkedő fontosságúnak tartják.

Az HEBC pozitív fejlődést tapasztalt az ipari vámmentes övezetek átalakítása terén. Az európai vállalatok üdvözlik a Magyar Kormánynak az eszközök 0%-os áfatartalmának bevezetésére irányuló terveit. Az új (2000. évi) számviteli szabályozás a tavalyi Jelentésben említett fontos problémát oldotta meg, mivel lehetővé tette az euró alapú könyvelési rendszerek használatát.

Amint azt az HEBC 2000. évi jelentése is megállapította, Magyarországnak van a közép-európai országok közül az egyik legkifinomultabb adórendszere. A társasági adó 18%-os mértéke egészséges gazdasági fejlődést tesz lehetővé. A külföldi beruházók azonban továbbra is szembesülnek a beruházásaikhoz szükséges egyes pénzügyi eszközök hiányával (az EU tagállamokban nyújtott adó-kedvezményekhez képest). Ajánlott lenne a holdingszabályozás és az adókiegyenlítés bevezetése, az EU egyesülési direktíváinak alkalmazása, csakúgy, mint a különleges elbánás biztosítása a pénzügyi központok adózása tekintetében. A munkaerő kiemelkedően magas, nem bérjellegű költségei minden vállalkozás számára komoly pénzügyi terhet jelentenek.

Az HEBC korábbi években elhangzott figyelmeztetése ellenére - miszerint "A jövedéki adót ésszerű volna fokozatosan növelni annak érdekében, hogy megelőzzük a feketepiac szerepének nagyfokú növekedését" - a Kormányzat jelenlegi álláspontja szerint Magyarország nem kér derogációt a dohánytermékek jövedéki adójára, ami az árak radikális emelkedéséhez és a feketepiac gyors növekedéséhez fog vezetni.

Nem történt előrelépés a különböző európai országokból származó befektetők által fizetendő osztalékadó-különbségek megszüntetése terén (Belgium -10%, Németország, Hollandia - 5%) Ezt továbbra is kétoldalú egyezmények szabályozzák Magyarország és az egyes Európai Uniós tagállamok között.

Pozitív változások tapasztalhatók az európai szabványok alkalmazása, az engedélyeztetési eljárások és a terméktanúsítványok kölcsönös elfogadása terén.

Összességében a környezetvédelem magyarországi helyzete megfelel az EU-átlagnak. Magyarország figyelemreméltó haladást ért el a környezetvédelmi jogharmonizáció terén.

Magyarország az Európai Unió tagállamai és a társult országok között központi helyen fekszik. Ezzel összefüggésben az infrastruktúra helyzete, különös tekintettel a közlekedésre és szállításra, kulcsfontosságú szerepet játszik Magyarország önnön fejlődése, valamint az EU hosszú távú fejlődése szempontjából. Kiemelten fontos a belföldi fejlesztési programok és az EU-támogatások koordinálása jobban elősegítendő az infrastruktúra fejlesztését. Ez év végére várható a távközlési piac liberalizációja. Az erőművek és a villamosenergia-piac terén továbbra is fennáll némi bizonytalanság.

A lakosság szabad áramlását tekintve nem valószínű, hogy az EU és Magyarország közötti határok megnyitása komolyabb migrációs hullámot idézne elő. Az un. "Schröder program" - amely 35 000 informatikai szakember részére nyújt munkavállalási lehetőséget - alacsony érdeklődést váltott ki Magyarországon. Mindössze kb. 500 szakember döntött úgy, hogy elhagyja az országot.

A kis- és közévállalkozások szerepe az EU-integráció szempontjából a magyar gazdaság számára kiemelkedő fontosságú. Az HEBC üdvözli a Magyar Kormány kis- és középvállalkozások támogatását célzó tavalyi kezdeményezéseit. Fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató kormányprogramok ne csak a termelő, hanem a szolgáltatói ágazatot is segítsék.

Nem tapasztalható komoly változás a szerény színvonalú közegészségügyi szolgáltatások terén. Az egészségügy a társadalmi jólét és a nemzetgazdaság meghatározó tényezője. A jóléti és közegészségügyi szolgáltatások megfelelő kezelésére van szükség, ennek hiánya a gazdaság számára komoly terhet fog jelenteni.

Az HEBC vállalatok elismerik a roma lakosság integrációjának támogatására tett hatósági erőfeszítéseket. Az HEBC vállalatok az egyenlő Iehetőségek elvét gyakorolják, és hozzá kívánnak járulni azok előmozdításához. Munkaerő-kiválasztási és pályafutást elősegítő irányelveik a legjobban képzett jelölt elvén alapulnak. Azok a vállalatok (ABB, BAT Ericsson) - amelyek már rendelkeznek a kisebbségi csoportok pozitív diszkriminációjának nemzetközi tapasztalataival - felajánlották, hogy megosztják ezirányú tapasztalataikat a felelős kormányzati szervekkel és üzleti szervezetekkel.

Az HEBC vállalatok a szociális kérdéseket illetően megerősítik a tavalyi Jelentés IV 4. fejezetében foglaltakat.

Az HEBC vállalatai fel kívánják használni a jelen lehetőséget, hogy ismét hangsúlyozzák, miszerint Magyarország EU-csatlakozásának helyes időzítése kihatással van a mindennapi üzleti életre. A tagvállalatok általánosan egyetértenek abban, hogy Magyarország mihamarabbi csatlakozás szükséges.

Vissza a kezdőlapra