Vissza
a kezdőlapraMAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalataiIII. 2. TEMAKÖRÖK
A KORMÁNYZAT ÉS AZ ÜZLETI ÉLET
Az elmúlt 12 év során Magyarország a korábbi centralizált, kommunista államból stabil demokráciává alakult. Az elmúlt három választásra szabad, demokratikus módon került sor.
A politikai pártok figyelmének középpontjában olyan politikai környezet megteremtése állt, amely ösztönzőleg hatott a lakossági részvételre, a szólás- és sajtószabadságra, a politikai szabadságra. Ennek során az egymást követő Magyar Kormányok megerősítették a demokrácia alapjait.
A korábbi Kormányokhoz hasonlóan, a jelenlegi Kormány számára is a legfontosabb feladat a Magyarország és Európa közötti kapcsolatok megerősítése. Magyarország belépése 1999-ben a NATO-ba, egyértelműen jelzi, hogy politikai vezetése elkötelezetten Európa teljes jogú tagjává kíván válni, és osztozni az ezzel járó terheken és előnyökön egyaránt. Magyarország makrogazdasági stabilitása és növekedése az elmúlt néhány évben - ötvözve a politikai és törvénykezési változásokkal - vezetett el ahhoz, hogy Magyarország jól felkészülten válhasson az EU teljes tagjává.2000-ben, a korábbi erőteljes gazdasági fejlődés folytatásaként, Magyarország GDP-je 5,2%-kal növekedett. Magyarország már most Európa része, hisz exportjának több mint 75%-a Európába irányul, a GDP több mint 60%-át nemzetközi vállalatok hozzák létre.
Az egymást követő Kormányok dicséretes teljesítményt nyújtottak a magyar jogrendszer EU követelményekhez történő igazításában, figyelemreméltó szintet értek el a jogharmonizáció terén. Egyes esetekben azonban az HEBC vállalatok továbbra is érzékelik az ágazati szintű egységes szabályozás hiányát, valamint a régi, esetenként túl részletes, alacsonyabb szintű jogszabályok és rendeletek hatását, amelyek hátrányosan érintik a piaci fejlődést. Ezért fontos lenne az ágazati és helyi szabályozást mihamarabb a fejlődő, országos szintű jogrendszerhez igazítani.
Javulás tapasztalható egyes minisztériumok esetében a közalkalmazottak szolgáltatói kultúrájában, valamint a szabályozó hatóságok megértésében a vállalatok kötelezettségeit illetően részvényeseik iránt, jóllehet van még lehetőség a további fejlődésre.
A gazdasági és politikai haladás igen eredményes volt az elmúlt években, néhány területen azonban további figyelmet kell fordítani az egyértelműség növelésére, a következetesség és átláthatóság megteremtésére.
Az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék vagy megszüntessék a politikai alapon történő gazdasági döntéshozatalt. A helyi vagy központi szervek őrizzék meg semlegességüket, amikor kapcsolatba kerülnek a magyar piac szereplőivel tevékenységük során.
Az HEBC vállalatok megítélése szerint a magyar gazdaság majd minden területén szabad és tisztességes verseny folyik. Azokon a területeken azonban, ahol a piac meghatározó szereplői a privatizáció révén jutottak piaci pozícióikhoz, a független szabályozó hatóságoknak kell biztosítaniuk a felelős piaci magatartást. Az HEBC pozitívan értékeli, hogy a jelen jelentés készítésével egy időben a Kormány törvénytervezetet terjesztett az Országgyűlés elé a magyar távközlési piac liberalizálása és az EU követelményeknek megfelelő harmonizálása érdekében. Az információs társadalom kialakításával kapcsolatban különösen fontos szerep hárul a Kormányra a monopóliumok megszüntetése és a távközlési verseny előmozdítása terén.
A szilárd versenyfeltételek kialakítása a független szabályozó hatóságok segítségével hozzájárul a protekcionizmussal és korrupcióval kapcsolatos aggályok további eloszlatásához.