Vissza
a kezdőlapraMAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalataiIII. 2. TEMAKÖRÖK
VERSENYKÉPESSÉG
Magyarország versenyképessége az 1990-es években fokozatosan növekedett. Az évente ismétlődő IMD (Lausanne) felmérése szerint 1995 és 1999 között Magyarország 15 helyet lépett előre a listán, melynél nagyobb fejlődést egyetlen ország sem produkált. Ma Magyarország számos EU országhoz hasonló szinten áll.
Az HEBC Magyarországot működő piacgazdaságnak tekinti, mely képes megbirkózni az Európai Unión belüli verseny nyomásával és piaci erőkkel. Magyarország nagymértékben integrálódott az EU gazdaságába. Magyarország az Európai Unió tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közé tartozik (ami a gépipart illeti, Magyarország a 7. helyet foglalja el). Már a tavalyi HEBC országjelentés is megállapította, hogy a piaci feltételek azonosak az EU feltételeivel vagy nagymértékben hasonlóak ahhoz. A 2000. év további finomítást hozott. A főbb, nemzetközi piaci szereplők többsége jelen van az országban. 2001. január 1-jétöl az ipari termékekre vonatkozó, teljes körű vámunió jött létre az EU-val. Az HEBC tagok tapasztalatai megerősítik, hogy az egységes piac megteremtése inkább további üzleti lehetőségeket fog jelenteni, semmint fokozná a nyomást.
Az HEBC vállalatok megőrizték vagy növelték európai pozícióikat globális versenyképességüket illetően magyarországi befektetéseik által. Költséghatékony termelő kapacitásokat hoztak létre, melyek specifikus európai előnyökkel történő, versenyképes árutermelést tesznek lehetővé a távol-keleti termelőkkel való összehasonlításban. A létrehozott termelőüzemek integrálódtak az európai és a globális termelő hálózatokba. Hozzáférést biztosítottak a magasan képzett munkaerőhöz és a mobil vezetői tehetségek új forrásaihoz, egyes hiánnyal küzdő területeken.
Az magyar ipar versenyképessége nem függ az állami támogatásoktól. Az állami támogatások szintje összességében messze az EU átlaga (1261 euró/fő) alatt marad (424 euró/fő 2000-ben). Az EU tagállamok közül csak az Egyesült Királyságban alacsonyabb a támogatások szintje. Magyarországnak át kell alakítania az állami támogatások rendszerét az EU szabályokhoz történő alkalmazkodás érdekében. Ugyanakkor az HEBC vállalatai pozitívan értékelik a Magyar Kormány azon szándékát, hogy megőrizze a már kitűzött határidőket, és eleget tegyen a külföldi befektetőkkel kötött privatizációs szerződésekben, valamint hosszú távú megállapodásokban rögzítet kötelezettségeinek.
Magyarországon 1990 óta - elsősorban a külföldi működő tökének köszönhetően - a gazdaság s jelentős modernizálására került sor. Az európai befektetők modern technológiákat és világszínvonalú eljárásokat hoztak az országba. A magyar gazdaságba történő integrálódásuk révén nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi (pl. EU-s) minőségi szabványok bevezetéséhez. Ösztönözték a helyi vállalatok termékeik és szolgáltatásaik minőségének javítására és széles körű, modern üzleti szolgáltatások megteremtésére. Magyarországi tevékenységük során jelentősen növelték termékeik összetételében a helyben hozzáadott érték arányát, és elkezdték a kutatási-fejlesztési kapacitás fejlesztését.
Ami a versenyképességet meghatározó tényezőket illeti - költség, termelékenység, innováció, oktatás - differenciáltan kell megközelíteni. Nem fér kétség ahhoz, hogy az európai szinten versenyképes multinacionális cégek állítják elő a magyar GDP nagyobb hányadát. A kis- és középvállalkozások versenyképessége gazdasági jelentőségük növekedésének arányában nő. Bizonyos területeken néhány kis- és középvállalkozás nemzetközi szintű vállalattá vált. Jóllehet vannak kis- és középvállalkozásokat támogató kormányprogramok, még számos lehetőség van e téren. A multinacionális cégek forrás-kihelyezési (outsourcing) programjaik révén támogatják a kis- és közép-vállalkozásokat.
A magyar versenyképesség növekedését jelzi, hogy az ipari termelés kb. 54%-a export, noha ez a gazdasági ágazat alig részesül állami támogatásban. Az informatika dinamikus fejlődése, különösen a szoftverfejlesztés, további lehetőségeket teremt a gazdasági versenyképesség növelésére.
Az élelmiszeripar versenyképessége számára az egységes piac megteremtése előnyökkel jár, mivel az EU-tagság a termelés és a piaci értékesítés optimalizálása szempontjából kedvező lehetőségeket nyújt, nemcsak az EU piacon, de a legtöbb közép-kelet-európai országban is.
A versenyképesség iránt támasztott lényegi követelmények mellett a szabályozási keretek is fontosak. A több mint öt éve érvényben lévő Közbeszerzési Törvény és módosításainak alkalmazása komoly tapasztalatokat eredményezett. Ezek hasznosítása a törvény szellemének teljes körű érvényesítése további feladat.
Egyre több vállalat vezeti be a minőségbiztosítási rendszert. Ma már közel 4000 vállalat rendelkezik ISO minősítéssel, amely a térség legmagasabb szintje. Ezzel a minőség, mint kultúra válik a gazdasági tevékenység részévé.
Jóllehet az HEBC vállalatok nem végeznek közvetlen mezőgazdasági tevékenységet, sokan használnak fel közülük mezőgazdasági nyersanyagot. Az HEBC vállalatok véleménye szerint a magyar mezőgazdaság régióbeli versenyképessége magas fokú, ugyanakkor következetes fejlesztési programra lenne szükség (szervezeti változtatásokat és a mezőgazdasági művelés alá eső területek magasabb fokú koncentrációját is beleértve), valamint az EU Egységes Agrárpolitikájára való felkészülés folytatására. A SAPARD finanszírozási megállapodások megkötése és a SAPARD finanszírozási források hatékony hasznosítása kiemelt szerepet játszanak ezen a területen. Az EU és Magyarország közötti mezőgazdasági vámilletékek fokozatos csökkentése időt és lehetőséget biztosít a mezőgazdaság megfelelő felkészültségi szintjének eléréséhez. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodások fenntartása Romániával és Bulgáriával (azok elfogadása az EU által) az ágazat jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.